Cukorbetegség

A cukorbetegség, azaz a diabetes mellitus hazánkban népbetegség. A cukorbetegség nagymértékben megváltoztatja a beteg életét, folyamatos odafigyelést és rendszeres orvosi felügyeletet igényel.

A cukorbetegség jellemzője az inzulin relatív vagy abszolút hiánya. Ez az anyag fontos szerepet játszik a szervezet szénhidrát-háztartásának működésében. Az inzulin segítségével tudják a zsír- és izomszöveti sejtek felvenni a glükózt a vérből, így felhasználhatják, és a vércukorszint is egy állandó tartományon belül marad. Ha azonban a szervezet nem termel elég inzulint (ekkor beszélhetünk abszolút hiányról), vagy a szervezet által termelt inzulin hatástalan (relatív hiány) akkor tartósan magas lesz a vércukorszint, és zavar lép fel a szénhidrát-anyagcserében.

A cukorbetegség két fajtáját különböztetjük meg: az I-es és a II-es típusú diabetes mellitust. Az I-es típusú diabetes mellitus, Vagy más néven a fiatalkori cukorbetegség, mely általában 5-7 éves korban alakul ki, jellemzően ősszel, elsősorban a légúti fertőzések idején. Ennek a betegségnek a kialakulása tehát egybeesik azzal a korral, amikor sok gyermek először kerül közösségbe, és nagymértékben ki van téve a vírusfertőzéseknek. A gyermek immunrendszere nemcsak a kórokozókat pusztítja el, hanem a hasnyálmirigy B-sejtjeit is, melyek az inzulintermelésért felelősek. Ezáltal megszűnik az inzulin termelése a szervezetben, és kialakul a cukorbetegség. Ez a fajta diabétesz inzulin pótlásával könnyen kezelhető. A II-es típusú diabetes mellitus, azaz az időskori cukorbetegség, elsősorban középkorúaknál és időseknél alakul ki. A cukorbetegség kialakulását befolyásolhatja a genetikai hajlam, valamint az étrend, az elhízás, a mozgásszegény életmód.

Ebben az esetben a hasnyálmirigy B-sejtjei termelnek ugyan valamennyi inzulint, de a szervezet izom- és zsírszövetei nem tudják azt megfelelően hasznosítani.

A II-es típusú cukorbetegség nem kezelhető inzulin pótlásával, a betegséget csak vércukorszint-csökkentő készítmények szedésével és szigorú étrendi diéta betartásával lehet csak szabályozni. Néha előfordulhat, hogy a hasnyálmirigy B-sejtjeinek működése részlegesen leáll, ebben az esetben inzulinos kezelésre is szükség van.

A cukorbetegség tünetei azonosak mindkét esetben, típustól függetlenül, bár a fiatalkori cukorbetegség esetében erőteljesebben jelentkeznek. Ennek következtében aztán a látszólag frissen felfedezett időskori cukorbetegség az esetek többségében már átlagosan 4-7 éve fennáll. A cukorbeteg ember nagyon sok folyadékot fogyaszt és jellemzően sokat vizel, a betegség tünete lehet a fogyás is. Ha a random mért vércukorszint 20 mg/dl felett van, az alátámasztja a cukorbetegség diagnózisát. Ha a vizeletben cukor van, az szintén diabetes mellitusra utalhat.

A kezeletlen vagy rosszul beállított cukorbetegségnek számos szövődménye alakulhat ki. A cukorbetegek nagyobb százalékban és súlyosabb mértékben hajlamosak az érelmeszesedésre. A látás romlása szintén jellemző erre a betegségre, amely elhanyagolt esetben akár vakságot is okozhat. A magas vércukorszint és az anyagcsere-rendellenességek következtében a cukorbeteg veséje is károsodhat, de ez a károsodás megfelelő mértékű odafigyeléssel mérsékelhető. Az orvos és a páciens együttműködésével a diabetes mellitus kezelése igen eredményes lehet, a szövődmények kialakulása megelőzhető.

A világ népességének 4%-a szenved cukorbetegségben. A betegségre való hajlam örökölhető, kialakulásában nagy szerepet játszik az elhízás. Többnyire véletlenül fedezik fel, mert sokáig semmiféle panaszt nem okoz. A betegség következményeire többnyire akkor derül fény, mikor a károsodás már jóvátehetetlen. A szövődmények elsősorban a szemet és a vesét érintik.

Az orvostudomány a cukorbetegség két típusát különbözteti meg:

1. típusú cukorbetegség

Ennél a típusnál a hasnyálmirigyben lévő inzulintermelő sejtek nagymértékben, vagy teljesen károsodtak, ezért a szervezet inzulinszükségletét egy életen át mesterségesen kell pótolni. Ide tartozik a cukorbetegek mintegy 10%-a.

