A masszázs a legrégibb gyógymódok közé tartozik. Meghatározása szerint a bőr felületén végzett beavatkozás, mely rendezett és megfelelő erejű fogássorozatokból áll. E mechanikai ingerre kialakuló válaszreakció a fizikális gyógyhatás.

A masszázst rendszerint erre kiképzett személy kézzel végzi. Ma már különféle gépek is alkalmasak a masszázsra, de ezek nem egyenértékűek a kézi masszázzsal!

Az ókori Indiában a masszázst egészségügyi beavatkozásként ismerték el, a jóga rendszere mellett alkalmazták. Az ókori egyiptomiak egészséges életmódjához hozzátartozott a masszázs és a mozgás. A Kung Fu feljegyzésekből tudjuk, hogy az ókori Kínában a taó papjai hosszú éveken át oktatták a masszőreiket és ennek titkát szigorúan őrizték. Az ókori görögök az egészséges szervezet működéséhez szükségesnek tartották a jó táplálkozást, a friss levegőt, a masszázst, a tornát és a gyógyfürdőket. Hippokratész (i. e. 460-377) maga is alkalmazta a masszázst és szerinte minden orvosnak értenie kell hozzá.

A IX. században a masszázst az arabok továbbfejlesztették és a gimnasztikával kombinálták. A XV. században a britek a masszázst a gyógymódok között írják le. A XVII. században a masszázs mechanoterápia néven válik ismertté. A tulajdonképpeni masszázs szót a franciák alkották, s a franciából származik. A XIX. században a különböző fogások összegyűjtésével, rendszerezésével kialakult a klasszikus svéd masszázs mai formája.

A XX. század első évtizede a kutatásoké: felderítették a beavatkozás reflexes hatását, ez a klasszikus masszázs kellett speciális formák kialakítását tette lehetővé. Kidolgozták a kötőszöveti masszázs elméletét és speciális technikáját. Mindez ma már a gyógyításban végzett fizioterápiás kezelések rendes részévé vált. A masszázs fajtáiról

Higiénikus masszázs: egészséges embereknek javasolt kezelés a kondíció és a jó fizikai állapot fenntartására.
Sportmasszázs: sportolóknak javasolt. Erőteljes fogásai a sportteljesítmények fokozását, a fizikai kondíció javítását szolgálja. Sportmasszőrök végzik. Jellege szerint lehet tréning-, előkészítő és fáradtságmasszázs.
gyógymasszázs: betegek számára, terápiás céllal alkalmazzák. Gyógymasszőrök, illetve gyógytornászok végzik.

Formái:

• klasszikus masszázs;
• reflexzónamasszázs;
• kötőszöveti masszázs; szegmentmasszázs.
• A klasszikus svéd masszázs hatásai

A legszélesebb körben alkalmazott a klasszikus svéd masszázs. Fájdalomcsillapító és lazító hatásával megteremti a különböző irányú és erősségű aktív mozgások feltételeit. Célja a fájdalom okozta kör (fájdalom-védekező izomgörcs-keringési változás-mozgás kerülése-fájdalom-) megszakítása, a tünetek csökkentése.

A klasszikus svéd masszázsnak 5 alapfogása van: simítás, dörzsölés, gyúrás, ütögetés, vibráció.

A simítás szerepe:

• bevezető, tájékozódó fogás, mely lehet felületes és mély;
• pszichés kapcsolat megteremtése a beteggel;
• általánosan nyugtató;
• előmelegítő szerepe is van;
• az erősebb nyomással kombinált simítás a bőr alatti kötőszövetben lévő folyadékot elmozdítja és annak
• felszívódását segíti elő.

Dörzsölés:

• A bőrben vérbőséget okoz.
• A bőr felületes rétegében az elhalt hámsejteket eltávolítja.
• Mély rétegben feloldja a letapadásokat, megszünteti a fájdalmas izomcsomókat.

Gyúrás:

• Elsősorban az izomzatra hat, de hat a bőrre és a bőr alatti területre is.
• Fokozza a vérkeringést, a nyirokkeringést és az anyagcserét.
• Csökkenti a fáradtságérzést.
• Fellazítja a letapadt izmokat.
• Az izomtónust fokozza, ezért fájdalomcsillapításkor TILOS alkalmazni!

Ütögetés:

• A bőr vérellátását fokozza.
• Az izmok tónusát is fokozza, érzékeny egyénnél görcskészséget válthat ki.
• Mellkason alkalmazva a váladék kiürítését segíti elő.

Vibráció (rezegtetés):

• A fokozott izomtónust csökkenti.
• Nyugtató.
• Fájdalomcsillapító hatása van.

A masszázs alkalmazási területei:

• reumatológiai kórképek (a porckorong és csigolyák betegségei, pl. discopathia, spondylosis, spondylarthrosis stb.);
• ortopédiai kórképek (pl. gerincferdülés);
• légzőszervi betegségek (pl. asthma bronchiale, tüdőműtét után, mellkasdeformitás);
• mellműtét utáni állapot (pl. ödéma-vizenyő felszívódás);
• ideggyógyászati kórképek.

A masszázs megkezdése előtt a kezelt területet megvizgáljuk, érdeklődünk a beteg állapotáról, panaszairól, hiszen legtöbb esetben az orvos csak a kezelendő testrészt írja fel a kezelőlapra, a kezelési tervet a masszázst végző személynek kell felállítani A fizioterápia az orvosi kezelés negyedik, ugyanakkor a legősibb ága a sebészeti gyógyszeres és pszichoterápia mellett. Világszerte, de különösen hazánkban nagy fejlődés előtt áll. Ezt jellemzi a kutatás fellendülése e témában és a fizioterápia egyre szélesebb körű alkalmazása, melybe a masszázs mint gyógyító, rehabilitációs és diagnosztikus eljárás tartozik.

Forrás - InforMed.hu