Bár a szívbetegségek kialakulásában szerepet játszanak a fertőző betegségek, két újabban megjelent tanulmány szerint az antibiotikum kezelés nem nyújt megoldást, azaz az infarktuson már átesetteknél nem akadályozza meg az újabb infarktus bekövetkezését.

A szívbetegségek létrejöttét részben okozó különféle baktériumok és vírusok közül az egyik leggyakoribb a Chlamydia pneumoniae. Több, megfigyelésen alapuló kisebb tanulmány szerint az antibiotikumok megállíthatják ezt a folyamatot, így egyes orvosok felvették az antibiotikumokat is a másodlagos megelőző stratégiák sorába.

A kutatók azt állítják, valószínű, hogy az igen kevés mellékhatás miatt legalább kárt nem okoztak ezzel. A kutatókra marad azonban annak megállapítása, vajon miért nem származott a betegeknek semmi előnyük az antibiotikum kezelésekből. Többek szerint az időzítéssel lehet a baj.

– A Chlamydia valószínűleg része a problémának, de minden bizonnyal már néhány évtizeddel azelőtt, hogy a betegnél bekövetkezik a szívroham – mondja dr. Christopher Cannon bostoni kardiológus, az egyik tanulmány szerzője. – Ilyenkor valószínűleg már késő az antibiotikumok adása. Ugyanakkor azonban a fiatal és egészséges emberek számára nagy adagokban felírt antibiotikum több kárt okozna, mint hasznot. Segíthetne az oltás, azonban arra, hogy milyen hatással van ez a szívbetegségekre, évtizedeket várni kellene.

A kutatók jelenleg csak a sztatinokat ajánlanák, egy áprilisban megjelent tanulmány szerint ugyanis az intenzív vérzsírszint csökkentő terápia jobb az infarktus megelőzésére, mint a standard kezelés.

A fentiek is bizonyítékkal szolgálnak arra, hogy megfigyelésen alapuló tanulmányok bíztató kezdeti eredményei nem mindig esnek egybe a klinikai kísérletek eredményeivel.

American Medical Association


Forrás - InforMed.hu