B12-vitamint mikroorganizmusok állítják elő, növényi tápanyagok, gyümölcsök, zöldségfélék nem tartalmazzák, az emberi szervezet nem képes előállítani. Kész formában veszi fel, állati eredetű táplálékokban, májban, halban, tejtermékekben fordul elő. Növényi eredetű táplálékok csak bakteriális szennyeződés formájában tartalmaznak kis mennyiségű B12-vitamint.

A B12-vitamin-hiányos állapot következtében kialakult vérszegénységet vészes vérszegénységnek is nevezik. Klinikailag hasonló a folsavhiány okozta vérszegénység is. Mindkét esetben kialakult anémia makrociter: azaz a vörösvérsejtek a faktorhiány miatt nagyok, az átlagos vörösvérsejttérfogat növekedett, a normális 80-96 femtoliterrel szemben 100 femtoliter feletti. Fontos a faktorhiány okának megállapítása, mert a pótlás mellett az alapbetegség kezelésére is rendszerint szükség van.

Az étrend B12 tartalma

A normális étrend a napi B12-vitamin-szükségletet lényegesen meghaladó mennyiséget tartalmaz: az átlagos napi étrend B12-vitamin tartalma 5-30 mikrogramm, ezzel szemben a napi szükséglet 1-2 mikrogramm. A vitamint a főzés kevésbé befolyásolja. A szervezet B12-vitamin-raktára nagy, kb. 2 évig is biztosítja a szükséges mennyiséget, ha nincs fokozott felhasználás. Általában ennyi idő kell, hogy a szervezet vitaminraktára a napi 1-2 mikrogrammos felhasználás mellett kiürüljön, amennyiben az étrend nem tartalmaz B12-vitamint. Sajnos, egy kémiai anyag, a nitrogén-oxid azonban képes hatástalanítani a szervezet B12-vitamin-készletét, s ebben az esetben a vitaminraktár kiürül.

A vészes vérszegénység kialakulása

Felnőttkorban a gyomornyálkahártya eddig nem teljesen ismert, valószínűleg autoimmun megbetegedés miatt károsodik. Ilyen állapotokban rendszerint savhiány észlelhető, és a gyomor nem termeli azt a faktort (az ún. intrinsic- [intrinszik] faktort), mely a felszívódásához szükséges. A betegség gyakoribb kialakulása időnként egyes családokban megfigyelhető, és gyakran jár korai őszüléssel, de régóta megfigyelt tény, hogy a betegségben gyomordaganat gyakrabban alakul ki. Ezért is fontos, hogy a vészes vérszegénységben szenvedőknél évente vagy kétévente gyomordaganatszűrés (ún. gasztroszkópiás vizsgálat) történjen.

Klinikai tünetek

Klinikailag a vészes vérszegénységet a vérszegénységen kívül sajátos nyelvgyulladás, idegrendszeri tünetek, legkorábban perifériás idegek gyulladásának tünetei jellemzik.

Elsőként érzészavarok jelentkeznek, mint hőmérsékletérzés vagy a tapintás zavara.Ha a betegség súlyosbodik, gerincvelői zavarok is megjelenhetnek: gyengeség, járászavar, jellemző a széles alapon való járás. Néhány évtizeddel ezelőtt sokszor a rejtélyes idegbántalmak és az idősebb betegeknél az emlékezet-kiesések hívták fel a figyelmet a vészes vérszegénységre.

A betegség megállapítása

Ma már a vérben a B12-vitamin-szint egyszerűen meghatározható; a vészes vérszegénységben alacsony. Vizsgálható - s a gyakorlatban ez idáig inkább ez terjedt el - az izotóppal jelzett vitamin felszívódása, ebben az esetben a felszívódást nem közvetlen úton, hanem a vizelettel történő kiválasztása útján ellenőrizzük, ez az ún. Schilling-teszt.A vizsgálat alatt nagy dózisú, 1000 mikrogramm nem jelölt vitamin adása történik intramuszkuláris injekció formájában, nehogy a jelölt vitamin a vérplazma fehérjéihez kötődjön. A vizsgálat a 24 órás vizelet izotóppal jelölt B12- vitamin kiürülését méri. Ha ez 5 % alatti, a beadott jelölt vitamin nem szívódik fel.

Vérképzés, vérpótlás    SubRosa Kiadó

Forrás - InforMed.hu