A daganatsejtek normális sejtekből keletkeznek a "rákos átalakulásnak" nevezett folyamat révén. Ennek első, kezdeti lépéseként az ép sejtek eredeti örökítő-anyaga megváltozik, ami a rákos elfajulás irányába tereli a sejtet.

A változást valamilyen rákkeltő tényező hozza létre, ez lehet kémiai anyag, vírus, sugárzás vagy a napfény. Mindemellett a sejtek nem egyformán érzékenyek ezen hatásokra. A rákkeltő tényezők hatását felerősítheti egy másik anyag, vagy a sejt örökítőanyagának hibája. A tartós fizikai irritáció is hajlamosító tényezője lehet a sejtek rákos átalakulásának. A következő lépésben az első, kezdeti szakaszon átesett sejtek ráksejtekké válnak. Azokra a sejtekre, melyek az első lépésből kimaradtak, a folyamat második szakasza hatástalan. Tehát több tényező, leggyakrabban egy fogékony sejt és valamilyen rákkeltő hatás együttese szükséges a daganat kialakulásához.

A daganatos átalakulás során a sejt örökítőanyaga változik meg. Ezt a változást gyakran nehéz kimutatni, de néha az örökletes tulajdonságot hordozó sejtalkotók (kromoszómák) egy-egy jellegzetes tagjának alak- vagy méretbeli változása egy bizonyos daganatfajtára hívja fel a figyelmet. Ilyen pl. a Philadelphia-kromoszóma, mely az idült mielocitás fehérvérűségben szenvedő betegek közel 80%-ában megtalálható. A vastagbél-, emlő-, tüdő- és a csontrákban, valamint az agydaganatok esetében is kimutathatók genetikai elváltozások.

Egyes daganatok kialakulásához a genetikai állomány többszörös elváltozása szükséges. A vastagbél családi halmozódást mutató polipos megbetegedésével foglalkozó tanulmányok rávilágítottak a vastagbélrák keletkezésének folyamatára: a vastagbél normális nyálkahártyája élénkebb növekedésnek indul, mert a sejtek már nem tartalmazzák azt az 5. kromoszómán lévő gátló gént (az örökítőanyag legkisebb egységét), amely a nyálkahártya normális növekedését szabályozza. A genetikai állomány kis eltérései elősegítik az adenóma (jóindulatú mirigydaganat) kialakulását. Egy másik gén (RAS rákkeltő gén) pedig az adenóma növekedését gyorsítja fel. A 18. kromoszómán elhelyezkedő gátló hatású szakasz kiesése az adenóma növekedését tovább fokozza, míg végül a 17. kromoszómán lévő génszakasz hiánya az adenómát rosszindulatú daganattá változtatja. További elváltozások áttétek képződéséhez vezethetnek.

A szervezet védekező rendszere felismerheti a rákos sejtet, még mielőtt osztódni kezdhetne, és daganatot hozhatna létre. A rák kialakulásának nagyobb a valószínűsége, ha a védekező rendszer működése nem megfelelő, mint pl. az AIDS-es betegekben, a védekező rendszer működését csökkentő (immunszuppresszív) gyógyszerek szedése esetén, és a szervezet saját anyagait pusztító (autoimmun) betegségek bizonyos fajtáiban. Azonban a védekező rendszer működése sem tökéletes, ugyanis a ráksejtek kicsúszhatnak az ellenőrzés alól, még normális működés mellett is.


Forrás - MSD Orvosi kézikönyv a családban    Merck