vas életfontos alkotóeleme a hemoglobinnak, nélküle a hemoglobin nem képes oxigént megkötni. A vas számos fontos enzim működéséhez is szükséges. A szervezet vasháztartása és raktára egészséges körülmények között szabályozza a gyomor-bél rendszerből történő felszívódást.

A világon a vérszegénység leggyakoribb oka a vashiány. Ez annál inkább érdekes, mert a vas az égitestünkön az egyik legnagyobb mennyiségben előforduló fém. Mindezt az magyarázza, hogy a szervezetünk vasfelszívó képessége nagyon korlátozott, másrészt a vérzéses vasvesztés nagyon gyakori.

Egészséges egyén teljes vaskészlete 3-3,1 gramm. A vaskészlet nagy része, mintegy 65-68 %-a a vörösvérsejtekben, hemoglobinban, jelentős mennyiség (közel 1 gramm) a vérplazmában lévő ferritinben és hemosziderinben, míg egészen kis mennyiség különböző enzimekben található (2. táblázat). Nőkben kisebb a vasraktár a menstruációs vérzés, terhesség, a szülés és szoptatás miatt bekövetkező vasvesztés miatt.

Az átlagos európai napi étrend 10-15 mg vasat tartalmaz, ebből normális körülmények között 5-10 % szívódik fel.

A felszívódott vas-arány fokozott vasszükséglet, például terhesség idején nő, de még ilyenkor sem szívódik fel több, mint a táplálék vastartalmának 20-25 %-a. A felszívódás a patkóbélben, egy kisebb része az éhbélben történik. A húsfélék több vasat tartalmaznak, mint a zöldségfélék, tejtermékek, de különösen a májnak nagy a vastartalma. A biológiai hozzáférhetőség fontosabb, mint a táplálék vastartalma.

A szervezet a húsfélék ún. hem formájú vasát tudja jól hasznosítani. Ezért olyan területeken, ahol az alultápláltság dominál kevés kalóriatartalmú növényi ételfogyasztás miatt, ott gyakori a vashiányos vérszegénység.

A vas felszívódása

A vas felszívódását segítik:
1. savak, például sósav,
2. vitaminok, ezért egyre több vaskészítmény tartalmaz vitaminokat is,
3. cukrok, aminosavak: ilyen tartalmú vaskészítmény is van forgalomban.

A vas felszívódását gátolják:

1. savellenes szerek, savkötők,
2. fertőzés.

Fokozott vasszükséglet

A szervezet vasszükséglete egészséges körülmények között is fokozódhat. Fokozott a vasszükséglet terhesség, növekedő- serdülőkor és menstruáció esetén. Ha az utóbbihoz hasonló tartós vérvesztés mellé még a bevitel csökkenése is társul, a vashiány kialakulása elkerülhetetlen. Terhességben a vasszükséglet azért fokozott, mert a magzatba mintegy 300 mg vas kerül át és a szülés idején is történik vérvesztés. A férfiak napi vasvesztesége kb. 1 mg, ez a széklettel, vizelettel, bőrhámlással és körömtöredezéssel történő vesztést foglalja magába.
Az átlagos táplálkozás esetén a vasvesztést fedezi a vasfelszívódás, bár nőknél az egyensúly biztosítása határértéken van. A vas biológiai hozzáférhetősége a táplálékokból meghatározott, ezért a vashiány korrigálása nem oldható meg nagyobb vastartalmú étrenddel. Idősebb egyéneknél ezt még fokozza, hogy a vasnak a vörösvérsejtekbe való beépülése is romlik.

A vashiány klinikai tünetei A vérszegénység kialakulása előtt a szervezet vasraktára kiürül, ezért a korai időszakban a vashiánynak klinikai tünetei nincsenek. Ám hamarosan fellépnek a vérszegénység tünetei, mint szédülés, fejfájás, gyengeség, nem fájdalmas nyelvgyulladás.

