A szívroham megnevezés a laikus ember szóhasználatában a koszorúértrombózist vagy a szívizominfarktust jelöli. Ezek a betegségek orvosi vészhelyzetet jelentenek, és olyan emberekkel történnek, akik koszorúér eredetű szívbetegségben szenvednek, melynél a szívizmot vérrel ellátó koszorúér eltömôdése következik be. Néha angina (szívfájdalom) lép fel, amely intô jele a koszorúér eredetű szívbetegségnek. Más esetben a betegek nem tudják, hogy koszorúér problémáik vannak, és a szívroham a betegség elsô jele. A szívrohamok kb. egyharmada végzetes kimenetelű.

Tünetek:

Angina:

• Markoló/szorító jellegű fájdalom a mellkas közepén.
• A fájdalom kiterjedhet az egész mellkasra, a hátra, a nyakra és az állkapocsokra, ill. lefelé a karokra, különösen a bal karra.
• A fájdalom pihenésre alábbhagy.

Szívroham:

• A fent leírthoz hasonló fájdalom, de még komolyabb és elhúzódóbb (hosszabb mint 30 perc). A fájdalom nem enyhül pihenés hatására.
• Hideg veríték.
• Légszomj.
• Hányinger/hányás.

Esetleges komplikációk:

• Szívelégtelenség (a szív pumpálókapacitása elégtelen hatásfokú).
• Szívmegállás (a szív pumpáló tevékenysége leáll).
• Halál.

Kiváltó okok:

Koszorúér eredetű szívbetegség:

A koleszterin, a zsírok és rokon anyagok kis mennyiségben is elegendôek a normális testműködés fenntartásához. Ezeket a máj anyagcserefolyamatai állítják elô, és bizonyos ételekkel is bejutnak a szervezetbe. A telített zsírsavakból álló zsírok magas vérszintje nagyon nagy vérkoleszterin szintet, és az artériák falára történô koleszterinlerakódást eredményez. A koszorúér eredetű szívbetegségben a zsíros lerakódások leszűkítik a koronáriaartériák átmérôjét, csökkentve ezáltal a szívizom vérellátását. Ha az átmérô 70-75%-kal kisebb, angina fellépte várható.

Angina:
Angina alakul ki, ha valamely erôfeszítés/stressz/ izgalom miatt a szívizom extra vérellátást igényel, amely nem teljesíthetô, mert a koszorúér artériák a zsírlerakódások miatt leszűkültek. A szívizom kevés vért kap, és fájdalomérzettel reagál. Pihenéssel a vérigény a normális szintre süllyed, és a fájdalom alábbhagy. A szívizom nem károsodik.

Szívroham:
Szívroham alakul ki, ha egy vérrög (véralvadék darab) jelenik meg a leszűkült szakaszban, és teljesen elzárja azt. A szívizom nem kap vért, és heves fájdalommal reagál a kialakult állapotra. A szívizom károsodik.

Mit tehet Ön:
(Vagy az, aki éppen Ön mellett tartózkodik:)

• Hívja a mentôket, vagy menjen a legközelebbi kórház elsôsegélynyújtó részlegébe, ha szívrohamra, vagy elsô ízben elôforduló anginára gyanakszik!
• Szopogasson/rágjon el egy angina ellenes gyógyszert, melyet orvosa írt fel!
• Nyújtson elsôsegélyt azon nyomban!

Mit tehet az orvos:
Kórházba utalja Önt kivizsgálásra/intenzív kezelésre.

• EKG (elektrokardiogram)-val, amely a szív elektromos tevékenységét jegyzi fel, megerôsíti a diagnózist.
• Erôs fájdalomcsillapítókkal és megfelelô gyógyszerekkel kezeli Önt.
• Megállapítja a komplikációkat, ha vannak.
• További vizsgálatokat végez a károsodások mértékének megállapítására, ha szükséges.
• Specialistához utalja Önt, aki érplasztikai beavatkozást végez (egy kis ballon segítségével megszünteti az elzáródást), vagy koszorúér bypass műtéttel segít Önön.
• Szívrehabilitációs intézetbe/kezelésekre küldi Önt.
• Angina ellenes/egyéb szívgyógyszereket ír fel élethossziglan tartó otthoni kezelésre.

