A BÖJT FERTŐZÉSES ÉS KRÓNIKUS BETEGSÉGEKRE GYAKOROLT POZITÍV HATÁSA

A böjtöt vezető orvosok korábbi generációja szilárdan meg van győződve a böjtölés fertőzésekre gyakorolt pozitív hatásáról. Nemcsak a régi korok nagy gyógyítói, de a közelmúlt orvosai is több ízben meggyőződhettek a böjt jótékony hatásáról.

R. Kapferer az I. világháborúban katonaorvosként egy tábori kórházat vezetett, ahol mintegy 400, lázas beteg katona feküdt. Adatai szerint tífuszos, vérhasas, skarlátos, diftériás, tüdőgyulladásos, szepszises, mandulagyulladásos, ízületi lázas-reumatikus és maláriás esetek egyaránt előfordultak. A betegek tetszés szerinti mennyiségben kaptak folyadékot víz, gyógyteák és felhígított gyümölcslevek formájában. A böjt időtartama néhány nap és 2-3 hét között változott. Néhány, már eleve reménytelen esettől eltekintve az orvos minden betege meggyógyult. Sajnos statisztikai adatok nem maradtak fenn. A. Bier azt figyelte meg, hogy a böjtölés operáció után a sebgyógyulást gyorsította és komplikációmentessé tette. Az idősebb Otto Buchinger 18 napos vizes böjtöléssel rezisztens fertőzéses polyarthritisből gyógyult meg. E komoly személyes tapasztalat hatására vált később legendás böjtorvossá.

W. Zimmermann meglepően jó eredményekről számol be krónikus homloküreg-gyulladás és rezisztens szeropozitív hepatitisek esetén. Vannak beszámolók a böjt régebbi vagy újabb thrombophlebitiseket, petevezeték-, hólyag-, mandula- és arcüreggyulladásokat teljesen meggyógyító hatásáról is.

Heinz Fahrner a böjtöt az emberi védekezőrendszer legerősebb stimulálójának nevezi mind testi, mind lelki értelemben.

A böjtorvosok általános tapasztalata az, hogy a megfelelő hosszúságú és típusú böjtterápia a teljes immunrendszerre kedvező hatást gyakorol. Ugyanakkor e klinikai megfigyelések a természetgyógyászati irodalomban jobbára csak kazuisztikaként szerepelnek.

AZ IMMUNRENDSZER ÁLLAPOTA ÉS A BÖJT INDIKÁCIÓI

A megfelelő immunállapot eléréséhez nem mindig kell az immunrendszert stimulálni, sokszor inkább „immunmodulációról" beszélhetünk. Allergiák vagy autoimmun betegségek esetében a védekező-rendszert bizonyos fokig inkább fékezni kell.

Az egészség elengedhetetlen feltétele a megfelelő immunállapot. Az immunrendszer egyensúlya - sematikusan - három tényező függvénye:

1.) Specializált sejtek (T és B limfociták, makrofágok stb.) normális funkciói. Lényegében ez alkotja a hadsereget fegyverekkel és munícióval együtt.

2.) A külső támadások (az antigének a levegőn, a táplálékon, a vízen stb. keresztül jutnak be szervezetünkbe) intenzitása, gyakorisága és időtartama. Nemcsak az antigének mennyisége, hanem bőrünk, nyálkahártyánk, sejtmembránjaink fokozott áteresztőképessége is fontos. Döntő szerepe van a belek immunrendszerének.

3.) A membránhoz kötött sejthormonszabályozás: elsősorban a prosztaglandinok rendszere.

A BÖJTÖLÉS IMMUNRELEVÁNS HATÁSAI

A böjtölés különféle, a betegségek javulását vagy gyógyulását magyarázó, specifikus vagy nem specifikus hatásai közül most megpróbáljuk azokat kiválasztani és megvizsgálni, amelyek kapcsolatban lehetnek az immunrendszerrel. E hatásokat az 1. táblázat foglalja össze.