2. típusú cukorbetegség

Itt az úgynevezett "időskori cukorbajról" van szó, a betegek mintegy 90%-át érinti. Fontos szerepet játszik ennél a típusnál a veleszületett hajlam és az elhízás. Bár a test inzulintermelése folyamatos, a mennyisége nem megfelelő. A szervezetbe jutó cukor ugyanis nem tud beépülni a sejtekbe.

A cukorbetegség tünetei

  • Fokozott éhségérzet
  • A testtömeg csökkenése
  • Levertség
  • Fáradtság érzése
  • Súlyos kiszáradás
  • Ketoacidosis, következményes, szapora és mély légzéssel.
  • Látás hirtelen romlása

A cukorbetegség lelki háttere

A cukor ősidők óta a szeretet és a vonzalom szimbóluma. A szerelmesek édességgel kényeztetik párjukat, a nagyszülők unokájuk iránti szeretetüket fejezik ki cukorkákkal, lelki bánatunkban csokoládéval pótoljuk a „boldogsághormont” és a kövér emberek is az édességben keresnek vigaszt. Ezért cukor gyakran a „kellemes érzések”, a „szeretet” vagy „törődés” szinonimája.

A cukorbetegről a TESTI REAKCIÓ szintjén világosan kiderül, hogy bár az érzelmet és szeretetet – kézzelfoghatóan a cukrot - képes el- és befogadni, nem tudja azokat feldolgozni. Hiányzik belőle a képesség, hogy környezetének gondoskodó törődését megeméssze. Bár vércukorszintje magas - azaz elegendő szeretete hordoz magában -, nem tud vele mit kezdeni, változatlan formában adja vissza. Életét és tevékenységét a pótcselekvés szintjére helyezi át. A cukorbeteg nem tűri a gondoskodást és a szeretetet, pedig arra van a legnagyobb szüksége. „Szeretet felhasználási” zavar lép fel az életében.

Kiváltó tényezői elsősorban olyan krízisek, megrázkódtatások, vagy szituációk, melyek a személyiség egészének újrarendeződését, átszerveződését kívánja meg: a terhesség, a pubertáskor, vagy a változás évei, de a hirtelen megszűnt munkahely, vagy a családi civakodások is magában hordozzák az okokat.

A cukorbetegség arra utal, hogy az élet kellemes oldalát, az élvezetet, a szeretet nem fogadom el, mivel azaz érzésem, hogy nem érdemeltem meg a törődést. Nem találom magam szeretetreméltónak, ezért nem is tudom befogadni a szeretetet. Hiányzik belőlem a szeretni tudás képessége - elsősorban Önmagammal szemben –, ezért nem is merem szeretetemet, és vágyaimat kifejezi a külvilág számára sem.

  • A túlsúlyosság arra utal, hogy felesleget hurcolok a hátamon, megpróbálok több lenni, mint ami vagyok, illetve más szeretnék lenni - más formát veszek fel - igazi formámat elutasítom.
  • A vírusfertőzés annak a jele, hogy valami tőlem idegen dolog határoz meg.
  • A szomjúság azt akarja mondani, hogy szeretetre szomjazom, minthogy nem tudom önmagamat szeretni, másoktól is képtelen vagyok szeretetet elfogadni - „ivásba fojtom bánatom”
  • A rossz sebgyógyulás jelzi, hogy szüntelenül újabb sebeket ejtek magamon, ezért a régiek sem tudnak begyógyulni. Vállalnom kéne magam.
  • A viszketés jelképes formája arra utal, hogy többet kéne foglalkoznom önmagammal.
  • A fáradtság tudatosítja bennem, hogy belefáradtam abba, hogy így folytassam tovább.
  • A vesepanaszok a partnerkapcsolat zavaraira utal. Önmagammal és a másikkal való összhang hiányára.
  • A szembántalmak felszólítanak rá, hogy más, SZERETŐ szemmel nézzek magamra.
  • A szív megállása jelzi, hogy megtagadtam magamtól a szeretetet. A szív tehát, lévén a szeretet szerve, előbb-utóbb feladja a szolgálatot.
  • A fiatalkori diabetes arról tanúskodik, hogy még mindig nem tanultam meg önmagamat szeretetteljesen elfogadni, kezdettől fogva más akartam lenni, mint aki valójában vagyok.
  • Az időskori diabetes pedig világosan jelzi: végigrohantam az életen, tettem dolgokat, és csak később döbbentem rá, hogy nem az az ember vagyok, akinek tartottam magam.

Amit tenni kell cukorbetegség ellen

Szembesíteni magam saját magammal. Elfogadni magam szeretetben olyannak, amilyen vagyok. Csak aki tulajdon lényét "magára öltötte" lesz képes szeretetet és örömöt befogadni és adni. Tehát ahelyett, hogy szüntelenül bizonygatjuk magunknak, hogy érdemesek vagyunk az életre és a szeretetre, élvezzük azt!