Egy amerikai pszichiáter, dr. Gerald Maguire, aki maga is dadog, újfajta szempontból közelíti meg a népesség körülbelül egy százalékának életét megkeserítő jelenséget.

A dadogósok sokszor a legkülönbözőbb trükköket találják ki, hogy ne kelljen felelniük az iskolában vagy társaságban szerepelniük. A dadogás általában 2 és 6 éves kor között kezdődik, amikor a gyerek épp beszélni tanul. A gyerekek háromnegyede pár év alatt minden beavatkozás nélkül abbahagyja a dadogást, sokaknak a logopédus segít.

A dadogók azt vallják, hogy állapotuk szörnyű lelki terhet jelent számukra. Sokan nem kapják meg a kívánt állást, és sokan szenvednek kapcsolati problémáiktól is. Vannak, akinek segít a beszédterápia, és vannak olyanok is, akik egész életükben dadognak. Beszédhibás volt Winston Churchill és Marilyn Monroe is.

Pár évtizede még az volt az általános vélekedés, hogy a szülők felelősek a gyerek dadogásáért, mert negatívan reagálnak a gyerek szóismétléseire.

Egyre nagyobb azonban a szakemberek között az egyetértés abban, hogy a dadogás nem érzelmi probléma, hanem neurológiai betegség, amit természetesen súlyosbíthat a stressz. Számítógépes vizsgálatokkal, DNS-tesztekkel és más modern technikákkal a tudósok lassan fényt derítenek a dadogás sok, eddig ismeretlen aspektusára.

Kiderült az is, hogy a dadogók agyában túlzott mennyiségben van jelen a dopamin nevű neurotranszmitter. Az is egyre valószínűbbnek tűnik, hogy legalábbis részben örökletes betegségről van szó. Erre olyan családok kromoszóma-vizsgálatával sikerült rájönni, ahol például 106 felnőttből 48-an dadogtak.

Mivel a dadogás oka sem ismert teljesen, nem egyértelmű a kezelése sem. Eddig a logopédián kívül egy beszédjavító eszközzel is próbáltak segíteni. A Speecheasy nevű szerkezet a hallókészülékhez hasonlít, a beszélőétől kicsit eltérő hangmagasságban visszatáplálja a hangját a fülbe, erősítve ezzel az ún. kórus-hatást. Megfigyelték ugyanis, hogy kórusban énekelve vagy beszélve a dadogók jobban beszélnek.

Dr. Maguire gyógyszereket akart kipróbálni, mégpedig két szkizofrénia elleni szert, azonban a gyógyszergyárak nem végeztek nagyobb szabású kísérleteket. Ennek oka az lehet, hogy számos bírálat érte a gyógyszergyárakat, amiért olyan rendellenességeket, mint a szorongás vagy a figyelem hiánya, betegségnek nyilvánítottak a gyógyszereladás reményében. Dr. Maguire szerint a dadogás nem tartozik ide, valóban neurológiai betegségről van szó. Legújabban egy eleinte pánikbetegség és szorongás ellen alkalmazott gyógyszerrel kísérleteznek dadogás ellen.

The New York Times

Forrás - informed.hu