A civilizáció óriási lehetőségeket nyitott meg az emberiség előtt: kellemes életkörülményeket, számos szórakozási lehetőséget, a tudományok ugrásszerű fejlődését. Sok betegség legyőzhetővé vált, megnövekedett az élettartam - és még hosszan sorolhatnánk az előnyöket. Mindezért azonban nagy árat kell fizetnünk: megjelentek a civilizációs betegségek, amelyekkel szemben az orvostudomány kiélezett harcot vív...

A szív- és érrendszeri betegségek, illetve a daganatok vezetik a halálozási statisztikákat. Magyarország - sajnálatos módon - évtizedek óta első helyen áll Európában a középkorú férfiak és nők infarktus okozta halálozásában. Hazánkban évente közel 30 000 ember szenved el szívinfarktust! Az összes haláleset több mint 50 százalékáért a szív- és érrendszeri betegségek a felelősek.

E rendkívül elkeserítő adatok miatt kötelességünk, hogy felhívjuk Olvasóink figyelmét azokra a tényezőkre, amelyek az infarktus kialakulását elősegítik.

Célunk azonban az is, hogy rámutassunk azokra a lehetőségekre, amelyeknek ismerete, szem előtt tartása segít abban, hogy elkerüljük ezt a betegséget, hogy jó egészségben, sokáig élhessünk. Rajtunk is múlik, hogyan alakul a fenti statisztika!

Mi is az infarktus?

A szívinfarktusról ma már sokat tudunk. Oka a szívet ellátó erek, koronáriák, vagy magyarul koszorúerek meszesedése, majd elzáródása, amely a kialakult oxigénhiány miatt a szívizom elhalását okozza. Tünetei az erős, nyomó, szorító jellegű mellkasi fájdalom, verejtékezés, gyengeség, halálfélelem.

Az infarktus „nagysága” attól függ, hogy mekkora területet lát el vérrel a károsodott koszorúér. A nagyobb erek elzáródása akár hirtelen halálhoz is vezethet. Ez függ az izompusztulás mértékétől, és attól is, hogy mennyi ideig áll fenn az elzáródás. Szerencsére napjainkban a korszerű „koronariacentrumokban” lehetőség nyílik az erek „kidugítására”, tágítására szívkatéterezéssel. Így jelentősen csökkenthető az elhalt terület nagysága, sőt jó esetben nem is következik be izompusztulás.

Rizikófaktorok

Tudjuk, hogy az infarktus létrejöttéért számos tényező együtthatása felelős, ezeket nevezi az orvostudomány rizikófaktoroknak vagy kockázati tényezőknek. Közöttük vannak olyan egyéni sajátosságok, amelyeket nem befolyásolhatunk, de fennállásuk intsen fokozott óvatosságra! Ilyenek: az életkor, a nem, a családban korai életkorban előfordult szív- és érrendszeri betegségek, valamint a már kialakult, kimutatott érelmeszesedés.

Vannak azonban olyan kockázati tényezők, amelyek megfelelő életvitellel vagy gyógyszerekkel javíthatók, csökkenthetők.

Élettani folyamatok megváltozása:

• emelkedett vérzsírszint (koleszterin és triglicerid)
• magas vérnyomás
• cukorbetegség
• hasi elhízás
• véralvadási zavarok.

Helytelen életmód:

• egészségtelen étrend (magas állatizsír-, koleszterintartalmú, kalóriagazdag ételek)
• dohányzás
• mozgáshiány
• túlsúly
• stressz
• alkoholfogyasztás.

A statisztikák azt is kimutatták, hogy akinél több kockázati tényező is fellelhető, gyakrabban fordul elő szívinfarktus. Az egyes rizikófaktorok együttesen nem csupán összegződnek, hanem hatványozottan növelik a szív-ér rendszeri halálozás kockázatát!

Nem pótolható!

