Mutasd a fogad és megmondom, honnan jöttél. A tudósok ma már a fogakban levő ólom, stroncium és más elemek jelenlétéből következtetnek a fog tulajdonosának életvitelére, lakhelyére.

Jóformán nem járnak fogorvoshoz a magyarok, állapította meg a Colgate szájápolási hónap legújabb, a fogorvo-sok körében végzett kutatása. A páciensek döntő többsége évente legfeljebb egyszer, de inkább egyszer sem keresi fel a rendelőket – nem csoda tehát, hogy a fogászati szűrések nagy része kezeléssel végződik, s hogy a népbetegségnek tekinthető fogszuvasodás gyakorlatilag a magyar lakosság száz százalékát sújtja.

Sokkoló adatokkal szolgált dr. Papp Erzsébet fogorvos, aki sokáig iskolai fogászati rendelőben, ma pedig magánpraxisban dolgozik. Mint mondta, ismeri az idézett kutatást, a kollégái és a saját betegkörét, így megerősítheti, hogy jó, ha a lakosság hatvan százaléka évente egyszer elmegy a rendelőbe.

Pedig már három esztendeje az egészségbiztosító által finanszírozott, így az érintetteknek ingyenes a szűrés, a megelőző kezelés. (Az orvosok több mint fele szerint már mindenki tud a szűrés ingyenességéről). A szűrések elhanyagolása súlyos következményekkel is járhat, holott már évi két ellenőrzéssel a beavatkozást igénylők száma jelentősen csökkenthető lenne.

Papp doktornő további elborzasztó számokat sorolt.
A fogkefe- és fogkrémfogyasztás magyarázatul szolgálhat arra, miért van minden magyarnak legalább egy lyukas, jobb esetben tömött foga: míg a fogorvosok által javasolt 4, illetve 8 darabbal szemben, évente személyenként átlagosan 0,8 fogkefét (!), továbbá 2,8 tubus fogkrémet használunk. A népesség körében gyakorlatilag száz százalékban meglévő fogszuvasodás mellett az ínygyulladás, illetve a különböző fogágybetegségek a leggyakoribbak. Bár a fogszuvasodás valamennyi korosztálynál probléma, mégis leginkább a kamaszoknál, 10-15 éves kortól jelentkezik, a helytelen szájápolás eredménye ugyanis ekkorra „érik be”, s ha a pá-ciens továbbra is elhanyagolja a fogait, a leépülés rohamosan folytatódik. A magyar középkorúak fogainak ötven százaléka szuvas, hiányzik, vagy tömött, míg a nyugdíjasoknak alig van ép foguk.

A nemek között vannak-e eltérések a szájápolásban?

A hölgyek a szájápolásban még mindig elöl járnak, közülük többen és többször keresik fel a fogorvost. A férfiak ritkábban mennek el az orvosukhoz, s ez igen nagy baj, mivel például a szájrák kockázata a férfiak körében nagyobb, mint a nőknél. Nem fordítunk elég gondot a fogbetegségek megelőzésére, nálunk rosszabb szájhigiénével csak az ukránok, a lengyelek és a lettek „dicsekedhetnek”. A rendszeres fogtisztítás mellett a fogak állapotát a táplálkozás is komolyan befolyásolja. A magyar lakosság több pénzt költ évente édességre, cigarettára, alkoholra, mint a fogászati betegségek megelőzésére. Pedig érdemes lenne vigyázni fogaink épségére. Változás csak attól remélhető, hogy a fogtömés két évvel ezelőtti, újra ingyenessé tétele óta harmadával többen keresik fel a fogorvosi rendelőket.

Nagyon sokan félnek a fogorvosi kezeléstől...

A fogorvosok tisztában vannak azzal, hogy a legtöbb páciens retteg a fúró hangjától. Ma már ez a rémület elkerülhető. A magánrendeléseken nyugat-európai színvonalú technikával dolgozunk, s a szakrendelők korszerűsítése is folyamatos. Bár a fúrás a szuvasodás eltávolítására a leggyorsabb, leghatékonyabb módszer, azonban számos hátránya van. Általában az egészséges fogszövet feláldozásával is jár, a forgó eszközök okozta rezgés fájdalomérzetet válthat ki, ezért helyi érzéstelenítéssel dolgozunk, ami a páciensnek szintén ijesztő. A preparálási technikák és a tömőanyagok robbanásszerű fejlődése mellett az egyre gyorsabb és hatékonyabb fogfúrási és érzéstelenítési eljárások fejlesztése is megtörtént. Ma már a szuvas részek eltávolítására a „fúrást” részben, vagy teljesen elhagyó módszer alkalmazható. Ilyen a kemomechanikai eljárás, amely során a feltárását minimális fúrással, vagy kézi műszerekkel végezzük: a feltárt üregbe csöppentett oldószerrel a szuvasodást fellágyítjuk, speciális kézi műszerrel eltávolítjuk. Ezzel az eljárással védjük az egészséges fogszövetet. A szuvasodás eltávolítása után az üreget a hagyományos fúrás után is alkalmazott töméssel zárjuk. Ez a módszer a fogorvosi rendelőben kialakuló stresszhelyzet elkerülésében is segít, mivel csendes, a fúráskor fellépő íz- és szaghatások, a mély üregeknél az idegkamra véletlenszerű megnyitása, s az ezért szükséges gyökérkezelés is elkerülhető.

