A krónikus álmatlanság több néhány ébren átforgolódott éjszakánál. Komoly probléma, mert a felnőtt lakosság egyharmada szenved valamilyen alvászavarban. Az altatók felírásának rutinja mellett mire számíthatunk, ha gyógyulni akarunk?

Mi az inszomnia? Inszomniáról akkor beszélünk, ha az alvás mennyisége, minősége vagy időzítése szenved zavart. Értelmezhetjük az inszomniát panaszként, valamely betegség tüneteként vagy önálló kórképként. Ugyanakkor egyre több kutatási adat utal arra, hogy az inszomnia bizonyos betegségek (depresszió, szorongás és alkoholizmus) kialakulásának jósló tényezője.

Az álmatlanságnak (inszomniának) számos oka lehet: fiziológiás, farmakológiai, pszichiátriai ok. A betegség jelentős hatással van a mindennapi életre, a koncentrálóképesség romlását, memóriazavarokat, a napi teljesítmény romlását, a produktivitás elvesztését és az elalvásos balesetek fokozott kockázatát eredményezheti. A betegeket zavarhatja a rossz éjszaka hatása, mely frusztrációval, dühhel, haraggal, szorongással járhat. A pszichés következmények (szorongásos kórképek, hangulatzavarok, alkoholizmus) mellett az alvászavarok számos szomatikus problémát (elsősorban gasztrointesztinális és kardiovaszkuláris betegségeket) is okozhatnak. A páciensek körében gyakoribb az öngyilkosság, a gyógyszerabúzus, gyakran tapasztalhatók társkapcsolati zavarok, szociális elszigetelődés, szexuális problémák.

A krónikus inszomnia kezelése nehéz, időigényes, mind a beteg, mind az orvos részéről sok türelmet igénylő feladat. Sikeres terápiájának alapja, hogy a gyógyszeres kezelés mellett fontos hangsúlyt kapjanak a nem gyógyszeres kezelési módok is. Annak ellenére, hogy a legtöbb álmatlanságban szenvedő ember - ami egyes becslések szerint 42 millió embert jelent a földön - bizonyára fordult már altatókhoz segítségért.

Pihentető alvás

Az alvás elengedhetetlen a fizikai és mentális jóléthez. Ha alváshiányban szenvedünk, nehezebben uralkodunk a stressztüneteken, nagyobb eséllyel kapunk el valamiféle fertőzést, lesz magas vérnyomásunk, kardiovaszkuláris betegségünk, vagy diabéteszünk. Gondjaink adódhatnak a tanulással, memóriánkkal, könnyebben válhatunk depresszióssá, lehetünk robbanékonyak, érzékenyek, és nagyobb valószínűséggel hibázunk a munkánkban is, vagy szenvedünk balesetet.

Természetes, hogy a spontán (el)alvás a legjobb. Mégis vannak bizonyos helyzetek - és ebben a legtöbb alváskutató egyetért - amikor az altatók nyújtják a megfelelő segítséget. Ilyen időszakok lehetnek például a gyász, vagy valami tartós betegség, fájdalom, vagy amikor az alváshiány már a teljesítőképességünket is befolyásolja. De annak ellenére, hogy az altatók csak átmeneti segítség lehetnének, és nem szabadna őket néhány napnál, hétnél tovább szedni, vannak, akik hosszabb ideig szedik őket - majdnem minden éjjel, hónapokon át. És sokan növelik az adagot is, ha a pirulák már nem tűnnek olyan hatásosnak. Ráadásul, ha túl hosszú ideig alkalmazzák őket, vagy a normálisnál nagyobb adagban, az altatók súlyos problémákat is okozhatnak, és így akár többet árthatnak, mint amennyi hasznuk van. Ilyen hatás lehet például:

1. Elfedi a valódi okát az álmatlanságnak - ami lehet például depresszió, szívbetegség, asztma, Parkinson-kór -, és ezáltal késve kezdődik meg ezeknek a betegségeknek a kezelése.
2. Kölcsönhatásba lépnek más orvosságokkal vagy alkohollal, gyakran súlyos problémákat, vagy akár halált okozva.
3. Ébredés után felléphet bizonytalanság-érzés, még súlyosabb álmatlanság, alvási képtelenség, ami még rosszabb, mint az eredeti probléma volt.
4. Okozhatnak magas vérnyomást, szédülést, gyengeséget, hányingert, zavartságot, rövid-távú amnéziát, bizarr viselkedést, alvajárást - és ezek egyikére sem emlékszik persze az alany.

