Az utóbbi évtizedekben a környezeti terhelés alapvetően savas irányba nőtt, és mintegy ezzel párhuzamosan az emberi szervezet belső egyensúlya is savas irányba tolódik el. Friedrich Sander orvos és biokémikus már az 50-es években felismerte, hogy a sav-bázisegyensúly az emberi homeosztázis alapvető fontosságú eleme, aminek megbomlása sokféle betegséget okozhat. A probléma többnyire látens módon (látens acidózis) jelentkezik: a vér pH-értéke még normális, de a szervezet pufferkapacitása kimerülőben van.

A sav-bázis-egyensúly legfontosabb szabályozószerve a vese, amely több módon (bikarbonát-, ammónium-, illetve foszforme-chanizmus, kationcsere és közvetlen savkiválasztás) képes a folyamatok regulációjára. A vesemellett fontos szerepet játszik a tüdő(szénsavleadás), a máj és - bár ez a legkevésbé ismert - a gyomor is: a sósav kiválasztásával párhuzamosan ugyanis az azt pufferoló, erősen bázikus nátrium-hidrogénkarbonát a vérbe kerül. A szervezet sav-bázisforgalmának főbb összetevői a következők:

• savak és bázisok külsőleges bekerülése a táplálék útján;
• belső eredet: fiziológiás anyagcseretermékek;
• belső eredet: nem fiziológiás anyagcseretermékek;
• savak és bázisok kiválasztása (vese és bél);
• szénsavkiválasztás (tüdő);
• belső fiziológiás képződés (gyomor);
• sav- és bázistartalékok kapacitása;
• mindezen funkciók szabályozása és szinkronizálása.

Az anyagcsere savas irányba való eltolódásaáltalános szimpatikus hatást jelent, a testhőmérséklet, a vérnyomás, a vércukorszint és általában az anyagcsere intenzitása nő, a gyulladásos folyamatok felerősödnek, a hosszú távú teljesítőképesség romlik (gy

ors kimerülés), az aktív hisztamin mennyisége (allergiás hajlam) és a szervezet sugárérzékenysége növekszik, a közérzet romlik.

A bázikus anyagcsere ellentétes hatásokat vált ki: a testhőmérséklet, a vérnyomás, a vércukorszint és általában az anyagcsere intenzitása csökken, a hosszú távú teljesítőképesség javul (kitartás), a hangulat emelkedett, az allergiás hajlam, a sugárzásérzékenység csökken, a gyulladásos folyamatok gátlódnak.

Az eredeti, Jensen-féle sav-bázis-teszt öt (6, 9, 12, 15, 18 órakor vett) vizeletminta kémhatását és az egyes savas és bázikus összetevők mennyiségét méri. Az egészséges emberi szervezet által kiválasztott vizeletben reggel 6 órakor a savtartalom magasabb (az éjjel felhalmozódott anyagcseretermékek ürítése), 9 órára lecsökken (a reggelivel sok bázikus anyag kerül a szervezetbe), délre megnő (a munka savtermelődéssel jár), ebéd után ismét csökken, majd estére megint megnő. Betegeknél ez a ritmusosság nem figyelhető meg.

A terápia fő célja a napi normális ingadozás helyreállítása, a tapasztalatok szerint ezzel párhuzamosan jó néhány krónikusan fennálló betegség (reumatikus ízületi panaszok, emésztési zavarok, fejfájás, fáradtság) is eltűnhetnek. Manapság egyszerűen a vér kémhatását, illetve a vér és a plazma pufferkapacitását mérik, s a vizsgálatok szerint az utóbbi években egyre nő a látens acidózisban szenvedők száma.

BETEGSÉGTÜNETEK

A látens acidózis sokféle betegség hátterében állhat,a legfontosabbak a következők:

• Fejtájék: fejfájás, homloküreg- és orr-melléküreg- gyulladások, allergiás panaszok, fogszuvasodás, a fogak túlérzékenysége, szédülés, fülzúgás;
• Mellkasi terület: bronhitis, EKG-val nem kimutatható szívtájéki nyomás, szívritmuszavarok;
• Hasi régió: gyomorégés, gyomorgörcsök, gyomorfájás, fekély, epekő, bélgörcsök, vese- és hólyagkő, várandóssági hányás;Ízületek, csontok: csontritkulás, törések nehéz gyógyulása, ízületi panaszok, kötőszöveti károsodások;
• Bőr: akne, bűzös izzadság, száraz bőr, gyulladási hajlam, bőrgombásodás, allergiák, neurodermatitis;
• Idegrendszer: krónikus fáradtság, kimerülés, depresszió, gyakori neuralgiák, álmatlanság.

TERÁPIA

Holisztikus szempontból a legfontosabb a túlzott savképződést okozó alapprobléma eltüntetése(Mayr-kúra, bélfertőtlenítés), emellett a megfelelő táplálkozás(állatifehérje- bevitel és cukorbevitel csökkentése) és a szervezet kiválasztó mechanizmusainak aktiválása( ivókúrák, béltisztítás, légzési aktiválás).

Fontos tudnivaló, hogy a gabonafélék fehérjetartalmuknál fogva szintén savtartalmúak, ezért túlzott mértékű fogyasztásuk ismét csak savasodást okozhat. A legfontosabb tennivaló a táplálkozás megreformálása, emellett a nátriumbikarbonát adagolása (önmagában vagy más ásványi anyagokkal, nátriummal, kalciummal, magnéziummal és vassal kombinálva) is szükségessé válhat.

A legfontosabb, bázikus jellegű élelmiszerek (ideális esetben a táplálék 80%-át kell alkotniuk) a következők: burgonya, gyümölcs (kis mennyiségben), zöldség (kivétel a spárga és a kelbimbó), hagyma, fokhagyma, friss tej, szójatermékek, tojássárgája, szénsavmentes ásványvíz, gyógyfűteák.

Semlegesnek számít a friss dió, mogyoró, a zöldbab (héjjal), a friss vaj, minden hidegen sajtolt olaj, az ivóvíz, a köles és a fehér mandula.

Savas kémhatású (legfeljebb a táplálék 20%-át alkothatja) a hús, a kolbász, a hal, a tojás, a sajt, a túró, a belsőségek, a sült, pirított, grillezett élelmiszerek, a földimogyoró, a fehér és a barna cukor, a fehér liszt, a kávé, a csokoládé, minden szénsavas és alkoholos ital és a savanyú teák (hibiszkusz)


Forrás - Komplementer Medicina 1999;3(9-10)   Celsus Kft.