A böjt immunrendszeri hatásai

1. A gyomor-bél traktus leállítása
2. Fehérjebontás
3. Víz- és sóvesztés, súlycsökkenés
4. A hormonális miliő megváltozása (vegetatív áthangolás)
5. Pszichés-lelki változások

A GYOMOR-BÉL TRAKTUS LEÁLLÁSA

Immunrendszerünk feladata az, hogy megvédje szervezetünk integritását minden külső behatoló ellen. A külső anyagokkal elsősorban a bőrön és a nyálkahártyán keresztül kerülünk kapcsolatba. A belek mintegy 200 m 2-es felülete az emberi szervezet legnagyobb „immunológiai frontjának" tekinthető. Összehasonlításképpen: a tüdők belső felülete kb. 40 m 2, a bőré pedig csupán 2 m2. A táplálékkal együtt óriási mennyiségű antigén is bekerül szervezetünkbe, teljes immunrendszerünk mintegy 80%-a az emésztőrendszerben lokalizált. A belek immunrendszerének fő feladata a táplálékkal bejutott antigénekre adott válasz típusának, illetve intenzitásának meghatározása.

A táplálékkal bejutó antigéntömeg kiiktatása révén a böjtölés egyben az immunrendszer jelentős tehermentesítését is jelenti. Ehhez társul az ún. „bél-visszamérgeződés" (rothadási termékek, biogén aminok, erjedési termékek, bakteriális toxinok, esetleg a bélrendszerben található „mérgek") kiiktatása is.

Fehérjelebontás

A böjtölés hatására beálló, lebontó típusú anyagcsere elvileg az immunvédekezés egyes komponensei (antitestek, sejtek és egyebek) szintézisének csökkenését okozhatja. Mivel azonban párhuzamosan (az emésztőrendszer leállásával) a „külső támadások" mértéke is nagymértékben alábbhagy, eredő hatásként (egy kritikus tömeg eléréséig) az immunrendszer erősödése tapasztalható. Ezzel együtt is - főleg hosszabb böjtök esetén - a fehérjeszintézis csökkenése vagy a sejtek normális cserélődési idejének megnyúlása a betegségek szempontjából hátrányt jelenthet. E viszonylagos „immundepresszió" ugyanakkor autoimmun vagy allergiás megbetegedések, illetve gyulladásos betegségek esetén előnyös is lehet.

Emellett Wendt és Heine elmélete szerint a patológiás fehérjeraktárak (alapszövet, bazális membrán) lebontása a mikrokeringés javulását eredményezi, amihez egyben nem specifikus, kedvező immunmoduláció is járul.

VÍZ/SÓVESZTESÉG ÉS SÚLYCSÖKKENÉS

A patológiás fehérjelebontáshoz hasonlóan a vízveszteség is a nem specifikus immunrendszer erősödését és a mikrokeringés javulását okozhatja (a kötőszövetek kitisztításával).

Mivel a túlsúly korrelál az immun-funkciók gyengülésével, a böjtölés által elért testsúlycsökkenés szintén pozitív hatású.

A HORMONMILIŐ MEGVÁLTOZÁSA

Az általános hormonális változások eredőjeként fellépő immunmoduláció még nem teljesen ismert. Az autoimmun betegségek, pl. a rheumatoid arthritis esetében a kortizontermelés növekedése döntő fontosságú lehet a tünetek enyhülésében.

A VÉDEKEZŐRENDSZER ÁLLAPOTA MINT A BÖJTTERÁPIA INDIKÁCIÓJA

Az immunrendszer patológiás állapotát 5 csoportba sorolják (l. 3. táblázat).

1. Legyengült immunállapot esetében a böjtölés hasznossága egyénileg bírálandó el: egyrészt figyelembe kell venni azt, hogy a táplálkozási antigének kiesése jelentős tehermentesítést jelent, és a nem specifikus hatások is fontosak lehetnek (mikrokeringés javítása, a vegetatív rendszer áthangolása, a normális ritmus visszaállítása, regeneráció). E viszonylagos immunerősítés stabilizálása különleges figyelmet kíván, főképpen a felépítő folyamatok támogatása terén (megfelelő fehérje-, vitamin-, ásványianyag- és mikroelempótlás).

