A rák jelképes betegség: egy határokat nem ismerő, burjánzó, elfajult szövet, mely létrejöttével nem csak a gazdaszervezet, de saját halálát is okozza.
A napjainkra egyre súlyosabb gondokat okozó különböző civilizációs ártalmak: a környezet rákkeltő anyagokkal való szennyezése, a társadalmi és családi kapcsolatok széthullása, az elidegenedettség, társtalanság, a szociális támogatottság hiányából fakadó immunvédekezés gyengülése, mind-mind a daganatos betegségek kialakulásának kedvez, a már közismert, örökletes, biológiai pl. vírusok és egyéb rákot okozó tényezőkön kívül.
Számos kutatás azonban azt bizonyítja, hogy a viselkedés befolyásolhatja a szervezet tumorellenes védekezését.

Kutatók állatkísérletekben mesterségesen depressziót idéznek elő úgy, hogy a kísérleti állatnak kikerülhetetlen áramütéseket adnak. Az állat kezdetben kétségbeesetten próbált menekülni, ám végül, mivel nem tudott mit tenni sorsa megváltoztatására, kimerülten összeroskadt. Ezek után már bármit lehetett vele tenni, közönnyel tűrte.

Az embereknél fellépő depresszió kialakulási mechanizmusa is hasonló, csak az áramütést a sorscsapások és embertársaink helyettesítik. Szokták ezt az állapotot tanult tehetetlenségnek is nevezni, ugyanis a kezelhetetlen helyzetet "érzelmi dermedtséggel" kezelő személy érzelmileg bénul, és amennyiben új élethelyzetbe csöppen, ahol már kikerülhetné az „áramot”, már nem teszi meg. Már nem hisz abban, hogy befolyásolni tudja a vele történteket.

Ez a dermedési (freeze) reakció elhúzódó depresszió, érzelmi elfojtás képében jelenik meg, ugyanakkor megoldási lehetőség nélküli fenyegetettség elhúzódó élményével is együtt jár, reménytelenséghez vezet, mely a daganatos betegségben szenvedőkre általában jellemző.
A negatív érzelmek, pl. harag, düh kimutatására képtelen, indulatait elfojtó, lemondó, tehetetlenségérzettel telt depressziós személyeknél a daganatellenes védelem gyengülhet.
Kiterjedt kutatások hozzák kapcsolatba a daganatos betegségek kapcsolatát a tárgyvesztéssel, gyásszal, biztonságvesztéssel, gyenge, bizonytalan családi kapcsolatokkal.

A szülők korai elveszítése, kényszerű, nem kívánt környezetváltozás és más tárgyvesztéses helyzetek példázzák, hogy valamilyen fontos kötelék felszakadása fokozott pszichoonkológiai kockázathoz vezethet.
Számos, pszichológiai teszt segítségével végzett, vakvizsgálatban (ahol a vizsgálatot végző tudós nem tudhatta, ki egészséges, és ki beteg) meglepően nagy bizonyossággal tudták elkülöníteni a rákos betegeket, az egyéb betegségben szenvedőktől, vagy egészséges személyektől.

2020 személy 20 éves utánkövetéses vizsgálat alapján a kutatók úgy találták, hogy egy pszichológiai tesztben magasabb depresszió értéket mutatók körében, 20 év után kétszer annyian haltak meg daganatos betegségben, mint a depressziótól mentes személyek. Sem a daganat típusa, helye, egyéb tényezők, pl. dohányzás tekintetében a két csoport között különbséget ki mutatni nem lehetett.
A hosszabb túlélést mutató rákbetegek esetében az érzelmi kontroll megtartása mellett észlelt harcias szellem, elutasítás, problémamegoldó magatartás, agresszív, panaszkodó magatartás, az elkötelezett vallásosság voltak a legjellemzőbb személyiségjegyek. Ezekkel ellentétben a rosszabb prognózisú betegeknél jellemzően a szociális izoláltságot, a közönyös elfogadást, reménytelenséget, az elfogadó, agresszió-gátolt, kórosan kedves C típusú személyiséget, az érzelmek elfojtását, szociális befelé fordulást találták.

Áttétes emlőrákos nőbetegek részére egy éven keresztül, heti egy alkalommal tartott magatartásterápia hatásosságát igazolta egy tanulmány: a terápiában részt vettek körében, a kontrollcsoporttal szemben, 18 hónapos többlettúlélést sikerült igazolni.
A rákos betegeket a halálos betegség vélelme miatt gyakran megbélyegzik, halálra ítéltnek tekintik, az érzelmi bevonódás miatt sokan el is kerülik. Ez az elmagányosodás sokszor sajnos a betege saját családján belül is megfigyelhető.

A betegséggel megküzdő, társadalmi, de legfőképpen családi támogatottsággal rendelkező betegek hosszabb túlélési időt, jobb életminőséget, ha pedig itt az idő, egy méltóságteljesebb, emberibb halált mondhatnak magukénak.

Forrás - InforMed.hu