A böjt nem szinonimája az éhezésnek, és hatása több, mint pusztán a fogyás: önkéntes lemondás a szilárd táplálékról meghatározott időre, mozgás, lazítás és szellemi regenerálódás kíséretében!

A böjtölés az ősi, vallásos gyökerekből táplálkozva időközben széleskörűen elterjedt. Ma már sokan gyakorolják szabadidejükben, a hétköznapokon, illetve a klinikákon.

A kezdetek folytatása

Ottó Buchinger 1 935-ben vezette be a „gyógyító böjt” fogalmát. Ezzel a vallásos böjt ősi hagyományát elevenítette fel. A szóösszetétel megválasztásával kifejezte a böjtölés több dimenzióját: egy testi, egy pszichikai-lelki és egy szociális aspektust, mely utóbbi a csoportosan végzendő böjtölésben jelenik meg. A zsidó-keresztény hagyományban sem böjtöltek soha elkülönülten, egymástól elszigetelődve. A hamvazószerdától húsvétig tartó vallásos böjt az évek során elveszítette jelentőségét, míg végül teljesen megszűnt.

Ehhez bizonyosan az is hozzájárult, hogy az embereknek korábban kényszerűségből - főként élelemhiány miatt - kellett böjtölniük, tekintet nélkül testalkatra, egészségi állapotra és életkorra.

A folytatás kezdete...

A 20. század elején a böjtölés, mint önkéntes és terápiás célú tápláléklemondás, újra követőkre talált.

Európában, német nyelvterületen, a böjtölés színpadán két orvos jutott főszerephez: az osztrák Franz Xavér Mayr és a német Ottó Buchinger. A kórházi körülmények között zajló böjtölés módszereit fejlesztették ki, szanatóriumokat nyitottak, ahol böjtterápiájukat megvalósíthatták.

Jó tudni! Néhány böjtölésre szakosodott orvos az utóbbi húsz évben a böjtöt egészségesek számára is hozzáférhetővé tette. Ők ma már szünidejükben, hétköznapjaikon vagy vándorutak keretében böjtölnek. Több éve a vallásos böjt is ismét visszanyerte szerepét. Az egyházközösségekben önkéntes böjti csoportok alakulnak, különösen a húsvétot megelőző időszakban. Egyre többen orvosi tanácsot követve böjtölnek.

Gyógyhatás

A legújabb tudományos közlemények mutatják, hogy a böjt az elhízáson és anyagcserebetegségeken kívül a reuma, az asztma, egyes immunológiai betegségek, az allergiák, a bőrbetegségek (akne, ekcéma, pszoriázis), a visszatérő fertőzések, gyulladások és egyes emésztési betegségek kezelésében is hatékony lehet.

Szakszerű gondoskodás

Manapság már minden böjti iskola a böjtölés különböző módozatait kínálja.

A Buchinger-böjt tea és víz fogyasztása mellett zöldséglevest, gyümölcslevet és mézet kínál. A Mayr-féle böj a fentieken kívül tejből és zsemléből áll. A Schroth-kúm a Buchinger-kúra elemein kívül gabonakását tartalmaz. A böjt különböző variációiban megtalálható például a tej, a juharszirup vagy a citrom is. Ennek egyik nagyon jó példája a Neera kúraital, ami juhar- és pálmaszirup arányos keverékéből, citromból, Ca-yenne-borsból és vízből készül. A böjtölés döntő elemei azonban nem az összetevők.

Ez inkább egyéni tűrőképesség és kiindulási feltételek kérdése. Sokkal fontosabb, hogy a böjtterápia megvalósítása helyes legyen, ugyanis míg a napi energiafelvétel 500 kcal alatt marad, rendszerint nem maradnak el a böjt kívánatos hatásai. Ezért a táplálékról való lemondás eredményességének lényeges előfeltétele a nyugalom és a szokásos hétköznapi tevékenység felfüggesztése.

Ugyanakkor mind egyedi esetekben, mind csoporthoz csatlakozva a munka melletti böjt is jól sikerülhet mértékadó, szakszerű gondoskodás-tanácsadás, illetve megfelelően képzett orvosok felügyelete mellett. Az egészségesek rövidebb időszakot felölelő böjtölésekor mindezek természetesen háttérben maradhatnak, és más tera-peuták vagy szakszerűen képzett laikusok vehetik át a „felügyeletet”: gondoskodást, tanácsadást, irányítást, iránymutatást.

Forrás - informed.hu