1. A masszázs alapfogásai - elméleti tudnivalói

Simító masszázs: a leggyakrabban alkalmazott fogás. Alkalmazható a bemelegítés, a kezelés és a levezetés során egyaránt, vagy a relaxációs kezelés közben.  A simító mozdulatok a test felé irányulnak. Az érzékenyebb zónák masszírozása után mintegy levezetésként is alkalmazható.

Váltott fogás: a két hüvelykujjal felváltva masszírozunk, mint például a vese zónánál.

Szembe fogás: hüvelyk-, vagy mutatóujj begyével végezzük. A többi ujj a lábat alátámasztja, míg szemből apró kis mozgásokkal masszírozunk. Általában kis területű zónáknál alkalmazzuk, mint például epehólyag.

Körkörös-masszázs: az ujjbegy körkörös mozgásával végezzük a kezelendő zónánál, például méh, prosztata.

Kihúzó masszázs: a hüvelykujj oldalával egy folyamatos mozdulatot teszünk a zónán, például húgyvezeték, nyelőcső, csuklyásizom területén.

Vízszintes irányú masszázs: hüvelyk-, vagy mutatóujjal masszírozzuk, például a torok, szem, fül zónáiban.

Oldalfogás: a hüvelykujj a talpra merőlegesen helyezkedik el, ez a masszázs főleg nagy felületű zónáknál alkalmazható, mint például tüdő, vékonybél. A mozgás a nagy felület miatt lehet párhuzamos, mint a gyomornál is, de így masszírozható a szív vagy a máj zónája is.

2. Különleges masszázsfogások - elméleti tudnivalói

Rezegtető masszázs: mindkét mutatóujjunkat a kezelendő zónára tesszük és rezegtetjük. Az altesti nyirokzónák masszírozásánál kiválóan alkalmazható.

Csípő fogás: a mutató és hüvelykujj közé fogva csípésszerű mozdulattal jobbra-balra elmozdítva masszírozható a fej nyirokrendszerének zónája.

Morzsolgatás: a homloküreg zónáinál alkalmazható az ujjhegyeken.

Lépegető masszázs: a vastagbél felszálló ágát szokták így masszírozni. Az ujjbeggyel egy kicsit felfelé lépünk, lefelé nyomunk. A gerinc zónájánál is alkalmazható a farkcsonttól fölfelé haladva.

Nyomófogás: erős fájdalomnál, görcsnél a fájó részre rányomunk a hüvelykujjunkkal.

Fejő masszázs: a mutatóujjunk be van húzva, míg a hüvelykujjunk nyújtva. A láb külső oldalán levő zónáknál (ízületeknél) végezhető ez a fajta masszázs egyszerre alulról és felülről.

3. A masszázs ajánlott sorrendje:

• bemelegítés,
• alapszervrendszerek kezelésének sorrendje: vizeletkiválasztó-, emésztő-, nyirokrendszer
• láb oldalak sorrendje: talpi zónák, belső oldal, külső oldal, lábfej – lábhát
• kezelendő zónák sorrendje: mellékvese zónája, vizeletkiválasztó rendszer, emésztőrendszer, agyi zóna majd ezt követik az érzékeny zónák, illetve célzónák, majd utolsóként a nyirokrendszer zónája

A masszázst minden esetben simító mozdulatokkal, úgynevezett energia-átadással fejezzük be.

4. A masszázs iránya, erőssége és időtartama

A masszázs iránya: mindig a test felé irányuló mozdulatokkal masszírozunk, vagyis a lábujjaktól kiindulva a sarok felé, lábfejen a boka felé. A masszázs iránya felszálló vastagbélnél ellentétes, itt lentről fölfelé haladva masszírozunk. A gerincet a farkcsonttól fölfelé haladva masszírozzuk.

