Talán nem kellene beletörődnie, hogy törékennyé vált éjszakai nyugalma. A betegségek hozzák az alvászavart, vagy az alváshiány a betegséget? Netán a jó alvás szervezés és észszerű időbeosztás kérdése vagy óhatatlanul megbillen az egyensúly?

Alvásszükséglet

Az átlagos felnőttnek 6 és 9,5 óra közötti napi alvásra van szüksége. Ennyi szükséges a lehető leghosszabb élethez is, ezen belül viszont viszonylag nagy eltérések is megengedettek. Csak egy a lényeg, hogy kipihenten és kiegyensúlyozottan ébredjünk. Van az idős kornak előnyös oldala is. Egyre inkább úgy tűnik, hogy a legtöbb embernek szüksége van a normális ritmushoz egy napközbeni rövid alvásra, amit a dolgozó ember sohasem tud kielégíteni. A nyugdíjas évek végre lehetőséget adnak erre is, és egy rövid délutáni szendergéssel módjában áll az embernek pótolni az éjszakai alváshiányt, azaz végső soron, sokkal kiegyensúlyozottabb is lehet az alvásritmusa.
Mitől van mégis, hogy a 65 év felettiek több mint fele zavaró alvási panaszokról számol be? Szükségszerű velejárója ez az alvásszerkezet megváltozásának, a felszínesebb alvásnak? Mi történik éjszaka azokkal, akik saját bevallásuk szerint idős korban is nyugodtan, jól alszanak. Az ő alvásuk szakaszairól keveset tudunk, mivel nem nagyon készült olyan vizsgálat, ahol csak a jól alvó időseket figyelték meg éjszaka, ahogy olyan sem, ami a saját bevallásuk szerint kiegyensúlyozott, derűs, nyugodt lelkiismeretű idősek alvását vetette volna össze az aggódókéval. A jól alvóknál vagy nem annyira felszínes az alvás, vagy megtanultak vele helyesen együtt élni, és ezért nem élik meg zavarnak. Vegyük sorra, mi minden okozhat alvászavart. Kezdjük talán a lelki tényezőknél.

Az élet egy izgalom

Az idősödő ember izgul utódaiért, a drága gyerekekért, unokákért, házastársa egészségéért, saját magáért. Sokat töpreng jövőjén, hogyan alakul majd, fel tud-e készülni és miként azokra a napokra, amikor esetleg már nem lesz teljesen önellátó, ápolásra szorul. Egyre több gondolat jön az idősödő barátok élete, majd halála, a megfogyatkozó saját korosztály kapcsán. Mindig úgy kellene élnünk, hogy bármikor el tudjuk hagyni földi életünket, bármi is jön utána, mégis az idő múlásának kényszerítő ereje rendszerint az, ami a legerősebben késztet az elmúlás előtt a dolgok rendezésére, a mérlegelésre, számvetésre. Aggasztó, ha elégedetlenek vagyunk a múlttal, és előre nézve meg kell birkózni a halál gondolatával is.
Mit kezdjen hát az élete derekán túl lévő ember ezzel, az éveken át óriássá nőtt problémahalmazzal? Mindenképpen érdemes egy lelki nagytakarítással kezdeni. Ha egyedül nem mennek, a család nem tud segíteni, akár szakemberre is szükség lehet, mielőtt rosszabbodna a helyzet.

Álmatlanság vagy depresszió?

Az esti és az éjszakai ébredések utáni elalvást nehezíti a depressziós hangulat, az izgató kérdéseken való őrlődés. Sokan azt hiszik, csak az alváshiány miatt ingerültek és rosszkedvűek, étvágytalanok, ami egyébként nem kizárt, mégis sokszor pont fordítva van. Az érintettek az őket nyomasztó gondolatoktól vagy a klinikailag igazolható depressziótól nem tudnak aludni. A kutatások tanúságai szerint a frissen megözvegyültek háromnegyede, házastársa halála után egy hónappal még nem tud nyugodtan aludni. Ez természetes is. Ugyanakkor, jóllehet a kiváltó ok könnyen felismerhető, az már nem tekinthető normálisnak, hogy egy év elteltével sem rendeződik a lelki- és alvásegyensúly. Mégis az özvegyek fele így van ezzel. Ekkor további és egyéni okokat kell kutatni a háttérben, amiben szakember segítségét is lehet kérni.

