Az emberiség átlagos élettartama 5-10 évvel lehetne hosszabb, ha az egyes állampolgárok és kormányaik megtennék azokat a lépéseket, amelyekkel nem is túl drágán vissza lehetne szorítani a legnagyobb egészségkárosító tényezőket - áll a WHO jelentésében.

Az infarktus, agyvérzés fele megelőzhető

A jelentés szerint a megelőzhető egészségkárosító tényezők közül a tíz legfontosabb 40%-át okozza a Földünkön évente történő haláleseteknek. A tíz "közellenség": a gyermekek és az anyák alultápláltsága, a megfelelő védekezés nélküli szex, magas vérnyomás, a dohányzás, az alkohol, a nem megfelelő ivóvíz, az egészségügy és az általános higiéné elmaradottsága, magas koleszterinszint, a lakóépületeken belüli füstgáz, a vashiány, valamint az elhízás.
Ezek a kockázati tényezők sokkal veszélyesebbek, mint azt eddig az egészségügyi hatóságok, vagy akár a nemzetközi szervezetek is gondolták. A WHO elemzése szerint a fejlett országokban átlagosan öt, a fejlődőkben tíz évvel élhetnének tovább az emberek, ha az érintett kormányok az adott térségben legsúlyosabb egészségi kockázatokat a világszervezet által ajánlott módszerekkel felszámolnák vagy mérsékelnék. A mostani vizsgálat, amely a maga nemében minden eddiginél részletesebb és mélyebb gazdasági, közegészségügyi, egészségnevelési elemzések alapján készült, amolyan étlapot kínál a világ országainak a lakosságuk egészségi állapotának javításához.

Világszerte évente 7, 1 millió halálesetért felelős a magas vérnyomás. A WHO adatai szerint az összes agyvérzés 62%-át, és a szívinfarktus 49%-át az erekre nehezedő túlnyomás okozza. A megemelkedett koleszterinszint 4, 4 millió halálesetért felelős. A WHO jelentése ezzel kapcsolatban azt ajánlja az érintett kormányoknak, hogy megfelelő intézkedésekkel csökkentsék a különféle készételekhez, húskészítményekhez, tejtermékekhez hozzáadott és állami szabványokban rögzített só mennyiségeket - bár a legújabb kutatások szerint nem is biztos, hogy a só olyan főbűnös (a szerk. megjegyzése). Az árak befolyásolásával drágítsák az állati eredetű zsírokat, támogassák a lakosság sportolását, a gyümölcsök és a zöldségek fogyasztását. Ezek a leginkább költséghatékony beavatkozások a keringési betegségek megelőzésére.

A WHO szerint emellett szükség van a veszélyeztetett lakosságcsoport kombinált gyógyszerezésére is, koleszterincsökkentők, vérnyomáscsökkentők és kis dózisban tartósan szedett aspirin formájában. Ezt a gyógyszeres terápiát mindazoknak meg kellene kapniuk, akik bármilyen okból az átlagnál nagyobb infarktus- vagy agyvérzés-kockázattal élnek. A megfelelő gyógyszer-kombináció a szívbetegségek és az agyvérzés előfordulását a felére képes csökkenteni.

A cigaretta okozza a tüdőrák 90%-át

A dohányzás 2000-ben ötmillió ember halálát okozta világszerte. A helyzet különösen drámai, ha ezt a tíz évvel ezelőtti számokkal vetjük össze, amikor egymillióval kevesebb áldozata volt a cigarettázásnak, vagy ha a várható jövőbeni veszteségeket tekintjük: eszerint a Földön ma élő emberek közül minden tizedik nagy valószínűséggel a cigarettázás okozta betegségben fog meghalni. A cigaretta a felelős a tüdőrákos esetek 90%-áért és a krónikus bronchitis 75%-áért. Ennek a szenvedélynek a költségei mind az egyén, mind a közösség számára egyre nagyobbak. Kínában például, ahol most terjed nagy méretekben a füstölés, a háztartások - ha két felnőtt cigarettázik - jövedelmük 17%-át fordítják erre. Az Egyesült Államokban a teljes egészségügyi büdzsé 6%-át költik a dohányzás okozta betegségekre.