Az elpusztult szívizom nem pótolható, tehát infarktus után a szívnek - és „tulajdonosának” - a hátralévő életében kevesebb szívizommal kell gazdálkodnia. Ha nagy kisterjedésű vagy ismétlődő volt az infarktus, annál inkább csökken az ép működésű szívizomrész.

Javasolt szűrővizsgálatok panaszmentes esetben

• Vérnyomásmérés
• Koleszterin-, triglicerid-, vércukorszint-meghatározás
• Antioxidánsszint-meghatározás vérből
• Arteriográfia (érfali rugalmasságvizsgálat)
• Nyugalmi EKG
• Testsúly- és BMI-kontroll

Ha beüt a krach...

Ha már baj van: azaz megtörtént az érelzáródás - a koszorúér-keringés újbóli megindításához rendelkezésre álló idő igen-igen rövid: optimálisan 90 perc, maximum 6 óra! Gondoljuk el, milyen nagyon rövid ez az idő, hiszen a panaszok kezdetétől, azok komolyságának belátásától a mentők hívásáig, a mentőautó kiérkezéséig, a helyszíni vizsgálatig, a megfelelő kórházba való eljutásig, ott pedig a műtőasztalra kerülésig mennyi mindennek össze kell jönnie ahhoz, hogy mindez másfél óra alatt megtörténjen! Ahogy halad az idő, úgy csökken a szívizom megújuló képessége, ezért a panaszok kezdetétől csak a hatodik óra végéig végezhető el a katéterezéses „koszorúér-kidugítás”.

Mivel a már bekövetkezett infarktus nem gyógyítható, mind a betegeknek, mind az orvosoknak a megelőzésre kell fordítaniuk a nagyobb hangsúlyt! A prevenció
Fontos részét képezi a kockázati tényezők felderítése - ezt a célt szolgálják a különböző szűrővizsgálatok.

Kik a veszélyeztetettek?

Mit tehetünk annak érdekében, hogy kiderítsük veszélyeztetettségünk mértékét, és egyúttal csökkentsük a veszélyt?

A kockázati tényezők első csoportját az egyéni sajátosságok adják. Feltétlenül végeztessenek rendszeresen szűrővizsgálatokat azok, akiknek családjában a szülők vagy testvérek körében fiatalon fordult elő bármilyen komoly szív-ér rendszeri betegség (infarktus, agyvérzés, hirtelen halál)!

Tudta? Fokozottan veszélyeztetettek a férfiak a negyvenes éveiktől kezdődően, a nők pedig menstruációjuk elmaradásától kezdve. Akinek már kimutatott koszorúér-betegsége van, legalább egy-két havonta keresse fel orvosát akkor is, ha nincs panasza!

A rizikófaktorok következő csoportjába azok a tényezők tartoznak, melyeknek ismerete igen fontos lehet. Ezek élettani sajátosságok.

A tartósan fennálló magasabb vérnyomás az erek falában mikrorepedéseket okoz, amit a szervezet megpróbál kijavítani: különböző zsírvegyületekkel „betömni” a sérülést. Ez az erek belsejében felrakódásokhoz, majd szűkülethez vezet, ami miatt romlik a szervek vérellátása. A magas vérnyomás kezeléséhez nem minden esetben van szükség gyógyszerekre, gyakran segítenek az életmódbeli változtatások vagy a gyógynövények.

Mérjük, méressük rendszeresen vérnyomásunkat! Ma már sokféle megbízható vérnyomásmérőt vásárolhatunk a gyógyszertárakban, elérhető áron.

Vigyázat! A csuklómérő nem megbízható!

A korábbi ismeretekkel ellentétben, ma emelkedett vérnyomásnak tekintjük a 145/85 Hgmm-t meghaladó értékeket. Forduljon orvoshoz akkor is, ha csak az egyik érték rendszeresen magasabb!

