A daganatos, a szív- és érrendszeri betegségek tekintetében „nagyhatalomnak" számítunk, ám azt már kevesen tudják, hogy Európában a fogszuvasodás és a fogágybetegségek is nálunk fordulnak elő leggyakrabban.

Utóbbi felszámolásában a megfelelő száj- és fogápolás, a változatos étkezés a legfontosabb teendőnk, de ha már lyukas a fogunk, a tömés kiválasztásába is érdemes beleszólnunk, annál is inkább, mert egyes tömések veszélyesek lehetnek az egészségünkre.

Kereszttúzben az amalgám

A fogászati amalgám egy vagy több fém - ezüst, ón, réz - higannyal 50%-ban alkotott ötvözete. A még lágy, formálható tömés a hideg vizes öblítés után pillanatok alatt megszilárdul, ám hevítéssel ismét lággyá tehető, illetve az ötvözetből eltávolítható a legmérgezőbb alkotórész, a higany. Ezzel a már régóta használt, beváltnak számító tömésanyaggal kapcsolatban 1830-as bevezetése óta sokszor lángoltak fel viták. Napjainkban elsősorban környezetvédők, természetgyógyászok nehezményezik felhasználását, míg a gyártó cégek természetesen kiállnak mellette. Sajnos a modern társadalomban az ember nem igazán tudhatja, ki kinek lobbizik, milyen érdekek vezetnek az amalgámmal kapcsolatos kritikák megfogalmazásához, vagy éppen a mellette történő kiálláshoz. Tény, hogy például Németországban az asszisztensek, illetve az ötvözetet kikeverő fogtechnikusok egészségvédelme okán már régóta nem használnak amalgámot a fogtöméshez, s 2005 márciusában a higany alkalmazásának korlátozásáról, illetve az amalgámtömések uniós tiltásáról is tárgyaltak az ENSZ környezetvédelmi programjának miniszteri értekezletén, annak ellenére, hogy az Egészségügyi Világszervezet - WHO - szerint az amalgám veszélytelen. A tiltás különben is az amalgám jövőbeni felhasználására vonatkozik, de nem rendelkezik a meglévő tömések eltávolításáról. Mindez azt mutatja, hogy itt inkább az űrkutatás kapcsán kikísérletezett műanyagok szélesebb körű felhasználásá nak előmozdításáról és nem népegészségvédelemről van szó...

Veszélyes-e a fogban az amalgám?

A higany a többi nehézfémhez hasonlóan elraktározódik, felhalmozódik a szervekben, az emésztőrendszerben, a májban, a vesében, a csontokban, az agyban, az idegrendszerben, s nemritkán elősegíti a tumorok kialakulását.

A vérkeringés segítségével minden részünkbe eljuthat, s ízületi fájdalmakat, fáradékonyságot, rossz közérzetet, nyálkahártya-gyulladást, fejfájást, vérképzési zavart okozhat. Az oldalt tömött fogak amal-gámja állandóan irritálja az ínyt, illetve a nyál hatására kémiai reakcióba lépő fém ionizál, s emiatt érzékeny emberekben allergiát vált ki.

Elgondolkodtató! Lehet, hogy a tömésből távozó higanymennyiség nem veszélyes ránk, de az egyéni nehézfém-érzékenységet még senki sem vizsgálta, és a más anyagokkal való együttes, egészségre gyakorolt hatásról sincsenek adatok.

Lassú mérgeződés...

A higany tartós jelenléte a szervezetben feltétlenül káros, s ehhez a jelenléthez leginkább az amalgámtömés járulhat hozzá, tekintve, hogy éjjel-nappal jelen van. A gyerekekre különösen veszélyesek lehetnek ezek a tömések, hiszen nekik kisebb a teherbírásuk, ráadásul az ő fogaikat nálunk szinte kizárólag amalgámmal tömik.

