Hazánkban a szívinfarktus a legproduktívabb korosztályt, főként a 35-50 év közötti férfiakat érinti. E betegség kialakulásának számtalan tényezője lehet. Egy biztos, hogy a dohányzást, mint legfőbb okot nem lehet kizárni - állítja prof. dr. Bodor Elek, a SOTE Ér- és Szívsebészeti Klinikájának szívsebésze.

Szívinfarktusra hajlamosíthat a magas vérnyomás, a magas vérzsír szint, a magas vérkoleszterin, a nem kezelt cukorbetegség, a stressz és az állandó idegfeszültség is. Kialakulásában bizonyos genetikai tényezők is szerepet játszanak, bár a professzor szerint nem a szívinfarktus, hanem az arra való hajlam öröklődik. A szülők emellett még életstílusukat, életvitelüket is gyermekeikre hagyományozzák. Ha a mama-papa dohányzik, akkor a felcseperedett tizenévesek is hamarabb nyomják majd a hamutálba a csikket.

­De vajon mi történik szívinfarktuskor a szívünkkel?

Hosszú évek alatt a szívet körülvevő koszorúerek belső felszínén zsírszerű lerakódások alakulnak ki, melyek idővel elmeszesednek. Ez a lerakódás fokozatosan nő. Eleinte semmiféle problémát nem okoz, ám előbb-utóbb oly mértékben beszűkíti az ereket, hogy amikor a szívnek több munkát kell végeznie, akkor ezen a beszűkült érszakaszon már nem tud elegendő oxigéndús vér áramolni a szívizomhoz. Ez a jelenség az ún. terheléses angina, amikor a mellkasunkban szorító fájdalmat érzünk, s ez elég gyakran hideg verítékezéssel, halálfélelemmel társul.

Amennyiben a beszűkült érszakasz valamilyen oknál fogva hirtelen elzáródik, akkor azon a területen, amelyet az ér ellátott, a szívizomsejtek elhalnak. Így jön létre a szívinfarktus.

Prof. Dr. Bodor Elek a szívinfarktus kialakulásában az egyik leggyakoribb tényezőnek a mozgáshiányt tartja. Ma a szívinfarktusos betegek 75%-a túlsúlyos. Szomorú tény, hogy a fogyókúra sem mindig segíthet, hiszen a lerakódott zsír az érből soha nem fog eltűnni. Ezért olyan táplálkozást kell követnünk, amely meggátolja a lerakódások kialakulását. Együnk tehát sok zöldséget (ha lehet nyersen) és gyümölcsöt! Részesítsük előnyben a testmozgást és ha lehet, kerüljük a stresszes munkakört s a cigarettát.

Érdekes módon régebben a fiatal korú nőknél alig fordult elő szívinfarktus, azonban ma ez az ellenkezőjére változott. Ezért a professzor és kollégái másfél év alatt elvégeztek egy olyan vizsgálat-sorozatot, amelyben azt kutatták, hogy mik azok a rizikó tényezők (foglalkozás, menedzser betegség, stressz, cukorbetegség, elhízás), amelyek a 40 év alatti nők esetében az infarktus kialakulásához vezetnek. A megvizsgált 39 hölgynek több mint a fele egyszerű fizikai munkás volt. Közülük 38-an dohányoztak és minden második nő valamilyen fogamzásgátló tablettát szedett.

A professzor szerint a szív- és érrendszeri betegségek számának csökkenése érdekében már gyermekkorban ösztönözni kell a kicsiket a helyes táplálkozásra és sportolásra. A szívinfarktus kezelésében a legegyszerűbb, legolcsóbb és legsikeresebb ­ mint általában minden betegségnél ­ a megelőzés. Ezért nem árt ­ még akkor is, ha teljesen panaszmentesek vagyunk ­ félévente elvégeztetnünk egy ún. terheléses EKG-t.

Jó tudni! A szívinfarktus gyakoriságának csökkentésére némi gyógyírt nyújthat az 1999. november 1-től életbe léptetett törvény, amely kimondja, hogy az üzletekben 18 éven aluliakat semmilyen dohányáruval nem szolgálhatnak ki, valamint a munkahelyeken csak az arra kijelölt helyiségekben szabad dohányozni.


Forrás - Pulzus 2000 - Más-Kép Kft.