Az érzéstelenítés, sőt – bizonyos beavatkozásoknál – az ambulánsan történő altatás is sok helyen megoldott már. Az ózonfogászat is mind ismertebb kezelési eljárás. Ekkor a fogszuvasodást okozó baktériumokat úgy pusztítjuk el, hogy nem fúrunk, hanem ózonnal dolgozunk. Az eszköz mikroszkópikus kis kavicsokkal nagy nyomással bombázza a fogfelszínt. A kezelés során egy kis szilikonsapka kerül a fogra, amely hermetikusan lezárja az adott fogfelszínt, így az ózon onnan kijutni nem tud: a behatás alatt a szuvas területen a baktériumok 99,9 százaléka elpusztul. A fogat csak akkor kell feltárni, ha a területen az ózon sem tud behatolni. Ám a feltárás sem fúrással, hanem a kavicsszóró berendezéssel történik.

Hogyan javíthatók az esztétikai hibák?

A fogak alapszíne – egyéntől függően – igen különböző, a szín nem állandó, idővel sajnos sötétedik, „sárgul”. Az életkorral járó természetes elszíneződés mellett ennek több külső és belső oka lehet. Különböző színes italok – kávé, kóla, tea –,  a dohányzás színanyagjai a zománcba beivódnak. Nem is szólva bizonyos gyógyszerekről, a túlzott fluorbevitelről, az elhalt fogakban keletkező bomlástermékekről, melyek a fogak mélyebb rétegeinek színét változtatják meg. A gyökértömött fogak szürkés elszíneződése belső elváltozás, amit a bomlástermékek és a gyökértömőanyag, valamint a fog kiszáradása idéz elő. A szakember által leszedhető fogkőről se feledkezzünk meg.

Az esztétikai hibák nemcsak a fogak lecsiszolásával, koronázásával javíthatók ki, a valódi elszíneződések kezelésére alkalmazott mai fogfehérítő eljárások kiváló eredményt nyújtanak, az elszíneződés típusától és mértékétől függően különböző beavatkozásra van szükség. A gyökértömött fogak fehérítése külső-belső kombinált eljárást igényel, bármely életkorban elkezdhető, csaknem 4 évig hat, utána „emlékeztető kezelés” szükséges. Mindez csak teljesen egészséges, fogkő- és szuvasmentes szájüregben végezhető el.
Bár hazánkban viszonylag jól szervezett a fogászati ellenőrzés, mégis sok korai rendellenesség feltáratlan marad. A fogszabályzásban is gyakorlott Papp doktornő állítja, a kiskori eltérések kezelésével rövid idő alatt megelőzhető lenne a későbbi hosszabb és intenzívebb beavatkozást igénylő súlyosabb elváltozás. Arra a kérdésre, hogy meddig tart fogszabályozás, a szakember elmondta: addig, amíg arra szükség van, vagyis az illető biológiai sajátosságaitól függően esetleg hónapokig, netán évekig. Bár nem olcsó mulatság, de a felnőttkorban is lehet a fogat szabályozni.

Már egyetlen fog hiányát is pótolni kell. Sokakat zavar a részleges vagy teljes protézis.

A kisebb foghiányok megszüntetéséhez az eddigi fogpótlásoknál a szomszédos fogakat is bevontuk, az egészséges fogakat lecsiszoltuk. Ma az implantátumok világában van más megoldás is. Ezek biológiailag semleges titánból készülnek, amit az emberi szervezet elfogad, vagyis nem lökődnek ki. Különleges formájuk a tökéletes rögzülést biztosítja, rágás közben az állkapcsot óvja. Az implantátum új életminőséget teremt. Bátran nevethetünk, a rágósabb falatokkal könnyen megbirkózhatunk. Ugyanakkor az alapos fog-, és szájápolás az implantátum hosszú élettartamánál sem mellőzhető, mert a helytelen fog- és szájápolás előbb vagy utóbb az implantátumok elvesztéséhez vezet.
Az ingyenes kezelések mellett az ínybetegségek szűréséért, kezeléséért, a húzásért, a fogpótlásért részleges vagy teljes árat kell fizetni. És ezzel az összeggel szembesülni időnként meglehetősen fogcsikorgató. A keretben olvasható példáknál van olcsóbb és drágább is.



Forrás - PatikaTükör.hu