A betegségek is álmatlanná tehetnek

Az egyik legkézenfekvőbb ok az időskorban halmozottan jelentkező krónikus betegségek hatása, melyek kialakulása nem törvényszerű, de sokszor okoz gondot. Elég, ha csak a vizelettartási nehézségeket vesszük, amelyek éjszakánként egyszer-kétszer biztosan, olykor többször is felébresztik az érintetteket.
Az alvást befolyásoló további betegségcsoportok a légzőszervrendszer betegségei, az asztma, a COPD, a horkolás, az azzal összefüggésben jelentkező bajok, a szív- és érrendszeri problémák, s aztán ott vannak még a különböző fájdalmak - legyenek akár a csontritkulástól vagy reumatikus eredetűek, gyakran jelentkezik krónikus köhögés, és még sok más kisebb-nagyobb alvásmegvonó, zavaró állapot. Ha ilyenről tudunk, ne hagyjuk kezeletlenül, hiszen a pihenés, a jó alvás segíti a regenerálódást, gyógyulást is.
Mindehhez hozzájárul, hogy a szedett gyógyszereknek is lehet az alvásra hatásuk. Megnézte már, hogy a rendszeres szedett gyógyszerek mellékhatásaiként szerepel-e alvászavar vagy álmatlanság?
Ezt csak tetézi a kávézás, a lefekvés előtt ivott, enyhén élénkítő hatású alkohol, még ha csekély mennyiségű is, és néhány lelki tényező, amelyekről általában elfelejtenek beszélni, mi már megtettük.
Külön szót kell ejteni az altatók szedéséről, amely 50 fölött - helytelenül! - észrevétlenül az élet természetes velejárójává válik. A legfontosabb tudnivaló, hogy még az ártatlan, recept nélkül kapható altatók is károsak lehetnek, akár fokozhatják is az alvászavarokat.
Alvásunkban kisebb-nagyobb eltérések megengedhetők. Szakemberhez akkor kell fordulni, ha legalább egy hónapig, mintegy heti három alkalommal már testi vagy lelki kárát láttuk a nem kielégítő alvásnak.

Mi lesz velünk alvás nélkül?

Elegendő alvás híján először csak fáradtak és ingerlékenyek leszünk, később akaratlanul elbóbiskolunk, ami akár veszélyes is lehet.
Ha huzamosabb ideig az agyi feldolgozó folyamatok nem zajlanak zavartalanul, csökkennek a mentális képességek, elbutulás is bekövetkezhet. A mély alvás hiánya az elméleti, a REM-fázisok megvonása a mozgások tanulását veszélyezteti. Időskorban ezek szerint csökkennie kellene az elméleti tanulási képességnek, a jó alvóknak azonban kevésbé kell ettől tartani, sőt, sok, egészen haláláig aktív, 90 év fölötti "nagy koponyát", tudóst ismerünk. Az alváshiány látványosan csökkenti a koncentrációs képességeinket.
Az energiatakarékosságra éjszaka azért is van szükség, mert ilyenkor 10-12 órán át kibírjuk étlen-szomjan. Éhségre nem szoktunk ébredni, pusztán más okból adódó ébredés után tűnhet föl, hogy "jé, megéheztünk".
Ennek az az oka, hogy éjjel az étvágycsökkentő leptin nevű hormonból több szabadul föl. Nem véletlenül kezdtek vele fogyókúrás kísérletekbe. Tehát az alváshiány hizlal is. Az ébren lévőket az ellentétes hatású hormon viszont éjszakai falatozgatásra készteti.
A szervezetnek az őt érő, nem mindig éppen barátságos hatásokra, legyen az lelki stressz vagy valamilyen kórokozó mikroorganizmus támadása, mindig megfelelő, védelmet biztosító választ kell találnia. Az alváshiány egyértelműen csökkenti annak esélyét, hogy a test védelmi rendszere jól reagál a veszélyes helyzetekben: az immunrendszer legyengül. Az ilyen helyzetekre való reagálást is tanulni kell, s ennek megtanulására, és erőtartalékok gyűjtésére is csak az alvás biztosította nyugalomban van esély.

Indulás a megoldások felé

Az első és legfontosabb, hogy ha egy hónapnál hosszabb ideig nyugtalannak és fárasztónak érezzük az alvást, gondolkodjunk el, mi lehet az oka. Lehet, hogy csak valami külső tényező, fény, zaj hőmérséklet zavar. Főként, ha egyéb betegség gyanúja is fönnáll, föl kell keresni orvost, aki segít az esetleg alvászavart kiváltó állapotot, betegséget legyőzni.

Forrás - HáziPatika.com