Először is meg kell tanulnia az asztmás betegnek, hogy ritmusos, nyugodt, "gazdaságos" lélegzéssel hogyan tudja megelőzni az asztmás rosszullétet vagy megállítani, visszafordítani a kezdődő rohamot. Nagyon fontos az ellazítás (relaxáció) módszereinek az elsajátítása.

Mivel az asztmás fulladást okozó hörgőszűkület, eldugaszolódás egyik oka a sűrű és tapadós váladék megszaporodása, az asztmás beteg kezelésében",önkezelésében" az egyik legfontosabb dolog ennek rendszeres, alapos eltávolítása. Ez nemcsak a légutak felszabadítása miatt lényeges, hanem azért is, mert a hörgőnyálkahártyát fedő váladék, a hörgő belsejét eltömeszelő nyákdugó miatt a belégzés útján alkalmazott hörgtágító gyógyszer nem jut el a légutakba, nem tudja kifejteni a hatását.

A légutakban összegyűlt sűrű, tapadós váladék kiürítését elősegítik a gyógytornász által alkalmazott "köptető" módszerek (lásd az idült hörghurutnál).

Az asztmás beteg önmegfigyelése

Az asztmás beteg kezelése során az az egyik célkitűzés, hogy a légzés teljesítőképessége minél inkább megközelítse az egészséges emberét. Egy viszonylag egyszerű eszközzel folyamatosan figyelemmel lehet kísérni a légzés állapotát. Ez a csúcsáramlásmérő, angol nevén peak flow meter (pík fló méter). Ha a beteg teljes erőből belefúja készülékbe, egy skálán leolvasható a kilélegzett levegő leggyorsabb áramlása. Naponta kétszer - reggel és este - lemérve és egy füzetbe beírva a csúcsáramlás értékét, a beteg figyelemmel tudja kísérni, hogy hogyan alakul a légzése. A tünetek megjelenését, rosszabbodását meg szokta előzni a kilégzési áramlás értékének a romlása. Ha a beteg azt tapasztalja, hogy két egymás utáni napon ismételten a szokásos értékeinél rosszabb eredményt olvas le a készülékről, indokolt felkeresnie kezelőorvosát (7. ábra). Ilyen készülék elérhető áron kapható a gyógyszertárakban, orvosiműszer-boltokban.

Mit tegyen az asztmás beteg rosszullét esetén?

1. Ha úgy érzi, hogy asztmás rohama kezdődik, üljön le, lazítsa el magát, szívjon be egy vagy két adagot a hörgőtágító sprayből. Lélegezzen nyugodtan, ritmusosan, nem kapkodva a levegőt. Ha néhány percen belül nem lesz jobban, esetleg megismételheti a hörgőtágító alkalmazását, de ennél többször ne használja, mert a túladagolás nem javít, hanem ront a helyzeten.

2. Ha fél-egy óra elteltével nem múlik a fulladásos rosszullét (esetleg még rosszabbodik is), forduljon orvosához (hívja fel vagy menjen el a rendelésre). Ha orvosát nem tudja elérni, hívja ki az ügyeletes orvost. Az orvos gyorsan ható gyógyszerek alkalmazásával, érbe adott (intravénás) injekciókkal rendszerint el tudja érni az asztmás roham oldását. Ha úgy ítéli meg, hogy állapota sürgős kórházi beutalást tesz szükségessé, fogadja meg a tanácsát - időben elkezdett kórházi kezelés, megfigyelés egy-két napon belül rendbe hozhatja, és a súlyosabb állapot kialakulását, tartalékainak kimerülését előzheti meg.

3. A legsúlyosabb asztmás roham is úgyszólván mindig eredményesen kezelhető, ha a beteg időben kórházba - tüdő- vagy intenzív osztályra - kerül. Ilyenkor többféle gyógyszert, eljárást szoktak alkalmazni és ebben az állapotban a nagy szteroid adagok is szükségesek.

Forrás - Tüdõbetegségek - SubRosa Kiadó