Az irritált gyomornyálkahártya és az irritábilis bélszindróma az orvosi praxis leggyakoribb panaszai közé sorolhatók. Egyes becslések szerint a lakosság legalább 30-40 %-a szenved emésztési panaszok miatt. Nem ritka a háttérben álló epeürülési panasz vagy a hasnyálmirigy funkciós zavara. A panaszok oka sok esetben a stresszel összefüggő görcsös székrekedés és a következményes hasmenés. Emiatt a betegek gyakran hashajtószedésbe kezdenek, s ezzel a panaszokon még többet rontanak.

Ugyan a statisztikai adatok szerint a lakosság 30-40%-a szenved valamilyen funkcionális emésztési probléma miatt, nincs olyan, aki rövidebb ideig ne küzdött volna hasonló tünetekkel. Sokan nem is fordulnak orvoshoz - se akut, se krónikus panaszok esetén, mert megpróbálják inkább "bevált házi szerekkel" (hashajtókkal, epehajtókkal, puffadáscsökkentőkkel és savkötőkkel vagy teákkal és gyógytermékekkel, jobb esetben rövidebb diétákkal) rendezni őket. Ennek ellenére jelentős az emésztési zavarokra felírt és kiadott gyógyszerek száma és összege.

Legtöbbször még az orvosi praxisban sem veszik túl komolyan a funkcionális emésztési panaszokat, s emiatt azok könnyen krónikussá, szövődményessé válhatnak. Nem kevesen vannak, akik ennek köszönhetően fáradékonyabbá, csökkent teljesítményűvé és akár munkaképtelenné is válnak. S ezzel tovább fokozódik a társadalombiztosítók költsége.

Mik a tünetei?

A funkcionális gyomor-, bélpanaszok kezdeti tünetei (teltségérzet, puffadás, savas felböfögés, étvágytalanság, székrekedés és formálatlan, pépes székletürítés, szúró és nyomó hasi fájdalom, böfögés, hányinger.) gyakran egyéb más vegetatív tünetekkel is együtt járnak. Az érintett hamarabb kimerül, alvászavarai vannak, állandó vizelési ingert érez, szédül, bizonytalan, néha ritmuszavara van.

Mivel többnyire működési zavarral állunk szemben a panaszok hátterében, nem igazán lehet sem tükrözéssel, sem UH-gal (legfeljebb 3 dimenziós UH-gal), székletvizsgálattal, leoltással vagy más szokásos vizsgálattal komolyabb eltérést igazolni.

Amennyiben a panaszok elsősorban a felhasi szerveket (gyomor, patkóbél, epe, máj, hasnyálmirigy) érintik, akkor funkcionális diszpepsziáról (emésztési zavarról) vagy irritált gyomorról, ha pedig az alsóbb emésztőszerveket érinti, irritábilis (gyulladt, érzékeny) bélszindrómáról beszélünk.

Irritált gyomorral akkor állunk szemben, ha a következő tünetek rendszeresen vagy tartósan fennállnak: gyomortáji fájdalom, korai teltségérzet, savas felböfögés, gyomorégés, hányinger, hányás, szegycsont mögötti nyomás, puffadás, székrekedés és/vagy hasmenés. Ha ezt a diagnózist szeretnénk felállítani, előtte okvetlen ki kell zárni az organikus eltéréseket. Tehát a tükrözés, az ultrahang és a komplett labor nem megkerülhető vizsgálatok.

Az irritábilis bélszindróma oka különféle faktorok kombinációjából tevődik össze, melyek végül a béltraktus működési zavarát váltják ki. Sőt később az egész emésztőtraktus funkcionális egyensúlyát képesek felborítani. Az érintettek többsége érzelmileg labilis, rendkívül érzékeny, szorongós, feszült lelki alkatú. Többségük nehezen dolgozza fel a stresszhelyzeteket, alvászavarokkal küzd és túldolgozza magát. Maximalizmusra hajlamosak, magukkal és másokkal szemben is magasak a követelményeik. A panaszok legtöbbször egy vírusos, bakteriális vagy toxikus bélfertőzés után jelennek meg, s maradnak fenn tartósan. Ám ilyenkor a fertőzés nem a fő ok, hanem csak a bajt felszínre hozó tényező. A panaszok igen sokfélék: tompa nyomó fájdalom a has valamelyik területén, hirtelen váratlan heves hasi görcsök a jobb vagy bal csípőárokban vagy a köldök körül, szemmel láthatóan felpuffadt has, emésztetlen, formálatlan széklet vagy görcsös székrekedés. A bélkacsok kemény feszes kötegként, mint egy hurka feszülnek ki a hasban.

