Az érelmeszesedés gyógyításában fontos szerep jut életvitelünknek, a kímélő életmódnak, az izgalmak, a testi és szellemi megerőltetések távoltartásának, a dohányzás mérséklésének, még inkább abbahagyásának.

A gyógyélelmezésben -a megadott elveknek megfelelően -az energiában szegényebb táplálkozásra kell törekedni. Ez első-sorban a zsír-, a koleszterin- és a cukorfogyasztás csökkentésére irányul.

A szívinfarktus kifejlődésében veszélyeztető tényezőnek tartjuk számon az elhízást, a magas koleszterinszintet (5,2 mmol/liter felett), a megemelkedett trigliceridtartalmat, ha több mint 2 mmol/liter. A koleszterinszintet emeli a zsírban és koleszterin-ben gazdag étkezés, míg a trigliceridszintet a fölöslegben fogyasztott szénhidrátok, cukrok segítik elő.

A veszélyeztető tényezők között tartjuk számon a magas vér-nyomást, a dohányzást és az elhízást is.

A gyógyélelmezés területén egyik leggyakrabban és legsokoldalúbban vizsgált étrend a koleszterin-diéta. Amerikai felmérések bizonyítják, hogy a megfelelően összeállított diéta csökkenti a magas vérkoleszterin-szintet és a szívinfarktus fő kockázati tényezőit Hazai felmérések szerint a felnőtt lakosság több mint 50 százalékának a javasolt érték feletti a szérumkoleszterin-tartalma.

Nagyszámú megfigyelés bizonyítja, hogy a szívinfarktus veszélye 5,2 mmol/liter alatt a legkisebb. Ha eléri a nálunk gyakorta megfigyelt 6,5 mmol/liter értéket, a szívinfarktus kockázata a kétszeresére nő. Háromszorosára emelkedik a szívinfarktus kockázata a 7,8 millimol/liter értéknél, és tovább fokozódik a magasabb vérkoleszterin-szintnél.

A statisztikai felmérések lakosságunk táplálkozásában a túlzott zsírfogyasztásra és a túlzott, napi 500-600 mg koleszterin-fogyasztásra hívják fel a figyelmet, holott a kívánatos mennyiség 300 mg alatt van.

Koleszterint csak az állati eredetű élelmiszerek tartalmaznak, a növényi eredetű szterinek (fitoszterinek) nem rendelkeznek koleszterinszintet emelő hatással (6. ábra).

Veszélyeztető tényezőként tartjuk számon az elhízást és a dohányzást is.

Az elhízás és a dohányzás azért is veszélyes, mert mindkettő csökkenti a vérben egy védőfaktornak, a HDL koleszterinnek (nagy sűrűségű koleszterin) a szintjét, amely a koleszterint az ér-falból a májba szállítja. A mozgás, a C-vitaminban és a diétás rostokban gazdag étkezés viszont emeli a védőfaktor szintjét.

A veszélyeztető LDL koleszterin (kis sűrűségű koleszterin) csökkentéséhez nyújtanak segítséget a telítetlen zsírsavak. A többszörösen telítetlen zsírsavakat tartalmazó gazdag napraforgóolaj és Flora margarin biztosítja a szükséges esszenciális zsírsavakat.

A tengeri halakban, a makrélában és a hazai busában található zsírsavak egy másik veszélyeztető zsírsav, a triglicerid csökkenését segítik elő, gátolva annak a szervezetben történő képződését.

Az étrend összetevőit az általános elveken túl a diétás rostokban, C-vitaminban, káliumban és magnéziumban gazdag gyümölcs- és főzelékfélék képezzék.

A diéta általános szempontjai közül igen fontos, hogy a beteg naponta négyszer-ötször, de alkalmanként keveset egyék. A túlságosan bőséges étkezést még ünnepnapokon is kerülni kell.


Forrás - Betegségek diétái 1998 - SubRosa Kiadó