Diagnózis

Egy szembeteg bármely panasszal is fordul szemorvoshoz, először a látásélességét kell megvizsgálni, mely során a fénytörési hibájára is fény derül. Ez a fénytörés szubjektív meghatározása. A beteget 5 méterre leültetik egy jól megvilágított látáspróba táblától. Ezen felülről lefelé csökkenő nagyságú jelek, betűk, képek vagy számok, vannak. A látásélességet egy tört fejezi ki. Mivel a különböző országokban más és más távolságból végzik a vizsgálatot, a könnyebb összehasonlítás miatt ma már inkább a decimális beosztást használjuk. E szerint a teljes látás 1,0, ha valaki a legalsó sort látja csak, látóélessége 0,1 Ha valaki a legfelső jelet sem látja 5 méterről, addig közelítik a táblához, míg azt fel nem ismeri. Ujjainkat is olvastathatjuk egyre közelebbről. Ha szem előtti ujjolvasása sincs a betegnek, megvizsgálják, hogy van-e kézmozgás látása. Ha ez sincs, akkor a betegnek nincs tárgylátása. Ha a beteg látása 1 méter ujjolvasásnál rosszabb, meg kell vizsgálni a beteg fényérzését.

A közeli látás meghatározására különböző olvasótáblákat használnak, hazánkban Csapody I-XIII. olvasótáblái használatosak.

A kétszínű (zöld-vörös) teszt a látásélesség korrekciója utáni maradék fénytörési hibáról tájékoztat.

A fénytörés objektív meghatározásaira több lehetőség van:

1. Skiaszkópia (árnyékpróba). Lényege a távolpont keresés. Fénysugarakat vetítünk a pupillán keresztül a szemfenékre és a visszavert fénysugár viselkedéséből, haladási irányából következtethetünk a beteg távolpontjának a helyére, azaz a fénytörésére. A vizsgálatot a szűk pupilla és az alkalmazkodás jelentősen befolyásolja, ezért pupilla tágítás után végezhető el.

2. Automatikus refraktometria. Ennek során gyenge, infravörös fényű jelet használnak, az ideghártyán keletkező jelet optikai rendszeren kersztül fotodiódák segítségével állítják élesre. A módszert az alkalmazkodás és a pontos fixálás jelentősen befolyásolja.

3. Keratometria. Ennek során meghatározhatjuk a szaruhártya törőerejét a centrumban, az astigmia fokát és tengelyállását.

4. Corneatopográfia. Ez a szaruhártya törőerőprofil meghatározására szolgáló topopgráfiás módszer, ahol kódolt színskálát használnak.

5. Ultrahang vizsgálat. Ennek során pontosan lemérhető a szem hossza, a szaruhártya és a lencse, a lencse és az ideghártya közötti távolság, valamint a lencse vastagsága. Ezekből az adatokból pontosan kiszámítható a szem fénytörése. Erre a vizsgálatra elsősorban műlencse beültetés előtt a beültetendő lencse törőerejének a kiszámításához van szükség, amikor más módszer a szürke hályog miatt nincs is a szem fénytörésének a megállapítására.

Kezelés

A fénytörési hibák javítására többféle lehetőségünk is van: szemüveggel, ill. kontaktlencsével történő korrekció, valamint különböző műtéti beavatkozások.

Túllátás esetén a fénytörés vizsgálata során az a legerősebb konvex (+) üveg, amivel a beteg még végig tudja olvasni a táblát a manifeszt hypermetrópiának, idős, alkalmazkodásra képtelen betegben pedig a teljes hypermetrópiának felel meg. Fiatalok látens hypermetrópiáját így nem tudjuk meg, mivel képesek alkalmazkodni. Bénítanunk kell a sugárizmot a vizsgálat előtt. A távolra alkalmazkodás kikapcsolása érdekében mindig a legerősebb konvex üveget kell felírni, amivel még jól lát a beteg.

Rövidlátás esetén a betegnek, kivéve a gyermekeket, mindig a leggyengébb konkáv(-) üveget kell felírni, amivel még jól lát. A fiatal myopiás beteg erősebb konkáv üveggel is jól fog látni, az erősebb konkáv üveg széttérítő hatását ugyanis alkalmazkodással kompenzálja. Az ilyen túlkorrekció az állandó alkalmazkodás kényszere miatt komoly panaszokat, elsősorban fejfájást okozhat.