2. Az immunrendszer „túlműködése" (pl. allergiák) esetén ismert a böjtölés, különösen a fehérjebevitelt nem módosító formák (pl. Buchinger-kúra) hasznossága. Különösen a szelektív felépítő folyamatokra kell odafigyelni. Ebben az esetben is, főképpen, ha a beteg testtömege normális vagy alacsony, testre kell szabni mind a böjt időtartamát, mind pedig a szükséges kiegészítőket.

3. „Megzavart" immunállapot (pl. autoimmun betegségek) esetén a böjtölés fehérjebevitel nélkül ajánlott. Ebben az esetben is figyelembe kell venni az egyéni jellegzetességeket.

4. Az elvesztett immunitás esetében (AIDS, floridus tuberkulózis, egyes előrehaladott daganatos betegségek) a böjtö-lésnél kevésbé drasztikus terápiás módszerek ajánlottak, tünetszintü javulást hozhat pl. a nyerskoszt- vagy a Kousmine-terápia.

5. Ún. „perverz" állapotban (pl. rák) a böjtölés feltételesen ajánlott. Jóindulatú daganatok (pl. prosztata adenóma, fibróma) sokszor nem reagálnak a böjtre, ennek ellenére mégis jogos lehet a böjtölés. A rosszindulatú daganatok vonatkozásában megoszlanak a vélemények. Egyes esetekben vagy egyes, hiányos beszámolókban gyógyulást is megfigyeltek. Az általános megközelítés óvatosabb, az emésztőrendszer áthangolására és megtisztítására rövidebb böjtöket (3-7 nap gyümölcslevekkel és zöldséglevessel, megfelelő mikroelempótlással és következetes béltisztítással) ajánlják.

E rövid böjtök minden esetben csupán az első lépést jelentik, a táplálkozás alapvető átállításának kezdetét. Ilyen esetekben a „Kousmine-terápia" javasolt.

A BÖJTÖLÉS SORÁN AZ IMMUNITÁST BEFOLYÁSOLÓ FAKTOROK

A böjt alatti klinikai megfigyelések (pl. teljesítőképesség, fáradékonyság) további fontos információval szolgálhatnak az immunrendszer állapotáról. A homeopátiához hasonlóan sok tünet itt is átmeneti, a tisztulással járó krízisként értékelendő, és nem vezethet a böjt megszakításához.

A böjtölés során az immunrendszert befolyásoló tényezők

1.) A böjtölő kiindulási állapota:

• életkor
• nem
• étkezési szokások, mikrotápanyag-bevi -tel
• káros szenvedélyek és gyógyszerek
• alkat, vitalitás
• lelki-pszichés állapot

2.) A böjt menete:

• a böjtölés időtartama
• kiegészítő tápanyagok
• stressz
• testmozgás
• kiegészítő módszerek
• ellátás, motiváció
• kiválasztó folyamatok serkentése

3.) A böjt utáni időben:

• táplálkozás
• a felépülés hossza és minősége

4.) Böjtölés előtti előkészületek:

• a káros szenvedélyek fokozatos mérséklése
• a böjt lépcsőzetes előkészítése

IMMUNERŐSÍTÉSI LEHETŐSÉGEK A BÖJT MEGVÁLTOZTATÁSÁVAL

1. fehérjepótlás
2. mikroelempótlás (vitaminok, ásványi anyagok, nyomelemek)
3. esszenciális zsírsavak pótlása
4. a kiválasztó folyamatok serkentése
5. pszichés-lelki gondozás

Kiegészítések az 1. ponthoz

Manapság a böjtölés közbeni fehérjepótlás szinte kötelező érvényű dogmává vált... sajnos. Mindez annak a következménye, hogy a böjtöt testsúlycsökkentő eljárásként kezdték el használni erősen túlsúlyos betegeknél, sokszor több hónapos időtartamokkal. E fehérjepótlással kiegészített böjtöt manapság VLCD-nek (Very Low Calory Diet - nagyon alacsony energiatartalmú diéta) is nevezik, központilag kidolgozott receptúrák keringenek a piacon, ám ezek semmiképpen nem pótolhatnak egy megfelelően vezetett kórházi vagy ambuláns böjtöt.

