A vashiányos vérszegénység kifejlődése során az anémia (vérszegénység) kialakulását megelőzi a szervezet vasraktárainak teljes kiürülése. Korai stádiumban legtöbbször nincsenek klinikai tünetek. Később a vérszegénység általános tünetei (sápadtság, fáradékonyság, aluszékonyság, levertség, szapora szívdobogás érzése) mellett a nyelv nyálkahártyájának fájdalmatlan gyulladásos elváltozása, a szájzugokra korlátozódó gyulladásos elváltozások ("kipállás") jelentkeznek.

A beteg gyakran a körmök töredezését észleli, gyakori a homorú, kanálszerűen kivájt köröm ("óraüvegköröm") a kifejlődött vashiányos betegségben. Ugyancsak gyakran fordul elő a nyelőcső-nyálkahártya gyulladásos elváltozásai következtében kialakuló nyelési zavar.

Régi klinikusok által is megfigyelt jellemző klinikai tünet a szokatlan ételek vagy nem ehető dolgok utáni sóvárgó vágy. A beteg ilyenkor különös dolgokat fogyaszt, néha például a falról a meszet leszedve elfogyasztja. Gyakori a gyomorpanaszok kifejlődése, részletesebb vizsgálatokkal ilyenkor a gyomorsavtermelés károsodása is kimutatható.

Az említett tünetek a vérszegénység, vagy pusztán a vashiány következményei?

A kérdés megválaszolásánál figyelembe kell vennünk, hogy a vas nemcsak a vörösvértestek oxigénszállító fehérjéjének, a hemoglobinnak, hanem a minden esetben megtalálható, sejtlégzésben szerepet játszó enzimeknek (pl. citokromrendszer) is fontos alkotórésze. Ennek alapján tehát sokkal inkább a hámsejtek regenerációs zavara, mint az anémia következtében beálló táplálkozási zavar áll az említett tünetek hátterében. Ebből az is nyilvánvaló, hogy a vashiány a szervezet komplex működési zavara, ennek a vérszegénység csak egyik következménye.

Milyen laboratóriumi leletek utalnak a vashiányos vérszegénységre?

A vérben a sejtes elemek arányát kifejező viszonyszám, a hematokrit csökken, férfiben 41%, nőben 37% alá. Ezzel párhuzamosan a vérfesték térfogategységre számított mennyisége, a hemoglobinérték is csökken, férfiben 13,5 g/dl, nőben 11,5 g/dl alá. Igen hasznos jellemzője a vashiányos vérszegénységnek a vörösvértestek térfogata, 80 femtoliter alá csökken (a femtoliter: 10 -15-en liter).

Nagy előnye a hematológiai automaták által végzett vérkép-meghatározásnak, hogy a korábban csak számítással meghatározható értékeket automatikusan meghatározzák és grafikus formában is megjelenítik. A festett vérkenet vizsgálata alapján is feltűnő ilyenkor a vörösvértestek kisebb mérete, színük halványsárga (hematológus szakkifejezéssel: a vashiányos vérszegénység hipokrom, mikrociter anémia). A vashiányos vérszegénységen kívül csak a thalassaemiák okoznak mikrocitás (kisebb méretű vörösvértestek képzésével járó) vérszegénységet, ezek azonban inkább szubtrópusi vidékeken előforduló, örökletes eredetű betegségek.

Természetesen jellemző még a vashiányra a vérszérum vasszintjének csökkenése, amelyhez a sejtek vaséhsége következtében a vaskötő fehérjék fokozott vaskötő aktivitása társul (a szérumvasszint csökken, a vaskötő kapacitás növekszik). Izotópos módszerrel meghatározható a szervezet egyik vaskötő fehérjéjének, a ferritinnek a szintje, amelynek egy része a vérben kering, vashiányos anémiában a szérum ferritinszintje igen alacsony értékre csökken. A másik, sejten belüli vaskötő fehérje, a hemosziderin mennyiségének csökkenése csontvelői keneteken berlinikék-festéssel kimutatható (a csontvelőben kevesebb vasszemcse található, amely a szöveti vasraktárak kiürülését jelzi).

Amint az előző cikkben azt már említettük, a vashiány mindig egyéb alapvető kóros eltérés talaján alakul ki (vérvesztés, felszívódási zavar stb.), a kezelésnél tehát az alapbetegség gyógyítása a legfontosabb. A vaspótlás leggyakrabban ferroszulfát-tartalmú készítményekkel lehetséges, azonban forgalomban vannak ferroglukonat-, vagy ferroszukcinát-tartalmú készítmények is. Célszerű ezeket a jobb felszívódás érdekében C-vitaminnal kombinálni (a redukálószerek a vas felszívódását a vékonybélből fokozzák, a Szent-Györgyi által felfedezett C-vitamin tudvalevően redukálószer).

Általában elégséges a szájon át szedhető készítményekkel való vaskezelés, vénás vaskészítmények adása felesleges, ez csak súlyos felszívódási zavar esetén jön szóba. Ezt azonban tartósan, általában 5-6 hónapon át kell alkalmazni, nem elég a vérszegénység megszüntetése, a szöveti vasraktárakat is telíteni kell, emiatt kell a kezelést hónapokon át folytatni. Fontos még megemlíteni, hogy a közhiedelemmel ellentétben az élelmiszerek közül a húsféleségek és a máj szolgáltatja a legtöbb felszívódó vasat (többet, mint a zöldségfélék, a tojás vagy tejtermékek). Ezért fordulhat elő vashiány szigorú vegetáriánus diéta esetén.

Forrás - InforMed.hu