Születésünkkel szerződést kötöttünk a teremtővel, a világmindenséggel. Életünk egy csodálatos ajándék. Rajtunk múlik, hogy mit kezdünk vele.

Az emberi élet velejárója a kettősség. Szokták mondani, hogy polaritásban élünk, jó és rossz mindig együtt jár. A nappalt éjszaka követi, világunkban mindennek ellenpárja van. Gyakran ellentmondásba kerülünk saját magunkkal, azzal, ami van és azzal, amire vágyunk, aminek elképzeléseink szerint lennie kéne. Minél nagyobb ennek a szakadásnak az íve, annál sikertelenebbnek fájdalmasabbnak érzékeljük az életet.

A szenvedés nem ok, hanem megnyilvánulás, a lélek kiáltása, „Halló rossz úton haladsz! Nem ez az út vezet haza!” És csak rohansz fejvesztve, egy új autó kell, vagy egyáltalán csak a villanyszámlát tudd kifizetni, vagy új bútor, mobiltelefon, Tv. Minden figyelmed a külvilág felé fordul. És a lélek csak kiabál, „Állj meg, várj egy kicsit, csendesedj el! Ez csak az egyik oldal!” Aztán a testbe fordul, és fájni kezd a hátad, emésztési problémáid lesznek, vagyis beteg leszel.  Most már muszáj oda figyelni, annyira el kezd fájni a test. A lélek tovább kiabál egy másik hangon, ezt nem lehet nem meghallani.

„A betegség egy kiáltás, amely megfordulásra és újra kezdésre szólít fel” - mondja Herbert Fritsche. A betegség megállásra kényszerít. Megállásra és megfordulásra, csak így gyógyulhatsz meg, és ezt csak te teheted meg magadért.

Az igazi gyógyító mindegy, hogy milyen módszerrel dolgozik, milyen technikát használ, nem meggyógyítani akar, hanem segít megfordulni, hogy elindulj a saját életedért.

A betegségek, főleg a komolyabb, életet fenyegető betegségek rákényszerítenek az életvitel megváltoztatására, és ami a legnehezebb, a gondolkodás megváltoztatására is.

Sokan beszélnek a pozitív gondolkodás gyógyító erejéről. Megteheted ezt a felszínen és eljuthatsz egészen mélyre. Mert, ha a figyelmeztetések ellenére továbbra sem figyelsz magadra a lelked törvényeire, akkor egy részedről megfeledkezel, és akkor nem használ sem a gyógyszer, sem az operáció.

Ha végig haladsz az úton belső világod felé, a másik oldalon megtalálod lényednek azt a részét, amelyet a hétköznapi élet nagy rohanása kapkodása közben elvesztettél. Az, ami megbetegít, az meg is gyógyíthat. Ez a homeopátia lényege (hasonló a hasonlótól gyógyul).

Minden, amit elutasítasz, kellemetlennek tartasz, minden, amit gyűlölsz magad körül az az, amit nem fogadsz el magadban, de attól még ott van benned. Minden, amivel harcolsz az önmagad elleni harc. Harc benned, ellened! Mindaddig, amíg fel nem ismered, el nem fogadod úgy ahogy van, olyannak amilyen.

Változás, ezt most nagyon sokan emlegetik. Általában cselekvéssel szeretnénk megváltoztatni önmagunkat. Meg akarok gyógyulni, le akarok fogyni, le akarok szokni a dohányzásról, gazdagságot akarok, gondtalan életet! Ugyan úgy próbáljuk ezt megtenni, mint ahogy más embereket, a környezetünket, vagy akár az egész világot szeretnénk megváltoztatni. Csakhogy ez már harc. A világon még soha semmi nem változott meg akarattal. Szinteket lehet lépni, a formák változnak, miközben a lényeg ugyan az marad. Harcra mindig harc a válasz.

A cikk a következő oldalon folytatódik...