Természetesen minden nehézfémfertőzés az említettekhez hasonló panaszokat vált ki, sőt ezekért a tünetekért más is felelős lehet, de sokaknál a panaszok az amalgámtömések eltávolítása s a szervezet méregtelenítése után megszűnnek...

A lassú mérgeződés mellett problémát okozhat az amalgámtömések idő előtti tönkremenetele. Előfordulhat, hogy az asszisztens vagy a fogorvos rossz arányban keveri ki az anyagot, az ötvözet túl hamar összezsugorodik, s a kimozduló tömés mellett a kórokozók észrevétlenül támadják meg a fog belsejét. A gyenge ötvözetből nagyobb igénybevételnél - rágás közben - apró darabkák is leválnak, ezt pedig szükségszerűen megeszi az ember. A tömésből folyamatosan ledörzsölődő, illetve oldódás, ionizáció, vegyi lebomlás, diffúzió és az elektromágneses viszonyok megváltozása révén a szervezetbe kerülő higany a bélből felszívódik a vérbe, a tömések számától függően naponta minimum 3,8 mikrogrammnyi.

Kicseréltessük-e amalgántömésünket?

Az amalgám a fúrása közben felmelegszik, a benne lévő higany felszabadul, s így már biztosan mérgezést okoz. Fémdarabkák is összegyűlnek a szánkban, ezért a fogorvos rendszeres öblítést rendel el, ám a mérgező higanygőzt nem lehet kiöblíteni. Ezért egy fogkezelés után - beleértve a tömést is - feltétlenül méregteleníteni kell szervezetünket! Sajnos a beke-rülő új tömés sem veszélytelen, sőt a formaldehidet, szilícium-dioxidot és egyéb anyagokat tartalmazó fehér műanyag, műgyanta- (kompozit-) tömések kártékonyabbak, mint az amalgám. Ráadásul az új tömőanyagok drágák, szilárdságuk sok anyagnál messze nem olyan tökéletes, mint ostorozott elődjéé, nem bírják a terhelést, károsítják a fogideget.

Jegyezzük meg! Az amalgámtömések előtt a kezeléseknél, fogpótlásoknál aranyat használtak, az ötvözetlen arany ma is a legártalmatlanabb fogászati anyagnak számít; biztos, hogy nem lesz tőle semmi bajunk. Ugyanígy ártalmatlan mai ismereteink szerint a porcelán, illetve a tiszta kerámia is, bár terhelhetőségi szempontból ezek gyenge anyagok.

A fogtöméscsere pénzkérdés is, sokan szűkös anyagi helyzetük miatt nem engedhetik meg a változtatást. Hatékonyságán kívül az amalgám olcsósága miatt terjedhetett el, s vált népfogtömő anyaggá, ezért nem foglalkoztak behatóbban az esetleges egészségkárosító hatásával.

Most a fehér műanyag töméseken a sor, ezek váltak a modern nép-fogtömő anyaggá, s csak remélhetjük, hogy valamikor kitalálnak egy olcsó, de emberbarát megoldást is...

Ránk leselkedő veszélyek

Tudomásul kell vennünk, hogy minden beavatkozás, fogkezelés az alkalmazott anyagok, vegyszerek, gyógyszerek - és persze, esetleges ügyetlensége miatt a fogorvos tevékenykedése is - veszélyeket hordoz magában. A legpraktikusabb tehát, ha a megfelelő szájhigiéniával megóvjuk fogaink épségét!

Egyéb nehézfémforrások

A fogtömésen kívül higanyforrások az oltóanyagok, egyes vérnyomáscsökkentõ gyógyszerek, a tengeri halak, a permetezett zöldségek, élelmiszerek, ezért nem tudni, mikor telik be a pohár, és töltõdik fel a szervezetünk annyira nehézfémekkel, hogy megbetegszünk. A daganatgátló vagy immunblokkoló szerek némelyike is szöveteinkbe örökre uralkodó nehézfémeket tartalmaz.

Váczi Gábor


Forrás - Ideál - Reforméletmód magazin