A pajzsmirigy két lebenye a nyakon, a gége ún. pajzsporcai alatt, a légcső legfelső részét közrefogva helyezkedik el, a két lebenyt elől-alul egy kis híd köti össze. Kóros körülmények között a pajzsmirigy megnagyobbodhat, akár diffúzan, akár göbös formában. Az alaki megnagyobbodás nem mindig jelent egyúttal működési változást is. Járhat akár normális, akár fokozott, akár csökkent hormontermeléssel. Ez a megnagyobbodás a betegvizsgálat során tapinthatóvá is válhat, és - a mirigy elhelyezkedése folytán - a légcsövet nyomhatja, függőleges lefutásából kitérítheti, illetve szűkítheti is. A pajzsmirigy nagyságának, anatómiai elváltozásainak a pontos kiderítésére az ultrahang-, illetve az izotópvizsgálat ad lehetőséget.

Működés

A pajzsmirigy hormonjai a szervezet anyagcsere-folyamatainak, az energiaforgalomnak és a hőszabályozásnak legfontosabb tényezői. Az anyagcserét fokozó hatásuk révén növelik az oxigén felhasználását is. Emelkedik a zsírok és fehérjék lebontása, a cukorraktárakból fokozzák a kiáramlást, ezáltal a vércukorszintet is emelik. Az idegrendszer normális tevékenysége is jelenlétükhöz kötött. Fiatalkorban elengedhetetlenül szükségesek a normális testi és szellemi fejlődéshez.

A hormonok jódot tartalmaznak. Az ivóvíz és táplálék útján a szervezetbe kerülő jódból előbb egy, majd két, három és négy jódatomot tartalmazó vegyület épül fel, és a két utóbbi az aktív hormon (trijód-tironin - T3 - és tetrajód-tironin vagy tiroxin - T4). A pajzsmirigy működését elsősorban a hipofízisben termelődő trophormon, a TSH szabályozza, de mint már említettük, a bevitt jód mennyisége is befolyásolja a hormontermelést.

Fokozott hormontermelés

A túlműködés leggyakoribb oka az - autoimmun eredetű - pajzsmirigyhormon-termelés fokozódása (hyperthyreosis). Az ok a pajzsmirigyben keresendő, nem az agyalapi mirigy TSH termelése nő meg. (A betegséget Európában Basedow-kórnak, az angolszász/amerikai területen Graves-kórnak nevezik.).

Hasonlóan fokozott termelésre utaló tüneteket okozhat az olyan ún. göbös pajzsmirigy-megnagyobbodás ("göbös strúma"), amikor a kialakuló körülírt elváltozás akár extrém nagy mennyiségű hormont termel.

A betegben jelentkező tünetek - a hormonhatásnak megfelelően - igen sokrétűek: fokozott étvágy mellett a beteg testsúlya csökken. Megmutatkoznak a szimpatikus idegrendszer izgalmi jelei: gyors és erős szívdobogás, a szív ingerképző- és -vezető rendszerének zavarai, verejtékezés, izgatottság, ingerlékenység, sokszor hasmenés. A keringés sebessége nő, magas vérnyomás is jelentkezhet. A vérben nem mindig találhatjuk meg a vércukorszint emelkedését, mert ezt kompenzálhatja a fokozott energiaigény miatt szükséges nagyobb cukor-elégetés. Jellegzetes tünet lehet a szemgolyók kidülledése, amely, ha kisfokú, csak csillogóvá, nagyobbá teszi a szemet, és ez akár növelheti a női vonzerőt, de a későbbiekben már ijesztő arckifejezést kölcsönöz a betegnek, és veszélyezteti a látást is.

Emelkedhet a testhőmérséklet, a betegek a meleget rosszul tűrik. A pszichés nyugtalanság, érzelmi labilitás miatt sokszor a beteg környezete hívhatja fel a a kezelőorvos figyelmét, hogy "valami nincs rendben".

Ugyanilyen tünetekkel jelentkezik akár a göbös strúma, akár az agyalapi mirigy TSH-túltermelése következtében létrejövő hyperthyreosis is, az okok elkülönítése a követendő kezelés meghatározása miatt szükséges. Erre szolgálnak a hormonszintek meghatározása, az ultrahang- és izotóp-vizsgálatok.

