A felismert rák nagyságának ismeretében az orvosok megállapíthatják a legmegfelelőbb gyógymódot, és felmérhetik az életkilátásokat.

Számos vizsgálati módszer áll rendelkezésre, amelyek segítségével meghatározható a daganat helye és mérete, valamint az, hogy mennyire terjedt rá a környező szövetekre, és szóródtak-e a ráksejtek a szervezet egyéb területeire is. A rák stádiumának ez a meghatározása fontos annak eldöntésére, hogy a rák gyógyítható-e. A rákos betegek - gyorsabb javulásra számítva - néha türelmetlenné és idegessé válnak a kivizsgálás során. Pedig ezek a vizsgálatok lehetőséget nyújtanak az orvosok számára, hogy értelmes, jól megtervezett támadást dolgozzanak ki a rákkal szemben.

A daganat stádiumának meghatározása történhet szcintigráfiás vizsgálatokkal (például a máj és a csont esetében), festési eljárásokkal, számítógépes rétegvizsgálattal (CT), vagy mágneses rezonancia vizsgálattal (MRI), melyek segítségével kimutatható, hogy a daganatsejtek a szervezeten belül más helyen is előfordulnak-e. A mellüreg tükrözéses vizsgálatával a mellkas belsejébe nyerhető betekintés egy hajlékony optikai eszköz segítségével,s mellyel megállapítható, hogy a tüdőrák ráterjedt-e a környező nyirokcsomókra. A csontvelőből vett - a csont belsejéből származó - mintadarab mikroszkópos vizsgálatával meg lehet állapítani, hogy a ráksejtek elérték-e a csontvelőt, vagy sem.

Előfordul, hogy a daganat stádiumának meghatározásához sebészeti beavatkozásra van szükség. Így például a hasüreg sebészi feltárása lehetővé teszi a sebész számára, hogy eltávolítsa a vastagbélrákot, és közben azt is meg tudja mondani, hogy a rák érinti-e a közeli nyirokcsomókat, amelyeken keresztül a daganatos sejtek elérhetik a májat. Az emlőműtét során eltávolított nyirokcsomók vizsgálatával felvilágosítás kapható arról, hogy az emlőrák mennyire terjedt el a szervezeten belül, és hogy a sebészeti beavatkozás után van-e szükség további kezelésre. A lép eltávolítása segít a Hodgkin-kór súlyosságának megállapításában.

Az ultrahangos vizsgálat egy fájdalmatlan, a testbe be nem hatoló (noninvazív) vizsgáló eljárás, mely a belső szervek felépítéséről hangllámok segítségével ad információt. Ezzel megtalálható a daganat, és meghatározható annak mérete, főként a vese, máj, kismedencei szervek és a prosztata esetében. Ez az eljárás lehetővé teszi az orvos számára az ultrahanggal irányított, tűvel végzett szöveti mintavételt is.

Számítógépes röntgen-rétegvizsgálattal (CT) kimutathatók az agy, tüdők és a hasi szervek - mellékvesék, nyirokcsomók, máj és a lép - daganatai. A nyirokerek festéses vizsgálata során a beteg lábának nyirokerébe festékanyagot juttatnak, és röntgennel figyelik a festék áramlását. Ezzel kimutathatók a hasi nyirokcsomók elváltozásai. Amióta a számítógépes rétegvizsgálat (CT) előtérbe került, a nyirokfestéses vizsgálatnak a jelentősége csökkent, a Hodgkin-kór és a heredaganatok kivizsgálásában azonban még mindig igen fontos szerepet kap.

A mágneses rezonancia vizsgálat (MRI) a számítógépes rétegvizsgálat (CT) helyett választható. A vizsgálat során erős mágneses mező segítségével rendkívül részletes anatómiai képek nyerhetők. Különösen értékes az agy, csont és a gerincvelő daganatainak kimutatásában. A beteget nem éri röntgensugárzás, ezért az MRI különösen biztonságos.


Forrás - MSD Orvosi kézikönyv a családban    Merck