Fontos a koleszterin- és vérzsír(=triglicerid)-szint ismerete is. A koleszterin fehérjéhez kötött vérzsír. Lehet kártékony, mert lerakódik az érfalban, csökkentve annak rugalmasságát és szűkítve lumenét. Ilyen az LDL-koleszterin. Értéke akkor jó, ha kevesebb, mint 2,6 mmol/l. Ugyanilyen hatású a triglicerid is. A „jó koleszterin”, a HDL csökkenti az érfalba lerakódó koleszterinmennyiséget. Ha szintje a vérben kevesebb, mint 0,9 mmol/l, nő az érelmeszesedés kockázata!

Jegyezzük meg! Az összkoleszterin szintjének 5,2 mmol/l-nél kevesebbnek kell lennie ahhoz, hogy ne tartozzon a rizikófaktorok csoportjába.

A koleszterin elsősorban a táplálékkal kerül a szervezetbe, de mi magunk is elő tudjuk állítani. Csökkentése elsősorban a megfelelő táplálkozással érhető el, azaz kerüljük az állati zsírokat, vörös húsokat, tojást, tejtermékeket! Egészséges a halak, szárnyasok, növényi olajok, növényi rostok fogyasztása. Az elhízás, a mozgáshiány szintén vérzsírnövelő hatású, ezzel szemben a rendszeres testmozgás a „jó koleszterin” szintjét növeli! Amennyiben helyes étkezés ellenére magas marad a koleszterin, helyezzük előtérbe a méregtelenítés eszközeit, úgymint rendszeres salaktalanítótea-fogyasztás, legalább napi 2 l folyadékbevitel, infraszauna, időszakos léböjtkúra! Kiváló hatású ebben az esetben 5-10 alkalom aqua detox-kezelés, amelyet elegendő félévente megismételni.

Ha mindez nem segít, gyógyszerek is rendelkezésre állnak, azonban ezek gyakran nem mentesek kellemetlen mellékhatásoktól, ezért lehetőség szerint csak végső fegyvernek tartogassuk őket!

A magas vércukorszint hosszú ideig tartó fennállás után károsítja az ereket, ezért a kockázati tényezők csoportjába sorolandó. Emiatt napjainkban egyre gyakoribb, hogy a diétával, rendszeres testmozgással nem befolyásolható cukorbetegeknek inzulint rendel az orvos. Ebben az esetben is nagy hangsúlyt kap a megfelelő táplálkozás: kerüljük a sok cukrot és tartósítószereket tartalmazó üdítőket, a túlzott édességfogyasztást!

Szintén a statisztikai adatok mutatják, hogy akik elsősorban hasra híznak (az „alma” alakú kövérek), jóval veszélyeztetettebbek infarktus szempontjából.

Jegyezzük meg! Nőknél a haskörfogat normál értéke 80 cm, férfiaknál 94 cm alatt van. Különösen veszélyeztetettek azok a nők, akiknek 88 cm-nél és azok a férfiak, akiknek 1 04 cm-nél nagyobb a pocakja!

*A különböző véralvadási faktorok szintjének emelkedése vérrögök kialakulására hajlamosít. A vér hígsága bő folyadékbevitellel és a savasító ételek/italok kerülésével is jól szabályozható.

Tíz szívvédő növény

• Galagonya: javítja a keringést, csökkenti a mellkasi szorítást.
• Medvehagyma: érvédő hatóanyagokban és C-vitaminban gazdag.
• Bodza: termésében ér-védő festékek, flavonoidok és sok C-vitamin van.
• Levendula: feszültségoldó, szívritmus-stabilizáló.
• Macskagyökér: stresszoldó, szívritmus-javító, szívszorítás-enyhítő.
• Fagyöngy: szívizom-erősítő, vérnyomáscsökkentő, érvédő.
• Kökényvirág: javítja a szívműködést, tágítja az ereket.
• Fokhagyma: érelmeszesedést csökkentő és tágító.
• Tőzegáfonya: érvédő antioxidánsokban gazdag.
• Paradicsom: magas licopintartalmának köszönhetően érvédő hatású.

Optimális pulzus

Az életkorra jellemző maximális terhelhetőség 60-70%-át (könnyű kiszámolni: 220-életkor x 60% - azaz 50 évesen 100-120/perc).