Csökkent hormontermelés

Tüneteiben különbözik az újszülött- csecsemő- vagy gyermekkorban jelentkező csökkent pajzsmirigyműködés (hypothyreosis) a felnőttkoritól. A fiatalkorban jelentkező zavarok oka lehet jódhiány vagy genetikai zavar, és jellegzetes tünete a szellemi és testi fejlődés nagyfokú elmaradása (kretenizmus). A felnőttkori hypothyreosis több okra vezethető vissza: - autoimmun eredetű csökkent pajzsmirigyműködés

• pajzsmirigygyulladás után kialakuló hypothyreosis
• ritkábban az agyalapi mirigy csökkent TSH-termelése
• hyperthyreosis miatt végzett pajzsmirigyműtét után a rosszul kezelt betegekben.

A klinikai tünetek a következők lehetnek:

Meglassult testi mozgás és szellemi működés, feledékenység, aluszékonyság. A testsúlynövekedésben elsősorban a bőr alatti kötőszövetekben felhalmozódó és ott megkötődő különleges vizenyő (mixödéma) játszik szerepet. A vérképzés zavara miatt vérszegénység léphet fel, ez tovább ronthatja az amúgy is jelentkező étvágytalanságot, gyengeséget. Lassul a szívműködés, a beteg fizikai terhelhetősége csökken, a hideg hőmérsékletet nagyon rosszul tűri. Előfordult már, hogy a szellemi tevékenység zavarai miatt a beteg elmeosztályra került!

Kretén

A felsorolt jellegzetes tünetek természetesen a betegség súlyossági fokától függően nem mindig és nem azonos fokban jelentkeznek. Különösen nehéz az egy-egy tünet mögött felismerni a pajzsmirigy csökkent működését az időskorban. (Könnyű az idős ember csökkent fizikai teherbírását és meglassult szellemi tevékenységét korával magyarázni, de biztos, hogy csak ez az ok?!)

Kezelés

A fokozott működés helyrehozására többféle lehetőségünk is kínálkozik, és a betegség pontos okának kiderítése, a tünetek súlyossága és a beteg életkora egyaránt mérlegelendő a kezelés megválasztásánál. A fokozott hormonkiáramlás csökkentésére rendelkezésünkre áll a gyógyszeres gátló kezelés, a izotóppal történő működéscsökkentés és a műtét.

Néhány szempont a választáshoz:

• Az önálló működésű, gyógyszerrel nehezen befolyásolható és túlműködő göbök esetén műtét jön szóba. Ugyanez a választás, ha a pajzsmirigy megnagyobbodása elnyomja és/vagy beszűkíti a légcsövet és/vagy a nyelőcsövet.
• Műtét mellett kell döntenünk, ha a diagnosztikus tevékenység során (például a pajzsmirigyből vékony tűvel nyert anyag szövettani-sejttani vizsgálatával) rosszindulatú elváltozás gyanúja merült fel. (Ez egyaránt előfordulhat a túl- és a csökkent működésnél is.)
• Idősebb korban előbb kerül szóba az izotópkezelés, amire fiatal, fogamzásképes korban lévő nőnél nem gondolhatunk. Egyéb esetekben rendelkezésünkre állnak azok a gyógyszerek, amelyek a pajzsmirigyhormonok termelését képesek gátolni.

A gyógyszeres kezelés hónapokig tart, és megköveteli az orvos és beteg rendszeres és folyamatos kapcsolatát. (Ahogyan ez persze minden idült betegség kezelésénél követelmény!)

A hypothyreosis kezelésénél is külön kell tárgyalnunk a csecsemő- és gyermekkori betegséget. Itt a legfontosabb a megelőzés (jódhiányos területeken a megfelelő jódpótlás akár a konyhasóban, akár egyéb módon), mert a kialakult kretenizmus gyógyítása már nem sok sikerrel kecsegtet. Ha nem jódhiány, hanem egyéb - genetikai - tényezők állnak a hypothyreosis hátterében, döntő a korai diagnózis, és a megfelelő hormonpótlás (szubsztitúció).

A felnőttkori csökkent működés megállapítása után aránylag könnyű a helyzetünk, mert gyógyszer formájában megfelelő pajzsmirigykészítmények állnak rendelkezésünkre. Egyedül az adag meghatározása, majd a beteg rendszeres ellenőrzése a feladatunk.


Forrás - Hormonháztartásunk - SubRosa Kiadó