A méhek által előállított anyagokkal történő gyógyítás ősi eredetű, mondhatni, hogy egyidős az emberiséggel. Már a kőkorszakban az emberek, mind elfogyasztották a méhek fészkében található anyagokat, anélkül azonban, hogy ismerték volna azok jótékony hatásait, egyszerűen semmit sem hagytak veszendőbe menni. A méhek által termelt anyagokat, a mézet, méhpempőt vagy éppen a méhmérget a mai napig használjuk gyógyító célokra. Ezt rejti az apiterápia fogalma. A kifejezés az Apis (méh) és a terápia szavak összevonásából származik. Ez az ősi, népi gyógymód végigkísérheti életünket a gyermekkortól egészen a késő öregségig. Manapság reneszánszát éli a természetgyógyászat iránti érdeklődés, és ezzel együtt az apiterápia módszere egyre elterjedtebbé válik.

Az emberi szervezet képes megkülönböztetni a természetes, vagy szintetikus cukrot. A méz, mint az egyik legteljesebb energiaforrás, a szívnek is igen sok értékes anyagot biztosít. A mézet 40%-ban szőlőcukor és 34%-ban gyümölcscukor alkotja. A szőlőcukor gyorsabban szívódik fel, a gyümölcscukor lassabban, így hozzájárul a vércukor állandó szinten tartásához. A mézben lévő cukortartalom több, mint 80%-a szinte azonnal képes felszívódni, anélkül azonban, hogy ez megterhelné a hasnyálmirigy működését.. A méz továbbá rengeteg vitamint, 22 féle ásványi anyagot is tartalmaz, sok illóolajat, aminosavat és enzimet is, amelyek művi pótlása a méz rendszeres fogyasztása esetén feleslegessé válik. A méz antibakteriális hatású szer, külsőleg és belsőleg is  egyaránt használható. A méz gyógyhatása régről ismert: egyesek szerint, ha a kismama a terhesség idején napi két kiskanál mézet fogyaszt, hozzájárul a magzat idegrendszerének kifogástalan fejlődéséhez. A méz továbbá hatásos szer lehet az emésztőcsőben lévő erjedés megakadályozására is, fontos összetevői pedig a vérképződésnél nélkülözhetetlenek. A méz közismert tulajdonsága, továbbá az is, hogy enyhe hashajtó hatása megelőzi a székrekedést, nyugtató hatása pedig hozzásegíthet a pihentető alváshoz. Meghűlésre leghatékonyabb a lépes méz, vagy a sötét színű erdei méz, ezek sok gyulladásgátló, baktérium-és vírusölő, valamint immunaktiváló festékanyagot tartalmaznak. A méz serkenti a sebgyógyulást is. Vashiány pótlására kiválóan alkalmazhatók a sötétebb mézek.

De ne csak a mézről ejtsünk szót, hiszen a méhek még sok más anyagot is készítenek a mézen kívül, amit bárki bátran használhat egészsége megóvása érdekében. Ilyen méhészeti kincs például a virágpor, ami táplálékkoncentrátum és a nyers rostot kívéve szinte mindent tartalmaz, amire az emberi szervezetnek szüksége van. Már 30 gramm virágpor is képes fedezni egy felnőtt ember napi fehérjeszükségletét. A virágpor szedhető kúraszerűen megfázás, influenza, vérszegénység, prosztatabántalmak esetén, hiánybetegség, magas vérnyomás megelőzésére, sugárkezelés mellékhatásainak kivédésére.

A méhpempő sárgásfehér, savanykás anyag, ami tisztán igen ritkán kapható, és meglehetősen drága. A mézzel kevert méhpempő viszont nem képes kifejteni eredeti hatását, mert a fontos anyagait a méz feloldja. A méhpempőben az értékes anyagok egyébként is könnyen bomlanak, ezért célszerű a méhpempőt fénytől, levegőtől elzárva, hűvös helyen tárolni. A méhpempő rendkívül gazdag vitaminokban is, tartalmazza csaknem az összes B-vitamint, sok C-és E-vitamint, valamint ásványi anyagot. Növeli az ember teljesítő- és ellenálló képességét, hangulatjavító hatása is közismert. A méhpempőt elsősorban kozmetikai szerek gyártása során alkalmazzák.

A propolisz, vagy kevésbé közismert néven méhszurok a méhek tömítő és ragasztóanyaga, melyet a méhek a növények összegyűjtött ragadós váladékából termelnek. Legfontosabb alkotórészei a flavonoidok és az ásványi anyagok, de legalább 120 féle különböző vegyület is megtalálható benne. A propolisz biztosítja a sejtek stabilitását, kiemelkedő a vírus-, gomba- és baktériumellenes hatása, továbbá számos antioxidánst is tartalmaz. A gyantás anyagból elsősorban alkoholos tinktúrát és kenőcsöt készítenek.

A méhek által előállított termékek sorában utolsónak, de talán nem utolsósrban említhető a méhméreg, melynek felhasználása főleg a gyógyszeriparra jellemző. A méhméreg idegbénító, légzésbénító hatású. A méhméreg hisztamint tartalmaz, ezért főleg mozgásszervi panaszokra, reumára, lumbágóra ajánlott. A méhméreg jelenleg a sclerosis multiplex elleni védekezés egyetlen hatásos anyaga.

Megemlíthetjük még a méhkenyeret, mely viszonylag ritkán kapható. Ez valójában fermentált virágpép, magas K-vitamin koncentrációval, és könnyen emészthető vas, cink és magnézium tartalommal.

Lényeges tehát, hogy a mézet ne csak megfázáskor alkalmazzuk, bátran fogyasszunk belőle napi rendszerességgel legalább 2-3 kávéskanálnyit, hiszen így képes igazán a szervezetünkre kifejteni jótékony hatását.