Akit már egyszer is utolért az izomgörcs, biztosan nem kívánja vissza… Az izomrángás sem kellemes: kínos pillanatokat okozhat, ha nem a megfelelő időben és helyen „jön ránk”...

Az emberi szervezetben háromféle izom fordul elő: simaizom, harántcsíkolt és szívizom. E három izomfajtának mind a szerkezete, mind a működési mechanizmusa más és más.

Izomzat

Minden izom működéséhez szükség van az idegrendszer vezérlésére, enélkül az nem képes működni.

A simaizmok gyakorlatilag azokban a szerveinkben találhatók, amelyeket nem tudunk akaratlagosan befolyásolni: belek, érhálózat, szőrtüszők, légutak egyes részei stb. A simaizmokra lassú, tartós összehúzódás jellemző.

A harántcsíkolt izomrostok alkotják azokat az izmokat, amelyeket összefoglaló néven vázizomzatnak hívnak - ezeknek köszönhetően tudunk mozogni. Ezek az izmok akaratlagosan mozgathatók, sőt a mozgás erősségét, sebességét, intenzitását is befolyásolni tudjuk.

A szívizom különleges szerkezetű, hiszen olyan szervről van szó, amely egész életünk során dolgozik.

Működési feltételek

Az izmok működéséhez számos tényező együttes hatására van szükség:

• Az idegrendszer, illetve a mozgató idegrostok épsége és megfelelő működése.
• Az izmok megfelelő állapota.
• Bizonyos ionok - nátrium, kálium, kalcium - és ásványi anyagok - magnézium - megfelelő mennyiségű jelenléte az izmokban.

Így alakul ki

Az izomrángást szaknyelven mioklónusznak hívják. Jellemzője az izmok szakaszos, gyors megfeszülése és ellazulása, ez pedig gyors rángást okoz az érintett izomban. A rángatózás bármelyik harántcsíkolt izmot érintheti, és számos oka lehet. Korlátozódhat egyetlen izomra vagy izomcsoportra, de kiterjedhet egy egész testrészre, vagy akár az egész testre is - ez történik például az epilepszia bizonyos formáiban.

Milyen okok vezetnek az izomrángáshoz? Mivel az izmok működését elsődlegesen az idegrendszer irányítja, nem meglepő, hogy számos kórkép, illetve az idegrendszert érintő elváltozás esetén az izmok működése is megváltozik: izomrángás jelentkezik.

Megfigyelhető olyan kórképek esetén, mint az epilepszia bizonyos formái, de jellemző a Huntington-chorea elnevezésű betegségre is. Ez öröklött betegség, nagy többségében a nőket érinti, és általában 30-40 éves kor között kezdődik. Jellemzője a nagy kiterjedésű, akaratlan mozgás.

Bár nem teljesen azonos vele, ide sorolható a tremor elnevezésű jelenség is, ami finom hullámú remegést jelent, és bizonyos fokig élettaninak tekinthető. (Azaz: mindenkinél előfordul, de általában olyan kis mértékű, hogy észre sem vehető.)

Felerősödik, sőt általában zavaró mértékűvé válik Parkinson-kór esetén. Izomrángás léphet fel áramütés hatására is, természetesen ebben az esetben a testen átfolyó áram közvetlenül ingerli az izmokat. Az amfetamint - speedet - rendszeresen fogyasztóknál szintén felléphet izomrángás, elvonási tünetként.

Csuklás

Az izomrángás jellegzetes és mindenki által ismert formája a csuklás. Oka a rekeszizom ismételt görcsös összehúzódása, ami együtt jár a hangrés gyors összehúzódásával, és az itt áramló levegő okozza a jellegzetes csukló hangot. Csukláskor valami ingerli a rekeszizmot ellátó ideget. Mivel a rekeszizom működését az agyi légzőközpont irányítja, ennek izgalma is okozhat csuklást.

A legtöbb csuklás ártalmatlan, hirtelen kezdődik, majd néhány perc után magától megszűnik.

Kiváltó oka lehet:

• forró étel/ital
• fűszeres ételek
• túlevés.