Megelőzés:

• Ne dohányozzon! (A dohányzás szűkíti az artériákat.)
• Tartson fenn a korának, nemének, magasságának és fizikai aktivitásának megfelelô, egészséges testsúlyt!
• Étkezzen kiegyensúlyozottan, a zsírfogyasztás a teljes energiabevitelnek (szénhidrátok/zsírok/fehérjék) 20-30%-át tegye ki!
• Korlátozza a telített zsírsavakból álló zsírok (zsíros húsok, tojás, vaj, teljes tej, kókuszolaj/tej, pálmaolaj, disznózsír, kemény margarin) fogyasztását a zsírbevitel 30%-ára!
• Egyen kevesebb magas koleszterintartalmú ételt (máj, velô, vese, tojás, halikra)!
• Végezzen aerobic gyakorlatokat (úszás, kerékpározás, kocogás/gyors gyaloglás, aerobic tánc, élénk mozgást igénylô sportok) legalább háromszor hetente 15-60 percig minden egyes alkalommal, ameddig sűrűn és mélyen, de komolyabb légszomj nélkül nem veszi a levegôt!
• Tanuljon meg relaxálni, pihenni ha feszült/fáradt!

Forrás - egeszsegkalauz.hu

Szívinfarktus: belső gátlások miatt az élet képtelen zavartalanul és szabadon áramolni, az értelem dominanciája, jobban oda kell figyelnünk a szívünkre

A szív életünk motorja, ezért mindazzal, ami mozgásba hoz bennünket szoros kapcsolatban áll. Szívünk állapota nemcsak a testmozgástól, de érzelmeinktől is függ, hiszen az érzelmeink is mozgásba, cselekvésbe hoznak minket. Ezt a következő találó nyelvi fordulatok is igazolják: örömömben majd kiugrik a szívem, megszakad a szívem, torkomban dobog a szívem….

„Ami a szívet kihozza a ritmusából, az a túlzott vagy nem elegendő mozgás, testi, illetve lelki szinten, azaz egy túl heves vagy éppen elfojtott érzelem. A szívbetegek olyan emberek, akik nem akarnak a szívükre hallgatni, a legszívesebben mindent az értelmükkel intéznének el.”

Gyakran figyelmen kívül hagyják saját érzelmeiket, amivel tulajdonképpen saját szívükről, belső lényükről feledkeznek meg. Az ilyen emberek döntéseiben erőteljesen dominál az ego, szinte csak értelmükre hagyatkoznak. Jellemző rájuk a dominanciára törekvés és a teljesítményorientáltság. A kritikától és kudarctól való félelmükben felhalmozódik testükben az agresszió, mivel túl sokáig uralkodtak érzelmeiken.

„Az angina pectoris „szűkkeblűséget" jelent, ami itt a szív szűkösségére, az érzelmi élet beszűkülésére és megmerevedésére, kicsinyességre és én-dominanciára utal. Szívinfarktusnál az embernek szó szerint megszakadhat a szíve. Amennyiben énemet túlértékelem, s nem hallgatok többé a szívemre, az élettől szakítom el magam.” Az angina pectoris esetében az érzelmi beszűkülés hatására már a testben is kialakult a szív táplálóereinek a beszűkülése. Szívinfarktusnak azt az állapotot nevezzük, amikor a beszűkült ér teljesen elzáródik és szívünk egy része nem jut többé oxigénhez, mivel a vér nem képes tovább áramolni. Az infarktus komolysága az elzárt szívterület nagyságától függ. Sosem jelentkezik váratlanul, utaló jelek lehetnek szívtáji szúró érzetek, bal karba kisugárzó vállfájdalmak.

A szív az ember életének középpontja, hiszen ha megszűnik dobogni, életünk is véget ér. Minél kevésbé élek szívem szerint, minél több figyelmet szánok múlttal és jövővel kapcsolatos gondolataimra, annál több energiát vonok meg szívemtől. Bármilyen jellegű szívpanasz esetén feltehetjük magunknak a kérdést, hogy vajon döntéseink meghozatalakor hallgatunk e szívünkre, érzelmeinkre, vagy csak értelmünkre hagyatkozunk. A szívpanaszokban benne rejlik a felszólítás, hogy figyeljünk oda érzéseinkre és igazi lényünkre. „A gondolkodás és a szeretet kölcsönösen gátolják egymást.”

Azt a kérdést is meg kell vizsgálnunk, hogy „jó szívvel viseltetünk-e önmagunk, érdekeink és igényeink iránt”, és végeredményben „mi nyomja a szívünket”. Ami a szívünkben van azt kifejezésre is kell juttatnunk, hogy ne nyomasszon többé.

„Aki a szív útját járja és igazi énjét éli, annak nincs többé szüksége külső megerősítésre. Az ember felismerte, megtalálta önmagát, és igazi lényét adja. Szereti és éli önnön lényét, életét többé nem a tudás (fej) irányítja, hanem szívének, léte középpontjának bölcsessége.”

• Korai tényezők a szívbetegségek és az agyvérzés okai között.
• Szívinfarktus - A mellkasi fájdalom gyors diagnózisa
• Azonosították a szívinfarktus kockázatát okozó génvariánst
• A szívinfarktus többnyire megjósolható
• Azonosították a szívinfarktusért felelős gént
• Az antibiotikumok nem hatásosak a szívinfarktus megelőzésében