A hallás nagyon fontos kommunikációs eszközünk. Hiánya vagy csökkenése kihat az emberi szervezet teljes működésére. Mégis, mintha hazánkban az állampolgárok nem figyelnének fel idejekorán hallásuk romlására, pedig az országban audiológiai állomások egész hálózata kész segíteni problémájuk megoldásában.

Az időveszteség sok esetben behozhatatlan. Próbáljuk meg a figyelmet a hallásra, a halláscsökkenésekre és gyógyításukra irányítani. A hallószerv - fül - a fizikai hangingereket elektromos jelekké alakítja, melyek a hallópályákon az agyi központokba vezetődnek, ahol hangérzetté alakulnak.

Röviden vázolva: a hanghullámok a hallójáraton keresztül a dobhártyát megrezegtetik. Ez a rezgés a hallócsontláncolat - kalapács, üllő, kengyel - segítségével a belső fülbe jut, ahol a csiga folyadékterei által körülvett, a hangingertől ingerületbe kerülő Corti-szerv szűrsejtjeiben létrejön az elektrofizikai inger. Az így kódolt információ a hallóideg különböző pályáin és magvain keresztül a nagyagykéreg megfelelő központjaiba kerül. Itt a dekódolt jelek érzetté alakulnak, felfogjuk azokat, és újabb agyi területek bekapcsolódásával beszéddel vagy cselekvéssel válaszolunk rájuk.

Ha a hallószerv valamelyik részének működése zavart szenved, és a hangfeldolgozás hibás vagy nem működik, létrejön a nagyothallás. A lehetséges gyógymód megválasztása szempontjából fontos megállapítani a zavar keletkezésének helyét. Ezt szakember segítségével lehet diagnosztizálni, fontos a fülészeti szakvizsgálat, az audiológiai kivizsgálás, sőt, a modern képalkotó eljárások is gyakran szóba jönnek.

Amennyiben a hangvezető rendszerben van a hiba, akkor vezetéses halláscsökkenés, ha a belső fültől az agyig lép fel a károsodás, idegi halláscsökkenés a következmény. Lehet természetesen a kettő kombinációja is, ez a kevert típusú hallászavar.

A halláscsökkenés lehet veleszületett vagy szerzett.

Forrás - Gyógy-ír - Kisalföld

Aki nagyothallásban szenved, az bizonyos dolgokat nem tud vagy nem akar meghallani, vagy éppen „úgy hiszi, nem hall jól"!

„Nagyothallás: felhívás, hogy vegyük észre az élet finom árnyalatait.”

A nagyothalló viselkedése hasonlít ahhoz a gyermekéhez, aki nem akar valamit meghallani. Aki húzódozik valamely eléje állított feladat vállalásától vagy megoldásától.

Idősebb korban a nagyothallás a makacsság és a hajlíthatatlanság jele, amikor nem akarunk semmit sem meghallani. Csökkenő készség arra, hogy hallgassunk másokra és a külvilágra.

A nagyothallás a saját magunk világába való visszavonulás nem megfelelő formája. Hiszen az egyén csak testi szinten volt képes megoldani ezt. Vissza kell vonulnunk a saját belső „lelki” világunk felé, meg kell tanulnunk bízni saját belső hangunkban. Meg kell hallanunk belső hangunkat és hallgatnunk kell rá!

• A nagyothallás
• A hallásról általában - A nagyothallás
• A hallásszűrésről - nagyothallás
• A nagyothallásról általában
• Csecsemőkori középfülgyulladások - hallásvizsgálatok