Mire kell különösen ügyelni?

Nem árt utána nézni annak sem, hogy a panaszok hátterében nem áll-e felborult baktériumflóra, mert annak rendezése nélkül nem várhatunk tartós és jó eredményt. Ehhez ma már hazánkban is elérhető a normál flórát rendező készítmények közül egy jó pár.

Érdemes kizárni a sérült nyálkahártyán és a felborult flóra miatt következményesen kialakult gombás vagy más fertőzéseket is. Nem ritka ugyanis, hogy a funkcionális hasi panaszok talaján könnyebben kialakul valamilyen fertőzés. Ám ezek diagnosztizálása után nem elegendő kizárólag csak a kórokozó elpusztítására törekedni, hiszen a fertőzést lehetővé tevő miliő átalakítása mindennél fontosabb. Tehát aki csak gombaölő terápiában gondolkodik, ne számítson tartós sikerre, javítsa az emésztést, hozza rendbe az immunrendszert és a normál flórát is.

A funkcionális hasi panaszok általános tüneteinek (fáradtság, kimerültség, koncentrációs zavarok stb.) oka a felszívódási zavarok következménye. Ha tehát az általános állapoton javítani kívánunk, nem elegendő az emésztőszervekre koncentrálni, hanem a következményeket is orvosolni kell. Ilyen esetben tehát nem elképzelhető hatékony kezelés tartós nagy adagú vitamin- és ásványianyag-pótlás nélkül sem.

Gyakori a funkcionális hasi panaszok között a tápláléktúlérzékenység, az áteresztő bélszindróma és a hisztaminózis is . Ezekre igen kevesen gondolnak, s ha mégis, nehezen tudják igazolni vagy kizárni. Nem is könnyű a helyzet, mert teljesen megbízható és korrekt, 100%-osan biztos diagnózist nyújtani tudó vizsgálat egyikre sincs. A Voll-teszt, a Vega-teszt vagy a MORA-vizsgálat mérései és a gondos megfigyelés azonban nagy türelemmel és kitartással mégis segíthet eligazodni a bonyolult tünetek között.

Milyen megoldások léteznek?

Megoldás mindkét esetben a szervezet vegetatív funkcióinak áthangolása, kiegyensúlyozása, kombináltan görcsoldó, relaxáló, emésztésserkentő és puffadásoldó, székletrendező (de nem hashajtó) kezeléssel. Erre igen jól bevált a rendszeres relaxáció, a kineziológia, a meleg illóolajos fürdők és helyileg a meleg hasi pakolás.

A könnyen emészthető, rostosabb, kevésbé manipulált ételek fogyasztása az alapterápia része. Természetesen kerülni kell mindenfajta irritáló anyag fogyasztását, s erre sajnos igen ritkán hívják csak fel az orvosok betegeik figyelmét. Rengeteget javít a tüneteken, ha elmarad a megszokott kávézás, a feketetea fogyasztása, a gyümölcsleveket csak hígítva isszuk, soha nem töményen, s gyümölcsöt, puffasztó zöldségeket soha nem fogyasztunk közvetlen étkezés után, csak 1-2 órával később.

Átfogó életmódreformra van szükség: Legfontosabb a nyálkahártya regenerálása, a meglevő gyulladás megszűntetése, az emésztés serkentése és a normál mikroflóra regenerálása. Ehhez pedig nélkülözhetetlen a sokszor igen nagy önfegyelmet igénylő precíz diéta, miszerint kerülni - de legalábbis jelentősen korlátozni kell a következő élelmiszerek és fűszerek fogyasztását:

* búza, rozs, árpa, zab, rizs
* szója
* cukor (fehér és barna is)
* alkohol
* feketekávé, feketeteák
* szénsavas üdítők, dobozos gyümölcslevek (főleg töményen)
* csípős fűszerek: chili, curry, bors, mustár, vöröshagyma, fokhagyma
* ecet
* torma, paradicsom
* káposztafélék, hüvelyesek (száraz bab, lencse)
* savanyú déli gyümölcsök (narancs, citrom, mandarin)
* tej

Helyettük a következőket ajánljuk:

* burgonya
* kukorica/liszt, hajdina, durumbúza, köles
* friss zöldségek: brokkoli, sárgarépa, cékla, spárga, zöldbab
* alma, banán, körte, mangó, grépfrút, papaya, óvatosan: barack, szilva, cseresznye, meggy
* hal, száraz baromfihús
* gyógyteák: kamilla, körömvirág, gyermekláncfű, apróbojtorján, katáng
* szűrt tiszta víz
* savanyított tejtermékek -tesztelés után óvatosan

Az esti rostdús ételekről is le kell mondani, mert éjszaka ezek javarészt csak erjedési és rothadási folyamatokat indítanak el, s emiatt még az is, ami egyébkánt áldás, kárt (erős puffadást, görcsöket, hasmenést) idéz elő.

