Asztma (tüdőasztma, hörgi asztma)
Allergiás asztmában ugyancsak tünetmegelőzésre használhatók a kromoglikát-készítmények (Intal, Taleum). Ezeket is belélegezve alkalmazzák, ugyancsak rendszeresen. Terhelésre jelentkező asztmában a terhelést megelőzően belélegzett kromoglikát alkalmas lehet az asztmás tünetek megelőzésére.
Gyermekkori asztma esetén korábban gyakran alkalmaztak a tünetek megelőzésére ketotifen tablettákat (Zaditen) és ezt többször használtak felnőtt asztmások kezelésében is. Felnőttek esetében nem vált be (szerény hatáshoz gyakori mellékhatás - álmosság, a hörgőváladék besűrűsödése - társul) és ma már a gyermekek kezelésében is a korszerűbb készítményeket alkalmazzák.
A tünetekkel járó asztmában mindig jelentkező hörgőgörcs oldására legjobban a szelektív szimpatikusidegrendszer-izgató, hörgőtágító készítmények váltak be.
Ezeket is belégzéses formában alkalmazzák. Vannak közöttük olyan készítmények, melyek hatásukat igen gyorsan - másodperceken belül fejtik ki (Berotec, Salbutamol stb.). Ezek kitűnően alkalmazhatók az asztmás hörgőgörcs oldására és szinte azonnal enyhítik a fulladást. Hatásuk rövid ideig, egy-két óráig tart. Az orvos által javasoltnál gyakrabban alkalmazva jelentkezhetnek a mellékhatások (szapora, rendetlen szívműködés) és a kedvező hatás is mérséklődik. Ilyenkor fordulhat elő, hogy - mivel a gyógyszer nem enyhíti a fulladást - a beteg egyre többször használja és halálos szívritmuszavar is felléphet. Más szimpatikusidegrendszer-izgató készítmények hatása tartósabb (12 óra), így napi kétszeri alkalmazással tartós hörgtágulatot lehet elérni. Ezeknek a készítményeknek a hatása lassabban alakul ki, így a fulladás azonnali enyhítésére nem alkalmasak (Serevent).
Gyakorlatilag nincs kedvezőtlen mellékhatása a paraszimpatikus idegrendszert bénító hatású belélegzett hörgtágító gyógyszernek (Atrovent), ezért idősebb, szívbeteg asztmás (vagy obstruktív hörghurutban szenvedő) betegek kezelésében előnyös az alkalmazása. Ennek is lassan, kb. fél óra alatt alakul ki a szimpatikus idegrendszert izgató szerekénél szerényebb hörgtágító hatása, de ez 4-6 óra hosszáig tart.
Vannak olyan készítmények, amelyek kombináltan tartalmaznak mind szimpatikus idegrendszert izgató, mind paraszimpatikus idegrendszert bénító hatású szert. Ezeket belélegezve gyors és viszonylag tartós hatás érhető el (Berodual).
Az asztmás betegek kezelésében széles körben használatosak a teofillinkészítmények. Ezeket hörgtágító hatásuk miatt alkalmazzák, de van hörgőrendszer-túlérzékenységet csökkentő hatásuk is. Az utóbbi időben tartós hatású vagy lassan felszívódó teofillinkészítmények is forgalomba kerültek. Ezeket naponta egy vagy két alkalommal kell szájon keresztül bevenni, és egész napon át biztosítják a szabad légzést; még az éjszakai asztmás rohamot is meg lehet velük előzni (Retafyllin, Euphylong retard stb.). Ezek lassan kiszorítják a gyakorlatból a Diaphyllin tablettát. Azt, hogy ezen gyógyszerek közül melyiket, mikor, milyen kombinációban, milyen adagolásban célszerű alkalmazni, a kezelőorvos tudja eldönteni a beteg ismeretében, esetleg szakorvosi konzílium (asztma-ambulancia) eredményének alapján.
A belégzés útján alkalmazott gyógyszereknek az alkalmazás módja szerint két csoportja van: a hajtógázos, túlnyomásos belégzők (közismert néven: spray-k) és a por alakú gyógyszer belégzésére alkalmas készülék. Korábban a spray-k terjedtek el és még ma is ilyen formában kapható ezeknek a gyógyszereknek a többsége. A sprayének két hátrányuk van: egyrészt a bennük lévő hajtógáz a környezetszennyező freon, amely maga is ingerelheti a beteg torkát (köhögtet), másrészt használata a belégzés és a készülék működtetésének tökéletes szinkronizálását, összehangolását igényli - ellenkező esetben a gyógyszer a száj- és garatüregben csapódik le és nem jut a légutakba, ahol pedig a hatását ki kellene fejtenie. A másik forma a por alakú gyógyszer belélegzésére alkalmas készülék. Ebbe a gyógyszert vagy kapszula formájában kell behelyezni, vagy már úgy állítják elő a készüléket, hogy abban előre adagolva hosszabb időre elegendő (például 200) gyógyszeradag van. Ezekben az esetekben elmarad a hajtógáz nemkívánatos hatása és biztosítva van a gyógyszer bejuttatása a légutakba, mivel maga a készüléken keresztül beszívott levegő sodorja magával a por alakú gyógyszert.
Az asztmás beteg fizioterápiás kezelése
Az asztmás beteg állapotának karbantartásához hozzátartozik egyes fizioterápiás eljárások alkalmazása. Ezek megtanításában, begyakorlásában, illetve magának a kezelésnek a végrehajtásában a gyógytornásznak fontos szerep jut.
A cikk a következő oldalon folytatódik!
Kapcsolódó
Hírek
- Asztmát okozhatnak a légfrissítők
- A terheléses asztma
- Ha allergiás a gyermekem... asztma, ekcéma, bőrbetegség
- Hörgőasztma - Asthma bronchiale
- Idült légzési betegségek - asztma, emfizéma, krónikus hörghurut, tüdőtágulás
- Óvatosság indokolt az asztma és allergia elleni alternatív kezelések esetén
- Egy bélféreg az asztma megelőzésére
- Epebántalmak megelőzése, kezelése gyógynövényekkel
- Az ínhüvelygyulladás gyógyítása
- Mondd a számod, elárulom, ki vagy! - Numerológia
- 5 ok, amikor a szeretkezés lehetetlen
- Hogyan tudták őseink elkerülni a rákot?
- Monogram-numerológia - a kezdőbetűk jelentősége
- Fáj a kezem... - Az ínhüvelygyulladás oka és kezelése
Oktatás
- családállítás
- asztrológus
- kineziológus