Leggyakrabban az agyi erek elmeszesedése váltja ki őket. Agyvérzés esetén a sérült érfalon át vér lép ki a környező agyszövetekbe. Agytrombózis esetén vérrög zárja el valamelyik eret, és ezért az általa ellátott agyszövetek nem kapnak megfelelő mennyiségű, oxigéndús vért.

Lényegében megegyezik ezzel az agyembólia létrejöttének módja is, azzal a különbséggel, hogy itt az elzáródást okozó embólus valahonnan a nagyvérkörből, leggyakrabban a szívbelhártyáról indul el, és onnan sodródik az agyi verőérbe.

Az ún. "agyi katasztrófa" bekövetkezte után, a vérellátásból kiesett agyszövettől függően, mindhárom esetben vagy hirtelen halál, vagy eszméletvesztés és különböző bénulási tünetek jelentkeznek. Az agyvérzés a piramispálya területén a leggyakoribb. Mivel ezek kereszteződnek, a vérzéssel ellentétes oldali testfélen és végtagokon következik be a bénulás. Ha a beteg a hirtelen tüneteket átvészeli, a gyógykezelés hatására a vérzés körül keletkezett vizenyő fokozatosan felszívódik, és a tünetek javulnak. Fontos tudni, hogy - bizonyos idő eltelte után - az otthoni ápolásban részesülő agyvérzést szenvedett betegek nincsenek magatehetetlenségre kárhoztatva, mert kellő tornával, gyakoroltatással a mérsékelt mozgásképesség, ami önellátásukhoz szükséges, majdnem minden esetben elérhető. Működik hazánkban néhány rehabilitációs osztály, ahol tapasztalt szakemberek célzott gyakorlatokkal segítik a valamilyen okból megbénultak mozgásának javítását.

Agyi érgörcs

Agyi érgörcs okozza általában az olyan hirtelen eszméletvesztést vagy bénulást, amely egy-egy értágító injekció hatására vagy anélkül percek vagy órák alatt megszűnik, ilyenkor legfeljebb csak átmeneti végtaggyengeség marad vissza a bénulás helyén.


Forrás - Orvos a családban 1991;   Medicina Kiadó