* Kiváló enyhítő hatású eljárásnak számít a Mayr-féle hasi kezelés: ennek során a terapeuta speciális, igen gyengéd fogásokkal, simító, lazító masszázst végez a hason. Ez aktiválja a hasi vér- és nyirokkeringést, csökkenti a gyulladást, ellazítja a görcsös bélkacsokat, s segít kiüríteni a gyulladás és irritáció miatt a hasban felhalmozódott ödémát. A kezelés hatékonyságát támogatja mindenfajta reflexterápia is (pl. a rendszeres talpmasszázs).
* Nagyon jók a rostos székletlazítók - elsősorban görcsös székrekedés esetén, mert nem irritálják az amúgy is érzékeny nyálkahártyát annyira, mint a hashajtók vagy a kutyabengekéreg és szennatartalmú növényi szerek. Ezek a készítmények a víz hatására megduzzadnak, zselészerű anyag keletkezik belőlük, ami részben síkosító, másrészt bevonó és abszorbens anyagként is működik. Kellő hatáskifejtéshez azonban feltétlen bő folyadékbevitelre van szükség.

Gyógyító növények

Ugyan átmenetileg szükség lehet enzimpótlásra is, hogy a puffadásos tünetek enyhüljenek, ám hosszú távon hatékonyabb a spontán enzimtermelés aktiválása. Erre - a teljesség igénye nélkül! - a legkiválóbb gyógynövények:

- Ezerjófű (Artemisia absintum): a fő hatását két keserű anyagnak köszönheti, további hatékonyságfokozó alkotói az éteres olajok. Elsősorban az epeműködést (termelést, ürülést) és a hasnyálmirigy tevékenységét támogatja.

- Hánytatógyökér (Celphaleis ipecacuanha): alkaloidái és szaponinjai az emésztőrendszeri mirigyeket nedvtermelésre késztetik. Ezért elsősorban gyomor-bél nyálkahártyaproblémák esetén ajánlott használata.

- A Colocyntis hatóanyagaikiváló görcsoldók a gyomor-bél traktusban - nemcsak a vékonybél, de a vastagbél görcsét is képesek oldani. A további alkotók elsősorban az epeműködést és az enzimtermelést támogatják.

- A borókabogyó (Juniperus communis) éteres olajokat, cserzőszereket és pektint tartalmaz, ezért elsősorban hasmenéses panaszok kezelésében javasolt használata.

Egyéb gyulladás- és irritációcsökkentő anyagok:

- Glutamin: ez az aminosav különösen hatásos kiegészítő nagy fogyással és legyengüléssel járó felszívódási zavarok és bélgyulladás esetén. Segíti a vékonybél nyálkahártya-regenerálódását és csökkenti a kóros áteresztőképességet. Kiváló természetes glutaminforrások: joghurt, sajtok, tojás, kecsketej. Javasolt napi adag 6-12 g/nap.

- Cink: a koleszterol és egyes fehérjék termelésében vesz részt. Szabályozza az A-vitamin májból történő vérbe jutását, védi a sejteket a szabad gyököktől és támogatja a hámsejtek regenerálódását. Jelentős szerepe van a gyulladásos bélbetegségek gyógyulásában (M. Crohn, colitisz), a paraziták eltávolításában is hatékonyan közrejátszik, és enyhíti az allergiás, illetve túlérzékenységi reakciókat. Cinkben gazdag ételeink: élesztő, tökmag, napraforgó, búzacsíra, tojás, savanyított tejtermékek. Javasolt napi adag 15-30 mg/nap. Figyelem! Felszívódását fokozhatja az egyidejű vas- és rézpótlás, a fitátok (a teljes kiőrlésű gabonák része), a szójafehérje, a vörösbor és a laktóz.

- Továbbá: omega-3 és -6 zsírsavak (gyulladáscsökkentő), pektin (áteresztőképességet csökkentő ballasztanyag), fructo-oligoszacharidok (gyermekláncfűből, articsókából, gyümölcsökből) - elsősorban a bélbaktériumoknak szolgálnak táplálékul, de lebomlási termékük (butirátok) a bélnyálkahártyát is védik a sérüléstől.


Forrás - Ideál - Reforméletmód magazin    Celsus Kft.