Ha a két szem fénytörése különböző, anisometropiáról beszélünk. Ilyenkor korrekció után a két szem ideghártyáján eltérő nagyságú képek keletkeznekA két szem közötti maximum 3 dioptria különbség esetén a képeket a látókéreg még egybe tudja forrasztani. Ellenkező esetben, ha az eltérés 3 dioptria fölött van, a képek annyira különböző nagyságúak lesznek, hogy kérgi egybeolvasztásuk lehetetlen. Ez kettőslátást, szédülést okoz. Ilyenkor a gyengébben látó szem fénytörési hibáját nem korrigáljuk ki teljesen üveggel. Másik lehetőség a kontaktlencse, mellyel mindkét szem fénytörési hibája maximálisan korrigálható panaszok nélkül. A közvetlenül a szaruhártya felszínén elhelyezkedő lencse nagyító és kicsinyítő hatása ugyanis minimális.

A kontaktlencse a fénytörési hibák javításának másik módszere. A szaruhártyát fedő könnyfilmen úszva, a könnyfilm állandóan cserélődik alatta. Így a szaru külső hámsejtjei, melyek a könny közvetítésével kapják az oxigént a levegőből, nem károsodnak. Optikailag jobb kép keletkezik a kontaktlecse viselésekor, mint nagy dioptriájú szemüveg viselése esetén, mert elmarad a legalább 1 cm-re a szem előtt lévő szemüveg kicsinyítő vagy nagyító hatása, illetve a szemüveg széli részének torzító hatása.

A kontaktlencse rendelés javallatai:

• nagyfokú rövidlátás (-8 D fölött),
• nagyfokú túllátás (+6 D fölött),
• anisometropia ,
• astigmia,
• kozmetikai illetve foglalkozási okok.

A kontaktlencse rendelés ellenjavallatai:

• szemhéj betegségei,
• a kötőhártya betegségei,
• a szaruhártya betegségei,
• a könnyfilm rendellenességei,
• szivárványhártya gyulladás,
• festékes anyajegy a szemfelszínen,
• a szaruhártya érzéketlensége,
• egyik szem hiánya,
• neurotikus félelem.

A fénytörési hibák korrekciójában egyre nagyobb teret hódít a szaruhártya lézerrel történő átszabása. A szemben a két legfontosabb törőerőt képviselő képlet a szaruhártya (44 D) és a lencse (20 D). A szem összdioptriájának megváltoztatására a szaru törőerejének a megváltoztatása ad lehetőséget a legkönnyebben, hiszen kívül, könnyen hozzáférhető helyen van és a legnagyobb törőerővel rendelkezik a szem képletei közül. Az excimer lézerkezelés során a lézerfény elnyelődik a szaruhártya szövetében, felbontja a molekulák közötti kötéseket és elpárologtatja a felbontott anyagokat.

Az excimer lézerkezelés javallatai:

• kontaktlencse viselési képtelenség,
• foglalkozási okok,
• szaruhártya átültetést és szürke hályog műtétet követő astigmia,
• nagyfokú astigmatizmus,
• pszichés okok ("fogyatékosság"érzése),
• egyes szaruhártya-betegségekben terápiás céllal történő kezelés.

Az excimer lézeres kezelés ellenjavallatai:

• 18 életév alatti kor ( még növekvő szem),
• instabil fénytörési hiba,
• kötőszöveti rendellenesség,
• a szaruhártya kóros állapotai,
• súlyos könnyhiány,
• rossz látásélesség,
• súlyos krónikus betegség (beállítatlan cukorbetegség, sebgyógyulási zavar stb.).

A nagyfokú rövidlátás progressziójának megállítására, vagy lassítására többféle műtéti eljárást dolgoztak ki. Ezek lényege a szem hátsó pólusának megtámasztása. Ezen ún. sclera (ínhártya) megtámasztásos műtétekkel kb. 80-85%-ban megáll a szemgolyó növekedése.
Hasznos tudnivalók
Az első szűrővizsgálat már 9 hónapos korban esedékes, majd a következő 2,5-3 éves korban, ezt követően pedig az iskola megkezdése előtt. Természetesen ettől függetlenül is bármilyen szemészeti problémával javasolt szemorvoshoz fordulni.

Szerző: Dr. Pohánka Tünde
Lektor: Dr. Kiss Kinga
Forrás: Szemészet, egyetemi tankönyv, szerkesztette Süveges Ildikó, Medicina Könyvkiadó Rt., Budapest, 1998

Forrás - 50plusz.hu