Napjainkban a fejlődő országokban terjed elsősorban a dohányzás, és itt várható a következő években az ebből származó halálesetek szaporodása is. A világszervezet szerint a következő intézkedésekre van szükség a kormányok részéről ennek a szenvedélynek a megfékezésére: a cigarettareklámok minden formájának betiltása, szigorú és egyértelmű figyelmeztetés a dobozokon, a nyilvános helyeken való cigarettázás megtiltása, illetve erős korlátozása, valamint magas adók kivetése a dohánytermékekre. A világszervezet adatai szerint a cigarettaáraknak az adók révén való 10%-os emelése az egyéb intézkedésektől függően 2-10%-al csökkenti tartósan a fogyasztást.

Kína is hízásnak indult

A gazdag országokban és a fejlődő világ felső sávjában élők között is mind több a kövér ember. Jó példa erre Kína, ahol ez korábban ismeretlen probléma volt, mára viszont a lakosság 10%-a halmozott fel súlyfelesleget. Észak-Amerikában és Európában a helyzet sokkal rosszabb, a túlsúllyal és elhízással kapcsolatos betegségek következtében félmillióan halnak meg évente e két térségben. A Föld lakói közül egyébként egymilliárd felnőtt kövér vagy elhízott. A WHO világméretű járványnak minősíti a kövérséget, aminek meghatározó szerepe van a cukorbetegség, a keringési betegségek, a magas vérnyomás és agyvérzés, valamint a rák különböző típusainak a kialakulásában.

Az elhízás elleni küzdelem csak akkor lehet eredményes - olvasható a WHO jelentésében - ha mind a helyes táplálkozást, mint a megfelelő mennyiségű fizikai aktivitást sikerül megvalósítani. A naponta végzett, mérsékelt intenzitású, legalább félórás testmozgás önmagában mérsékli a vérnyomást, a testzsír mennyiségét, javítja a glukóz-anyagcserét és ezzel csökkenti a diabétesz-kockázatot, kisebb lesz az esélyünk a keringési betegségekre és egyes rákbetegségekre, az oszteoporózisra, azaz csontritkulásra és a mentális állapotunk is javul.

Tanuljunk meg (egészségesen) élni!

Csakhogy a mozgásszegény életmód egy sor társadalmi változás következményeként jött létre: megváltozott a napi munka jellege, a közlekedés, az egész városi életforma, a mind kényelmesebb lakhatás és a szabadidős tevékenységek is az üldögélős életformát helyezik előtérbe. Ezt életformát sugallja a gazdaságot mozgásban tartó, tartós fogyasztási cikkeket előállító ipar, amivel csak a kormányok által szívvel-lélekkel és sok pénzzel támogatott programokkal lehet szembeszállni.

Hasonló a helyzet a táplálkozással is. Az elhízás egyik kiváltója, hogy a mind kevesebbet tevékenykedő emberek részben egyre nagyobb energiatartalmú, cukros ételeket fogyasztanak. A fejlődő és fejlett világ határán álló országok esetében - Magyarország is ide sorolható -, további probléma forrása, hogy nagyon rövid idő alatt megy végbe mindaz, ami Nyugat-Európában vagy Észak-Amerikában legalább egy fél évszázadig tartott. Nálunk csak mostanában lett általánosan elérhető a lakosság számára, hogy rendszeresen jóllakjanak - miközben a szegények körében továbbra is jelen van az éhezés - és ezzel egy időben állt át a népesség nagyobb része a kevés kalóriát fogyasztó életvitelre. A tapasztalatok szerint egy nemzedéknyi időnek kell eltelnie, mire érdemi változást lehet elérni olyan alapvető szokásokban, mint a testedzés vagy a táplálkozás.

A WHO 2002-es jelentése a világ egészségi állapotáról ennek ellenére optimista ebben a kérdésben is. Azt ajánlja, hogy a három egymással szorosan összefüggő életviteli probléma, a túltápláltság, a fizikai aktivitás és a dohányzásról való lemondás népszerűsítését amolyan "élet-tanfolyamok" keretében oktassák. Ezeken a tanfolyamokon kellene felkészíteni a fiatalokat a gyermekvállalásra, a leendő anyákat az anyatejes táplálásra, a felnőtteket a lelki egészség megőrzésére, az idősödőket pedig az öregedésre.

Szerző: Pusztai Éva


Forrás - HáziPatika.com