Amerikai kutatók első hallásra meghökkentő megállapítása szerint a hosszú ideje fennálló, krónikus köhögés és a szívinfarktus-kockázat között összefüggés áll fenn. E jelenség okát vizsgálva kimutatták, hogy a háttérben nagy valószínűség szerint krónikus gyulladásos folyamatok állhatnak. Eredményeiket a The American Journal of Medicine című orvosi szaklap márciusi számában tették közzé.

A kutatóorvosok már egy ideje gyanítják, hogy az érelmeszesedésért és a infarktusért nem kizárólag a kövérség, a stressz, a magas koleszterinszint és a mozgásszegény életmód tehető felelőssé, hanem vannak olyan kockázati tényezők is, melyekről jelenleg még csak sejteni lehet jelentőségüket. Ezek közé tartoznak a bakteriális és vírusos eredetű krónikus gyulladások is. Azt sajnos még nem tudjuk egyértelműen megmondani, hogy a krónikus fertőzések és gyulladások, valamint a koszorúér-betegségek közötti összefüggés ok-okozati-e, vagy csak párhuzamosan alakulnak ki valamely káros, illetve kóros folyamat következtében. El lehetne képzelni például, hogy a dohányzás krónikus gyulladással járó hörghurutot okoz, a nikotin érszűkítő hatása "rásegít" az infarktus kialakulására. Elvileg az is lehetséges, hogy egyes antioxidáns vegyületek szervezetbeli hiánya egyszerre tesz fogékonynyá a fertőzések és az infarktus iránt.

Azt mindenesetre pár éve kimutatták, hogy a szívinfarktust gyakran előzi meg krónikus hörghurut. D. Levy a Massachusetts állambeli Framinghamből munkatársaival arra keresett választ, hogy a krónikus köhögés mint a tüdőfertőzések és a gyulladások jelzője összefüggésbe hozható-e a koszorúér-betegséggel. Vizsgálatuk anyagát az1948-ban elindult híres Framingham-tanulmány adta, mely a szív- és érrendszeri megbetegedések kialakulását és lefolyását több ezer ember körében kíséri figyelemmel, kétévenként alapos orvosi kivizsgálásnak vetve alá őket. Kezdettől fogva nyilvántartották a résztvevők korát, nemét, magasságát, szív- és érrendszeri állapotát, életmódbeli adatait (például dohányoznak-e?) stb.

Eredményeik szerint a krónikus száraz, illetve nem száraz, úgynevezett produktív köhögés gyakrabban fordul elő férfiak és dohányosok, mint nők és nem dohányzók körében. A köhögés és az infarktus közötti kapcsolaterősségét nem befolyásolta lényegesen a nem, a dohányzás, továbbá bizonyos szívbetegségek megléte sem. Rendszeresen mérték a véralvadásban fontos szerepet játszó vérplazma-fibrinogén fehérjekoncentrációját. A krónikusan köhögők plazma-fibrinogénszintje átlagban magasabb volt, ami gyulladásra utal.

E jelenség magyarázatára számos elképzelés sorolható fel. Ismeretes például, hogy egyes kórokozók, így főként a Chlamydia pneumoniae kiváltotta fertőzések érfalkárosító hatásúak lehetnek. A fertőzéses betegségekben keletkező anyagok megzavarhatják a véralvadási rendszer működését, amely érelzáró vérrög képződéséhez vezethet. A köhögés közben létrejövő mechanikai hatások, így a vérnyomásváltozás és a fokozott mellűri nyomás szintén oka lehet a vérrögleszakadásnak. Egyelőre azonban még az is bizonyításra vár, hogy van-e ok-okozati kapcsolat a köhögés és az infarktus között.


Forrás - Népszabadság