Az újabb kutatások kimutatták, hogy a szívbetegségek és az agyvérzés kockázati tényezői az élet nagyon korai időszakából származnak.

Az elégtelen magzati táplálás, az alacsony születési súly és a rossz szociális-gazdasági körülmények szerepet játszanak a szívbetegségek és az agyvérzés egyedi kockázati tényezői között, állítja három új tanulmány, melyek a nemzetközi orvosi folyóirat, a Lancet eheti számában jelentek meg.

Az egyik, 13.249 brit személyen végzett vizsgálat során a kutatók azt találták, hogy az alacsony születési súlyúak, és azok, akik az első életévben az átlagosnál alacsonyabb súlyt értek el, nagyobb valószínűséggel kaptak szívbetegséget és agyvérzést, mint a többiek.

Az agyvérzés "oka lehet a beteg anyjának gyermekkori alultápláltsága, ami a csontos medence deformitásához vezethet, következésképpen akadályozza a placenta megfelelő növekedését a terhesség késői szakában", állítják a kutatók. A placenta biztosítja a magzat táplálék- és oxigénellátását.

A tudósok szerint a szívbetegségeket is okozhatja a méhen belüli elégtelen táplálás.

Egy másik tanulmányban a kutatók megállapították, hogy azokban a személyekben, akiknek az apjuk fizikai munkás volt, kb. 30%-al több volt a szívroham előfordulásának valószínűsége, mint akiknek az apjuk nem fizikai dolgozó volt.

A fizikai munka a szülők alacsonyabb szociális-gazdasági helyzetét jelzi, és "bizonyos fokú befolyást gyakorol a szívbetegség kockázatára a későbbi élet során is", közölték a kutatók.

Egy harmadik, 517 személyen végzett vizsgálat Indiában, kimutatta, hogy a szívbetegségben szenvedő betegek 20%-nak a születési súlya alacsonyabb volt, mint 2500 gramm, és az anyjuk súlya a terhesség alatt alacsonyabb volt 45 kg-nál.

"Az alacsony anyai testsúllyal való összefüggés egy újabb bizonyítékot szolgáltat arra vonatkozóan, hogy a betegség a magzati alultápláltságból ered", volt a tudósok végső következtetése.


Forrás - The New York Times Health News Service    Medincorp