Hatékony értorna

• meleg-hideg váltózuhany
• meleg-hideg váltófürdő
• jó vérnyomás esetén: szauna
• magas vérnyomásban szenvedőknek: infraszauna, gőzfürdő

Amit magunkért tehetünk...

A kockázati tényezők harmadik csoportja az, ahol mi magunk tehetünk legtöbbet egészségünk megőrzéséért, ez pedig a sokszor emlegetett egészséges életmód!

Étrendünkben próbáljuk követni a mediterrán diétát: sok hal, zöldség és gyümölcs! Tésztát is fogyaszthatunk, de kerüljük az állati zsírokat, a disznóhúst, a füstölt árut!

Tudta? Megfigyelték, hogy a mediterrán népek körében sokkal ritkább a szívinfarktus.

A sokat szidott dohányzás ebben a vonatkozásban is éppoly kártékony, mint sok egyéb másban. A nikotin erős érösszehúzó anyag. A folyamatos nikotinhatás az erek rugalmatlanná válásához, tartós görcsös állapotához vezet, így a dohányos ember szervei folyamatosan krónikus oxigénhiányban szenvednek. Ha nem megy saját elhatározásból, válasszon a különböző dohányzásleszoktató módszerek közül! Megéri!

A túlsúly szintén gyakran előforduló probléma a mai ember életében. A nagy kalóriatartalmú, gyorséttermekben kínált szendvicsek, a csokoládé- és cukorfogyasztás, a különböző édes üdítők mind-mind jókora kalóriabombák. Sajnálatos módon a reklámok nagy része is a helytelen táplálékfogyasztás mintájául szolgál. Ehhez járul még a rendszertelen étkezés: nappal nincs idő az evésre, estére viszont jól megéhezünk, és jöhet bármi, ami a hűtőben van... A szív-ér rendszeri betegségek szempontjából a 25 fölötti testtömegindex - BMI: a testsúly osztva a testmagassá cm-ben mért négyzetével - már rizikófaktort jelent.

A rendszeres testmozgás hiánya is súlyfelesleghez vezet, és szintén növeli egy esetleges infarktus kockázatát. Fontos tudni, hogy a háztartási munka, a kertészkedés, a napi jövésmenés nem számít „hasznos testmozgásnak” a szív-ér rendszeri betegségek megelőzése szempontjából, de ugyanígy nem jó a hirtelen nagy erőkifejtéssel járó sport sem!

Mozogjunk rendszeresen: hetente legalább háromszor - ha lehet, a szabad levegőn, egyszerre legalább 30 percig (lehet 40 is)! Kardiotréningünk egyenletes, viszonylag könnyű kocogás, gyors ütemű séta, kerékpározás vagy úszás legyen! Az edzésformát és a terhelés mértékét úgy válasszuk meg, hogy pulzusszámunk az edzés során ne haladja meg az életkorra jellemző maximális terhelhetőség 60-70%-át (könnyű kiszámolni: 220-életkor x 60% - azaz 50 évesen 100-120/perc!).

A stressz egy újabb gonosz rizikófaktor, amelyet a mai világban nehéz elkerülni. Sokan több munkahelyen dolgoznak, hogy megteremtsék az elvárásaiknak megfelelő anyagi hátteret. A munkáltatók is egyre többet követelnek, sok helyen napi 10-12 órát kell dolgozni, nincs pihenő gyakran hétvégeken sem. Mégis törekedni kell arra, hogy megtaláljuk azt a módot, amely számunkra a megfelelő stresszoldást jelenti: legyen az séta, egy jó fürdő aromaolajjal, relaxálómasszázs, egy szép színházi este, testet-lelket feltöltő koncert, könyv... Bármi, ami legalább rövid időre megszakítja a rohanó tempót. Megtérül!

Az alkohol szintén a kockázati tényezők között szerepel.

dr. Mogyorósi Márta


Forrás - Ideál - Reforméletmód magazin