A masszírozás erőssége nagymértékben függ a láb állapotától, illetve a masszírozott zóna mélységétől. Általában azt a szabályt követjük, hogy a fájdalomküszöböt enyhén meghaladó masszírozás megengedett. A fájdalomküszöb elérése nem minden zónánál megengedett, a halánték, kisagy, szív, máj, gerinc, nyirok, vérnyomáscsökkentő zónák masszírozása kiemelt óvatosságot igényel.

A masszírozás megfelelő ritmusát szintén a láb állapotától függően határozhatjuk meg. Túlműködésnél lassú, nyugtató masszázst alkalmazhatunk, míg energiahiánynál a gyorsabb ritmusú masszázs javallott.

A masszázs időtartama is a beteg állapotának figyelembevételével határozható meg. Egy adott zóna masszírozására szánt időt a perc táblázatból olvashatjuk le: általában fél perctől 1-5 percig terjed. A kezelés időtartama így rendszerint 40-60 perc. A kezelés sorozat legalább 4-5 alkalomból álljon. Naponta egy kezelésjavallott, vagy esetenként többszöri, rövid célzott kezelés egy adott zónára.

5. Az önmasszázs előnyei és hátrányai

Előnyei:

1. Az önmasszázs végezhető reggel, vagy napközben bármikor.
2. Nem vagyunk előre rögzített időponthoz kötve.
3. Saját magunkat gyógyíthatjuk, vagy megelőzhetjük a betegségek kialakulását.
4. Érezzük a masszírozás erősségét, így azt ösztönösen a megfelelő erővel végezhetjük.

Hátrányai:

1. Nem érvényesül a gyógyító személyisége.
2. Nehezebb az ellazulás.
3. Bizonyos testrészek zónái nehezebben hozzáférhetőek és így kezelésük is nehézkesebb.
4. Nem tudunk egyes helyekre megfelelő erejű nyomást gyakorolni.

6. A partnermasszázs előnyei és hátrányai

Előnyei:

1. Ha egy családban többen is ismerik a masszázsfogásokat, akkor nem csak segíteni tudnak egymáson, de az összetartozás érzése is erősebb lesz.
2. A megfelelő masszázsnak nincs mellékhatása. Alkalmazása adott esetben a gyógyszernél is hatékonyabb lehet.
3. A jó masszőr nem csak a megfelelő elméleti és gyakorlati tudással rendelkezik, hanem empátiás készséggel is, így tud a leghatékonyabban segíteni a páciensnek.
4. A masszázsterápia kiegészíthető gyógyteákkal, illóolajos fürdővel, ásványvizekkel, borogatásokkal, stb.
5. Személyes energiaátadással is kiegészíthető a masszázs, ezáltal hatékonyabb a kezelés és gyorsabb a gyógyulás.

Hátrányai:

1. A kellő ismeretek nélkül végzett masszázs esetén súlyosbodhatnak a páciens tünetei, illetve erősödhetnek a fájdalmai.
2. Ne feledjük, hogy megfelelő hozzáértés nélkül nem képes senki segíteni!

7. Bevezető masszázs

A bemelegítés során létrejön a pácienssel való érintéses kapcsolat, a láb állapotának felmérése, illetve kezdetét veszi a feszültségek oldása, valamint a problémás pontok és zónák feltárása (lerakódások, fájdalmas pontok, bőrkeményedések). Ezért a bemelegítést határozottan, de mégis finoman kell végezni. A kezelés időtartama 5-10 perc a láb állapotától függően (hideg lábnál hosszabb kezelés javallott). Fontos, hogy a masszázst végző személy keze mindig ápolt legyen!

