Egyébként amennyire lehetséges, kerülni kell a szennyezett levegőjű helyeket (főleg a zárt helyiségeket - passzív dohányzás!), minél többet kell a szabadban tartózkodni, kirándulni, sportolni (futás, úszás, tenisz stb.). Végső esetben a foglalkozás- vagy munkahely-változtatás lehetőségét is meg kell fontolni.

Az idült légzési elégtelenségben szenvedőknél - főként az őszi-téli "meghűléses" időszakban - jelentkező, ismétlődő lázas légúti fertőzések megelőzésére ún. "immunkezeléssel"is próbálkoznak.

Ezek a készítmények a légúti fertőzésekben leggyakrabban előforduló baktériumokból készült "ellenanyag-termelő" (antigén) anyagot tartalmaznak. A készítményt (Broncho-Vaxom) "kúraszerűen" alkalmazzák.

Mindenesetre alapvető fontosságú, hogy az idült légzési betegségben szenvedő beteg rendszeresen gondot fordítson a hörgőváladék eredményes eltávolítására, a "hörgőtoalettre". Ezzel ugyanis egyrészt felszabadítja az eltömeszelődött légutakat, így könnyebbé válik a légzése, javul a teljesítőképessége, másrészt mivel a hörgőkben pangó váladék kiváló táptalaj a fertőzések megtelepedésére - csökkenti a lázas fertőzések valószínűségét, gyakoriságát.

A felszaporodott, sűrű, tapadós hörgőváladék eltávolításának megkönnyebbítésére a különböző köptető, váladékoldó gyógyszerek mellett (melyek az egyik legnagyobb tekintélyű angol szakember szerint nem sokkal hatásosabbak, mint egy meleg ital, például tea fogyasztása) kedvező hatású a szakember (gyógytornász) által naponta egy vagy két alkalommal végzett kezelés: nyitott tenyérrel való ütögetéssel vagy kézi vibrátorral történő mellkasfal-vibrálás, a kötőszöveti masszázs. Ezekkel az eljárásokkal a hörgőfalhoz tapadó váladék leválasztását segítik elő és ezután könnyedébben, erőlködés nélkül ki lehet köpni a váladékot.

Ugyancsak a sűrű, tapadós váladék oldását, elfolyósítását, fellazítását érhetjük el, ha porlasztókészülékből megfelelő töménységű sóoldatot (erre a célra a Salvus-víz kiválóan megfelel) vagy köpetoldó gyógyszert lélegez be a beteg ködszerűen porlasztott formában. Ilyen készülékek (és ily módon ez a kezelés) ma már nemcsak orvosi rendelőben, hanem otthon is hozzáférhetők. Házi, egyéni használatra alkalmas gyógyszerporlasztó készülékek orvosi műszerkereskedésekben kaphatók. Ezt a készüléket társadalombiztosítás terhére kórházi tüdőosztályok és az ún. "asztmaambulanciák" írhatják fel az arra rászoruló betegek részére.

Az idült obstruktív hörghurutos beteg gyógyszeres kezelése a betegség "nyugalmi" időszakában (tehát amikor nincs lázas fertőzés, nem gennyes a köpet stb.) elsősorban hörgőtágító gyógyszerekből áll (erről az asztmakezelésről szóló részben található részletesebb tájékoztatás).

Lázzal (hőemelkedéssel), gennyes köpetürítéssel, mellkasi fájdalommal járó panaszok jelentkezése esetén - vagy ha az addig alkalmazott kezelés mellett panaszai (fulladás) fokozódnak, gyengébbnek érzi magát, teljesítőképessége romlik - nem érdemes sokáig halogatni az orvoshoz fordulást. Ha egy-két napon belül nem rendeződik az állapota, keresse fel kezelőorvosát.

Ezek a panaszok rendszerint heveny légúti fertőzést vagy akár tüdőgyulladást is jelezhetnek és a beteg állapotát ismerő, folyamatosan követő kezelőorvos meg tudja ítélni, hogy szükség van-e a baktériumok okozta fertőzés esetén ún. antibiotikumokra, azaz olyan gyógyszerekre, amelyek elpusztítják a baktériumokat.

A fertőzést vírusok is okozhatják. Ezekre nem hatnak antibiotikumok, tehát vírusfertőzés esetén fölösleges az alkalmazásuk (bár van olyan nézet, hogy ilyenkor "sérülékenyebb" a szervezet, és antibiotikumokkal meg lehet előzni, hogy a vírusfertőzést baktériumok súlyosbítsák de ez a vélekedés tudományosan nem bizonyított).

Az idült obstruktív hörghurut előrehaladtával, súlyosbodásával pusztul a tüdőállomány, csökken a légzőfelület. Ezen a beszűkült légzőfelületen át nem jut elegendő oxigén a tüdőn átáramló vérbe, következésképpen az életfontosságú szervek - az agy, a szív - nem jutnak elegendő oxigénhez. Ugyanakkor nem tud kiürülni az égésből keletkező szén-dioxid. Az elégtelen oxigénellátást a szervezet úgy próbálja javítani, hogy növeli a vérkeringésben lévő vörösvérsejtek számát (ezek szállítják az oxigént). Az elégtelen oxigénellátást azonban nem a vörösvérsejtek hiánya okozta, így a több vörösvérsejt sem jut több oxigénhez. A magasabb vörösvérsejtszám viszont fokozza a vér sűrűségét, a sűrűbb vér továbbítása több munkát ró az amúgy is kevés oxigénhez jutó szívre, amit az egy idő után nem tud teljesíteni, kimerül. Így a légzés zavarához keringési elégtelenség is társul, kialakul a jobb szívfél elégtelenségével szövődött idült légzési elégtelenség állapota, kezdetben csak terheléskor, később nyugalomban is.

A cikk a következő oldalon folytatódik!