A pöszeség

A pöszeség és egyéb beszédhibák grafológiai vizsgálatával elsőként Románné Goldzieher Klára foglalkozott. Az ő megállapításai szerint a pöszebeszédűek írásképe rendezettebb a többi beszédhibásénál, a nyomaték gyengébb az átlagnál. Az írás vékony vonalvezetésű, s a betűk felső hurokszárán remegés mutatkozik. Megjegyzi, hogy az r és az s feltűnően kicsi, vékony vonalú, vagy megtorpanó, balra dőlt - természetesen csak azoknál, akiknél e két hang ejtése torzult. Megfigyeléseire alapozza kijelentését, miszerint "a felső hurkok sajátságos remegős és horpadt képzése révén fel lehet ismerni azokat, akik pöszék vagy gyermekkorukban sokáig szenvedtek ilyen kiejtési zavarban" (1. sz. minta).

Románné kutatásai abban az időben történtek, amikor az iskolai normaírás a kalligrafikus szépírás volt, s mivel ma már egészen más jellegű írásfajtá(ka)t tanítanak a gyerekeknek, megállapításait újra kell gondolnunk. Mai ismereteinket e téren részben Fazekasné Visnyei Irmának köszönhetjük, aki logopédusként és grafológusként is dolgozik. A pöszék írásának főbb jellegzetességei a következők:

• a felfelé tartó hurokszár erőtlenebb, a lefelé tartó nagyobb nyomású (2. sz. minta);
• a szokásosnál gyakoribb a tapadó hurok megjelenése (3. sz. minta);

azoknál a betűknél, ahol hibás a hangképzés, rendszerint felfedezhető valamilyen különleges jel, megtorpanás vagy kiemelés, javítgatás, furcsa képzés (4. sz. minta: 27 éves, jobbkezes, interdentális pösze nő írása. Megfigyelhető, hogy az sz-ben az s és a z mindig külön áll, előfordul a z-nek a többi z-től eltérő képzése vagy kiemelése. Az s más betű helyén is előjön, ami a javítás ellenére is jól kivehető. A t képzésében is megfigyelhetők furcsaságok: kisiklás, a betű egy zónába való beszorítása, s-sé való módosulása.)

Fontos megemlíteni, hogy a pöszeség terápiája sokirányú, mindig az adott beszédhiba figyelembevételével történik. A hangok tisztítása, kialakítása a könnyebben ejthetőekkel kezdődik, s a legnehezebbel fejeződik be. Szakemberek (logopédus, pszichológus, gégész, fogorvos, foniáter stb.) együttműködése révén a pöszeség jelentős mértékben korrigálható, illetve megszüntethető.

A dadogás

A dadogás tünetei írásban is jelentkeznek. A legtöbb ember írás közben belső olvasással erősíti a szavak alakítását, s mivel a megformált hangok belső görcsöt hoznak létre, ez a görcs megjelenik a kézírásban is.

Tapasztalhatjuk az írás megkezdésének nehézségeit, a vonalvezetés folyamatosságának zavarát, hiányát, valamint ismétléseket (perszeveráció). Gyakoriak a javítások, az áthúzások és az átírások, előfordul betűkihagyás is.

Megfigyelhető az is, hogy többször kezdi el a szót a dadogó, s az elrontott szavakat sorra zárójelbe teszi.

A görcsös izomzat következtében, feszes vonalvezetés mellett az írás nyomatéka erősebb lehet. Ám a beszéd- és írásfélelem következtében megjelenhet gyenge nyomaték is. A szavak elején apró csomósodások, tintafelhalmozódás látható.

Feltűnő jelenség dadogóknál a balra tolódott írástömb. Ez egyrészt befelé fordulásra, introvertáltságra való hajlamukat mutatja, másrészt anyai dominanciára utal. A dadogó gyermekek nem képesek anyjukról leválni, szorongóbbak, érzékenyebbek nem dadogó társaiknál. Szüleikkel – főként anyjukkal – szemben ambivalens érzelmekkel viseltetnek. A túlvédő, aggodalmaskodó anya megfosztja gyermekét a döntés lehetőségétől, elsorvasztja önállóságát, amivel még visszahúzódóbbá teheti őt. (Gyakori a dadogók családjában a hirtelen haragú, zsarnok apa is.)

Tónusos dadogók írásában duplán leírt első betűk jelennek meg, ahogyan a beszédben – s a belső beszédben – is fellép az első betű elnyújtása. Ez megjelenhet oly módon is, hogy a nagybetű leírása után ugyanazzal a kisbetűvel folytatódik a szó.

A beszéd javulása az írásban is jól nyomon követhető, de gyógyult dadogóknál is megtalálhatjuk a fent említett jelek némelyikét, amennyiben a dadogás mély nyomot hagyott bennük.

A hadarás

A hadarás tünetei a beszéden kívül egyéb területeken is jelentkeznek: személyiségjegyeikben, mozgásukban, gondolkodásukban, olvasásukban, írásukban is találunk eltéréseket az átlagostól. Személyiségük kifelé forduló, nyitott, infantilis, dekoncentrált, figyelmetlen, önkontrolljuk gyenge. Mozgásukra jellemző az ún. „mozgásvihar”, általában gyorsak, megmozdulásaik hirtelenek, a mozgásritmust képtelenek megtartani. Intelligencia-teljesítményük általában jó, praktikus intelligenciájuk kiemelkedő lehet. Hosszútávú emlékezetük gyengébb, s absztrakt gondolkodásuk miatt verbális képességeik rosszabbak. Olvasásukban dyslexia (olvasási nehézség) tüneteit fedezhetjük fel.

Írásuk többnyire rendezetlen, sokszor olvashatatlan, dysgraphia (az írás zavara, nehézsége) tüneteivel.Igen gyors tempó mellett a betűk egyszerűsítettek, betűcsonkolásokat, vonalelhagyásokat láthatunk, a kötővonalak elmaradnak. Jellemző a betű-, illetve a szótagkihagyás és a javítás, áthúzás, átírás.Kötésmódjuk gyakran fonalas. Helyesírásuk pontatlan, ami gyakran a hibás hangsúlyozásból ered.

A terápia egyik fontos eleme a beszédhiba tudatosítása. A beszéd sebességének csökkentése, az artikuláció javítása mellett fejleszteni kell a hallási figyelmet is. A terápiás eljárásban elsődleges cél a személyiség formálása, a beszéd javításán kívül a rendszeresebb életvitel kialakítását is segíteni kell.

Felhasznált irodalom:
Románné Goldzieher Klára: Ki vagy? Megmondja az írás. Béta Irodalmi Rt. kiadása, é. n. 313-322. o.
Fazekasné Visnyei Irma: A beszédhibák írásjellemzői az újabb vizsgálatok tükrében. In: II. Grafológiai Szakmai Napok, Pécs, 1993. Grafológiai Intézet, Budapest, 1993. 83-90. o.

Kerekes Andrea, igazságügyi grafológus szakértő

Forrás - Crédo Online