A masszázs sorrendje:

• először a jobb, majd a bal lábat melegítjük be masszírozással, a nem kezelt lábat közben letakarjuk, hogy ne fázzon,
• a tenyerünkre krémet vagy olajt kenünk, majd amikor az megfelelően felmelegedett, a lábfejre kenjük hosszú, simító mozdulatokkal
• ezt követi a lábujjak átmorzsolgatása, majd a lábujjak oldalainak átmasszírozása, illetve a lábujjak hajlítása és mozgatása, a lábujjak tövének masszírozása,
• a lábfej széthúzása alulról és felülről történik majd ezt a láb éleinek masszírozása, illetve a lábfej csavarása követi
• ezután kerülhet sor a sarokpárnák átdörzsölésére, illetve a talp átgyúrására, a sarokcsont külső és belső oldalának masszírozására,
• utolsó fázisként lábfejtorna javasolt: lábfejkörzés, integetés a lábfejjel

8. Levezető masszázs

A masszázst simító mozdulatokkal fejezzük be.

• általában a vizeletkiválasztó szervek zónáival, vagy például légúti megbetegedések esetén a nyirokrendszer zónáival zárunk.
• ezt követi a napfonat átfogása, majd
• energia átadás, vagy csere,
• a lábakról eltávolítjuk a felesleges krémet, majd a beteg önállóan felöltözik,
• a masszázst végző személy kezet mos és ujjait ellazítja,
• kezeit és önmagát, valamint a helyiséget energetikailag megtisztítja

9. Relaxációs masszázs

A relaxációs masszázs során lágy, simító mozdulatokat végzünk, alig érintve a lábfejet és annak zónáit. Az alábbi sorrend követése javasolt:

• a megfelelő kapcsolat kialakítása a páciens érintésével,
• a lábfej simító masszázsa
• a gerinc reflexzónáinak masszázsa, kb. 5 percig
• a talp simító masszázsa
• a rekeszizom zónáinak masszázsa
• a napfonat zónájának masszírozása
• a medence nyirokmirigy zónáinak lassú masszírozása
• a nyak, a tarkó és a vállöv lazítása
• a lábujjak finom, lágy simogatása
• az egész láb simító, levezető masszázsa

10. Méregtelenítő masszázs

A megfelelő méregtelenítés a szervezet egészséges működésének alapfeltétele, ezért rendkívül fontos minden betegség kezelésénél valamilyen szintű méregtelenítés elvégzése.

A méregtelenítő masszázsfogások sorrendje:

• bemelegítés
• a vizeletkiválasztó szervek zónáinak masszírozása
• a tüdő zónájának masszírozása
• a máj és epe zónáinak masszírozása
• a vékony és a vastagbél rendszer zónáinak masszírozása, hangsúlyozottabb figyelmet fordítunk ilyenkor a leszálló vastagbél és a szigmabél zónáira
• befejezésként újból a vizeletkiválasztó szervek zónáinak átmasszírozása javasolt.

11. Immunműködésre ható masszázs

Az immunrendszer működésétől függ az egész szervezet védekezőképessége, ugyanakkor ez szoros összefüggésben van a táplálkozással, a mozgással, a méregtelenítéssel.

A kezelés menete:

• bemelegítés
• a vizeletkiválasztó szervek zónáinak masszírozása
• a szív és vérkeringés zónájának masszírozása
• a nyirokrendszer zónájának masszázsa
• a vékony és a vastagbél rendszer zónáinak masszírozása, hangsúlyozottabban a leszálló vastagbél és a szigmabél zónáké
• befejezés

12. Harmonizáló masszázs

Ezt a masszázst akkor alkalmazzuk, ha a páciens panaszmentes, és mi sem találunk semmilyen nagyobb eltérést a zónákban. Ilyenkor az egész szervrendszert kezeljük.

A kezelés menete:

• bemelegítés
• a vizeletkiválasztó szervek zónáinak masszírozása
• emésztőrendszer zónáinak masszázsa
• légzőszervek zónáinak
• szív és érrendszer zónáinak masszázsa
• fej és idegrendszer zónáinak masszázsa
• nyirokrendszer zónáinak masszázsa
• hormonrendszer zónáinak masszázsa
• gerinc és az ízületi rendszer masszázsa
• a vizeletkiválasztó szervek zónáinak masszírozása
• befejezés