TORONTO - Egy itt bemutatott új tanulmány szerint magzati agysejtek transzplantációjával egyes fiatalabb parkinson-kóros betegek állapota javítható.

parkinson-kór esetén a dopamint termelő agysejtek hiánya miatt csökken ennek a neurotranszmitternek a szintje és ez tremorhoz és izomgyengeséghez vezet. A betegség krónikus és progresszív.

A régóta várt kezelés - amelyben dopamin-termelő magzati agysejteket ültetnek a parkinsonos beteg agyába - kísérleti eredményeit az American Academy of Neurology éves közgyűlésén ismertették. Dr. Curt Freed (University of Colorado) és dr. Stanley Fahn (Columbia-Presbyterian Medical Center) a komplikált sebészeti eljárást eddig összesen 40 beteg bevonásával tesztelte. Véletlenszerűen osztották ketté a csoportot, amelynek egyik fele megkapta a sejtimplantátumot, míg a másiknál csak a koponyalékelésig jutottak, de az agyhoz nem nyúltak. A kontrollcsoport tagjainak azonban később lehetősége nyílott, hogy őket is ténylegesen kezeljék.

“Fontos bizonyítékaink vannak a beavatkozás sikerességére" - jelentette ki dr. Michael D. Walker, az 5,7 millió dolláros kísérletet finanszírozó National Institute of neuroal Disorders and Stroke (NINDS) képviselője. Egy évvel a műtét után a kilenc, 60 évnél fiatalabb betegnek, akiknél valóban elvégezték a beültetést, lényegesen javultak a mozgási képességei. A placebóval kezelt, illetve a 60 év feletti betegeknél nem volt kimutatható eredmény.

“Ez még csak az első lépés" - mondta dr. J. William Langston, a parkinson Institute munkatársa, aki szerint a magzati sejtek transzplantációjának látványos sikerei elegendő alapot adnak a további kutatásra. Ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy sokaknak bár javultak a mozgási képességei, egyáltalán nem érezték magukat jobban. “Fontos kérdés, hogy ők maguk mennyire érzik sikeresnek a műtétet."

A kísérleti placebóműtétek ráadásul a bioetikusok ellenérzéseit is kiváltják, de a támogatók szerint fontos, hogy megtudjuk, vajon tényleg használható-e az eljárás. Korábban Mexikóban és Svédországban is sikereket értek el ilyen operációkkal, de ott nem volt kontrollcsoport, ezért kisebb a kísérletek tudományos értéke.

“A parkinson-kór kezelésében igen erős a placebóhatás" - mondta dr. Langston. “Ezzel mindenképpen számolni kell."

Az 50 éves torontói Judy Hazlett 1995-ben esett át a placebóműtéten, majd 1997-ben a transzplantációt is elvégezték rajta. “Az első operáció után jobban lettem, de ez négy hónap alatt elmúlt" - emlékezett vissza. A kutatók teljesen meggyőzték, hogy ő is valódi kezelést kapott. A transzplantáció után Judy most már egyedül jár és el tudja látni magát. “A orvosoknak, akik a placebóműtétek elleni harcolnak, azoknak arra kellene gondolniuk, milyen lehet parkinson-kórosan élni" - tette hozzá.

A NINDS adatai szerint az Egyesült Államokban közel 750000 parkinson-kóros beteg él.


Forrás - The New York Times Health News Service - Medincorp