A túl nagy fehérjebevitel (kb. 100 g/nap) és a termékek szintetikus volta miatt inkább a természetesebb módszereket (pl. író) érdemes előnyben részesíteni, ha szükségesnek tűnik a fehérjepótlás.

Kiegészítések a 2. ponthoz

A ma megszokott étrend bizonyos mikrotápanyagok (pl. B1-vitamin, jód, vas, kalcium és egyes nyomelemek) hiányához vezethet.

Közismert az antioxidánsok és több nyomelem fontos szerepe az immunvédekezésben. A böjtölés során a szervezet a mikrotápanyag-raktárakat veszi igénybe. E tartalékok minden takarékossági intézkedés ellenére kiürülhetnek. A böjt kiegészítése gyümölcslevekkel, zöldségfőzetekkel vagy egyes esetekben gyógyszerészeti mikrotápanyagokkal elvileg elfogadható, sokszor pedig szükséges lehet.

Kiegészítések a 3. ponthoz

Az esszenciális zsírsavak fontos szerepet játszanak a membránok és nyálkahártyák felépítésében, s ezáltal közvetve a bél és a sejtmembránok permeábilitásának alakulásában is. Emellett a prosztaglandinok előanyagai, így közvetlen részük is van a sejtes immunitásban. A mai táplálék inkább telített és kémiailag is módosított zsírsavakban (margarinok) gazdag. Az esszenciális zsírsavak fő forrásaiból - az olajos magvakból, illetve az ezekből hidegen préselt olajokból - sajnos túl keveset fogyasztunk. Emiatt a böjtölés ideje alatt is jogos lehet az esszenciális zsírsavak pótlása.

E területen is hiányoznak a tudományos vizsgálatok, ugyanakkor sok orvos tapasztalata és elvi megfontolások is alátámasztják azt a véleményt, miszerint bizonyos tápanyagok pótlása a böjtölés idején pozitívan befolyásolhatja az immunállapotot.

Kiegészítések a 4. ponthoz

A böjtölés során minden kiválasztási útvonalat (bél, máj, vesék, tüdő, bőr) aktiválni kell.

Kiegészítések az 5. ponthoz

A böjtölés megkönnyíti a befelé fordulást. A pszichés-lelki feszültségek egyedül vagy terapeuta segítségével oldhatók. A pszichés zavarok immunitásra gyakorolt hatása manapság is intenzíven kutatott területnek számít.

A böjtölés fehérjebevitellel való kiegészítésének lehetőségei

1. Buchinger szerint: 1/4 l gyümölcslé, 1/4 l zöldségleves; 30 g méz és kalória-mentes italok
2. Fahrner szerint: mint a Buchinger-kúra, de 1/8-1/2 l íróval kiegészítve
3. Anemueller szerint: tejsavókúra
4. Kousmine szerint: mint a Buchinger-kúra, de lenolajas túróval, napraforgó-olajas répalével, orális és parenterális mikrotápanyag-bevitellel, a vizelet kémhatásától függő citrátbevitellel, intenzív béltisztítással, olajos beöntéssel kiegészítve
5. VLCD: 40-100 g fehérje naponta

A BÖJT ALTERNATÍVÁI

Egyes esetekben a leírt módosítások olyannyira kiterjedtek lehetnek, hogy inkább más táplálkozásterápiás formát érdemes választani (elveszített vagy nagyon legyengült immunitás esetén mindig). Ezek a következők lehetnek:

• nyerskoszt
• Kousmine-terápia
• Mayr-kúra
• makrobiotika

Megjelent: F. Wilhelmi de Toledo: Therapeutisches Fasten nach Buchinger und Immunsystem: Erfahrung und Hypothesen. Ärztezeitschrift für Naturheilverfahren, 36., 5., 331-341.,1995.

Forrás - informed.hu