Egy új eszköz az álmatlanság ellen

Éveken keresztül sokak számára, akik álmatlanul hánykolódtak és forgolódtak nem volt megoldás. De ma már a gyógyszeres terápiák mellett számos pszichoterápiás módszer nyújt hatékony segítséget, ilyen a kognitív viselkedésterápia is. Ez egy viszonylag egyszerű, rövid-távú kezelés, melyet már számos probléma esetén sikerrel alkalmaznak, mint például depresszió, pánikbetegség, evési zavarok, szerhasználat esetében. Mára bizonyított a hatékonysága alvászavar esetében is. Valójában olyan hatásos, hogy sokak számára még jobb is, hatékonyabb is, mint az altatók, és persze mellékhatás nélkül.

A kognitív viselkedésterápia szinte mindenkinek hasznos lehet, még azoknak is, akik évek óta altatókat szednek, évek óta vannak alvásproblémáik, és/vagy egyéb betegség áll az álmatlanságuk hátterében. Ráadásul a hatás hosszú távú, egy évvel a kognitív viselkedésterápia után a legtöbb kezelésen átesett "mélyen alszik".

Hogyan hat a nem pirula?

A kognitív viselkedésterápia azon az elven alapszik, hogy ahogyan gondolkodunk, az hatással van arra, ahogyan érezzük magunkat, és ahogyan viselkedünk. Azáltal, ha megváltoztatjuk a gondolkodási folyamatunkat (kogníciónkat), az elmélet szerint a viselkedésünk is megváltozik.

Ha a kognitív terápiát álmatlanság kezelésére használják - mely általában 4-8 terápiás ülést kíván alvászavarokkal foglalkozó terapeutával - két szinten hat. Először is, megtanítja felismerni és megváltoztatni azokat a hibás hiedelmeket, melyek az alvásképtelenséget okozzák - mint például azt a hibás gondolkodást, hogy pontosan 8 óra alvásra van szükségünk minden éjjel, vagy hogy egyetlen álmatlan éjszakának káros hatásai lehetnek. Az álmatlanságban (inszomniában) szenvedők általában többet alszanak, mint ők azt érzékelik, gondolják. A terápiában megtanulhatják, valójában mennyi alvásra is van szükségük, és hogyan "tervezhetik" ezt meg.

A terápia második részében a viselkedéssel foglalkoznak, azzal, amit az alváskutatók úgy hívnak, "alvási higiéné". Ez segít újraprogramozni az agynak azt a részét, mely az alvás-ébrenlét ciklus irányításáért felelős.
Egy kognitív viselkedésterápián az alábbiakhoz hasonló dolgokat tanulhatunk:

• Mindennap nagyjából ugyanabban az időben kell felkelni, még hétvégeken és ünnepnapokon is.
• A nap folyamán a lehető legtöbb természetes fénnyel érdemes feltöltődni, és határt szabni neki, amikor már aludni akarunk.
• Csak akkor szabad ágyba menni, amikor úgy gondoljuk, hogy el is tudunk aludni. Ha 20-30 percen túl nem szundikálunk el, fel kell kelni, csinálni valamit, amíg nem leszünk elég álmosak. Ha korlátozzuk azt az időt, amit ágyban, de nem alvással töltünk, ezáltal jobban vágyhatunk az alvásra.
• Kerüljük a napközbeni szundikálást.
• Kerüljük a koffeint, nikotint, alkoholt, különösen a nap vége felé!
• Folyamatosan kell testedzést végezni, mozogni! Azzal azonban vigyázni kell, hogy ha az edzés a lefekvéshez közeli időben történik, az megzavarhatja az elalvást, de persze ez személyenként eltérő lehet.
• Egy-két órával lefekvés előtt el kell kezdeni "lenyugodni, elcsendesedni". Le kell kapcsolni a fényeket! Ne szabad TV-t nézni, számítógépezni! Érdemes egy forró fürdőt venni.

Keressen segítséget!

A kognitív viselkedésterápia alvászavarokra nem mindenütt elérhető kezelési mód. Nem könnyű megfelelően képzett terapeutát találni. Alváslaboratóriumokban és alvásközpontokban érdemes érdeklődni, hogy tudnak-e pszichoterápiás segítséget nyújtani, és alkalmazzák-e a kognitív viselkedésterápiát. Ha egyszer már részt vett egy ilyen terápián, valószínűleg később egyedül is képes lesz túljutni alvási nehézségein. És ez az, amiért a kognitív viselkedésterápia olyan hasznos, és jól alkalmazható álmatlanság esetén. Biztonságos, nagyon eredményes, és tartós megoldás lehet alvási problémák esetén.

Forrás - mayoclinic.com