Ezekben az esetekben bátran használjuk a házipraktikákat: tartsuk vissza légzésünket, igyunk néhány korty hideg vizet, vagy finoman nyomkodjuk meg a szemgolyónkat is!

Jó tudni! Bizonyos esetekben súlyosabb bajt is jelezhet a csuklás:

• tüdőgyulladást
• káros anyagok felszaporodását a vérben
• agytumort
• szélütést.

Ezekben az esetekben a csuklás hosszú ideig fennáll, és kezelése sem egyszerű, többnyire
gyógyszerekre van szükség.

Érdekességek

A tremort egyszerűen megfigyelhetjük saját magunkon is. Előrenyújtott kezünkre helyezzünk egy újságpapírt, és figyeljük meg, mozog-e?!

Sokaknál idegesség, félelem esetén a tremor felerősödik, ilyenkor mondjuk, hogy remeg kezünk-lábunk.

Izomgörcs

Izomgörcs esetén az egész izom hirtelen és többnyire fájdalmasan összehúzódik. Egészséges emberek esetén ez többnyire ártalmatlan jelenség. Oka általában az izom átmeneti vérellátási zavara. Gyakori az izomgörcs erőteljes testmozgás után vagy közben, különösen akkor, ha mozgás előtt nem melegítettük be megfelelően az izmokat. Sportolás után akkor jellemző, ha a mozgást nem követi az izmok megnyújtása.

Amikor orvos kell…

Az izomgörcsök nagy része ártalmatlan, s folyadék- és ásványianyag-pótláson kívül egyéb kezelést nem igényel. Más esetekben viszont komolyabb problémák állhatnak a háttérben, így ha a görcsök gyakran ismétlődnek, érdemes utánajárni az eredetüknek.

Éjszakai ébresztő

Sokaknál alvás közben lép fel lábikragörcs. Nem tudjuk pontosan, mi okozza, és miért éjszaka jelentkezik, de feltételezik a magnézium-, kálium-, illetve a folyadékhiányt. Egészségeseket is érint, de a cukorbetegség, a keringési rendellenességek és bizonyos gyógyszerek fokozzák előfordulását.

Az esetek többségében nem igényel különösebb beavatkozást. Hatásos a lábfej óvatos visszafeszítése, a pipálás, az óvatos járás, vagy a begörcsölt izmok finom masszírozása.

Fontos! Ha gyakran rándul éjszaka görcsbe a lábikránk, valószínűséggel gond van az ásványianyag-háztartásunkkal. Ilyenkor ajánlatos naponta legalább 1,5-2 liter folyadék elfogyasztása, és a magnézium-, illetve a kalciumpótlás.

Ismétlődő izomgörcsöt okozhat a nagyfokú, állandó stressz is.

Jellegzetes formája az izomgörcsnek, ha valakinek bizonyos távolság megtétele után nagyon fájdalmasan begörcsöl a vádlija, de néhány perces pihenés után a fájdalom megszűnik, majd adott távolság megtétele után ismét előjön. Ez a jelenség érszűkület esetén fordul elő, és oka, hogy a mozgás következtében megnövekedett oxigénszükségletet a szűk erek nem tudják biztosítani.

Endokrin okok

A belső elválasztású mirigyek számos anyagcsere-folyamatot ellenőriznek a szervezetben: több mirigy is részt vesz az ásványianyag-háztartás biztosításában. Ezen mirigyek bármelyikének rossz működése okozhat ásványianyag-hiányt, és így izomgörcsöt. Kalciumhiány okozza a tetániás görcsöt.

Legjellemzőbb tünete a kézfejek őzfejtartása. Hátterében gyakran a mellékpajzsmirigy alulműködése áll. De erre kell gondolni olyankor is, ha pajzsmirigyműtétet követően gyakran fordulnak elő görcsök.

Izomgörcs lehet az első jele a D-vitaminhiány okozta rachitisnek is, de egyes esetekben hasnyálmirigy-gyulladást is jelezhet. Ritkán a tetánia jelenségét a mellékvese túlműködése okozza.


Forrás - Ideál - Reforméletmód magazin  Celsus Kft.