A vashiány okai A vashiány leggyakoribb oka a vérvesztés, főképpen a gyomor-bél rendszeri és a nőgyógyászati vérzések. Az emberi szervezet vasraktára relatíve nagy. Ha nem társul vérvesztés, akkor egészséges férfiban az étrenddel történő vasbevitel teljes hiánya miatt kb. nyolc év alatt alakulna ki vashiányos vérszegénység. Ez is világosan mutatja, hogy az elégtelen vasbevitel csak nagyon ritkán egyedüli oka a vashiányos vér-szegénységnek. Vashiány kialakulását elősegíti, ha a felszívódás területének részleges vagy teljes műtéti eltávolítása történt. A fejletlen országokban a vegetáriánus, szegényes étrend gyakran idéz elő enyhe vashiányos vérszegénységet, melyet különböző bélféregfertőzések, vagy nőknél ismételt terhességek, szoptatás súlyosbítanak.

Vashiányos vérszegénység esetén az okot mindig keresni kell. A menzes-korban lévő nők esetén leggyakoribb a bő, elhúzódó vérzés vagy a rendszertelen bő vérzés. Menzes utáni életkorban lévő nőknél és a férfiakban a széklettel történő vérvesztés a leginkább előforduló oka a vashiányos vérszegénységnek, ezért a széklettel történő vérvesztés kimutatása rendkívül fontos. A vaskezelés, bár a széklet színét sötétíti, a széklet vértartalmának kimutatását nem befolyásolja.

A vashiányos vérszegénység gyógyítása

Fontos alapelv, melyet mindig hangsúlyozni kell: az alapbetegséget, a vérvesztést kell kezelni. Az ezt követő vaskezelés csak a vérszegénység megszüntetésére és a vasraktár feltöltésére irányul. Az okot keresni kell, sokszor csak kémiailag kimutatható széklettel történő vérvesztés hívhatja fel a figyelmet gyomor-bél rendszeri daganatra, súlyos gyulladásos folyamatokra.

A vashiányos vérszegénység megelőzése céljából azoknak, akiknek a vasszükséglete fokozott, rendszeres szájon át történő vaskészítmény adása indokolt. E csoportba tartoznak a terhesek, koraszülöttek és a művese-kezelésben részesülők. Terhesség esetén folsavval együtt adandó a vastabletta.

A vashiányos vérszegénység kezelése legcélszerűbb szájon át szedhető gyógyszerekkel. A legtöbb szernek gyomor-bél rendszeri mellékhatásai vannak. Ha ezek súlyosak, célszerű a szert étkezés közben bevenni, vagy a napi mennyiséget csökkenteni. Ahhoz, hogy a vérszegénység megszűnjön és a vasraktár is feltelődjön, általában 4-6 hónapos kezelésre van szükség.

Nagyon ritkán van szükség visszérbe vagy izomba adható vénás vagy muszkuláris készítményre, melynek adásakor allergiás szövődmények léphetnek fel, ezért csak indokolt esetben alkalmazandók.

Ilyen állapot az előrehaladott terhesség, ahol a vasraktár gyors telítése szükséges. Súlyos felszívódási zavarban is az utóbbi kezelési forma az ajánlott.

Mikor, miért nem eredményes a vaskezelés?

Ha a bevezetett vaskezelésre a vérszegénység nem csökken, több ok merülhet fel. Miután a vashiány leggyakoribb oka a vérvesztés, ezért elsőként gondoljunk arra a lehetőségre, hogy a vérvesztés esetleg nem szűnt meg. Nagyon gyakori, hogy a mellékhatások miatt a betegek nem szedik a vaskészítményeket, természetesen ez esetben nem várható a vérszegénység csökkenése. Vashiányhoz más hiányállapot is társulhat, mint például a folsav vagy a B12-vitamin hiánya, ezért ezeket is pótolni kell ebben az esetben.

Forrás - Vérképzés, vérpótlás    SubRosa Kiadó