A hormonok olyan fehérjetermészetű anyagok, melyeket az úgynevezett belső elválasztású mirigyek (pl. agyalapi mirigy, pajzsmirigy, mellékvese, petefészek, herék stb.) termelnek a szervezetben, s rendkívül fontos szerepük van a belső egyensúly fenntartásában. Vannak közöttük serkentő és vannak gátló hatásúak. Termelődésüket a szervezet aktuális állapota és szükséglete határozza meg - egészséges egyének esetében.

A pajzsmirigy, mint egyik hormontermelő szervünk, a nyak alsó részén foglal helyet, két lebenyből áll. A hormonképzéshez szükséges jód a táplálékkal kerül a szervezetbe. A hormon hatására főleg a szív, máj, vese és a vázizomzat anyagcseréje fokozódik, nő a fehérjeszintézis (-előállítás) és a hőtermelés, vele az oxigénfogyasztás. A vércukorszint nő, szemben a koleszterinszinttel, ami csökken.

A pajzsmirigy csökkent működésében és a Basedow-kórban egyaránt kialakulhat a sípcsontok elülső felszínén ujjbenyomatot nem tartó duzzanat - a mixödéma.

A pajzsmirigy működését közvetve és közvetlenül számos dolog befolyásolja, egyrészt a hormonrendszeren keresztül (pl. a pajzsmirigy működését serkentő agyalapimirigy-hormon), másrészt a központi idegrendszeren (lelki trauma, neurózis, stressz), a külső-belső hőmérsékleten át.

Amennyiben a pajzsmirigy túlműködik (pl. toxikus golyva, gyulladás, daganat stb.), a bőr meleg-nyirkossá válik (jellemző a fokozott tenyéri-talpi izzadás), szemben a neurotikus hideg-nyirkos izzadással. Az arcon, mellkason, nyakon gyakran erőteljes kipirulás észlelhető. Ezen tünetek oka a bőr hajszálereinek és kisartériáinak kitágulása és a megnövekedett vérátáramlás. A betegek 4-5 százalékában csalánkiütés jelentkezik. A szőrzet finommá, törékennyé válhat, hajhullás és korai őszülés is előfordul. A körmök töredezhetnek, alávájtak lesznek, vagy a körömlemezek teljes egészükben leválhatnak a körömágyról. Időnként a köröm hosszával párhuzamosan úgynevezett szálkavérzéseket is láthatunk. A hormonszabályozás legfontosabb faktorai. Megnagyobbodott pajzsmirigy Basedow-kórban.

A pajzsmirigytúltengéses esetek 1-2 százalékában fordul elő vitiligo, azaz körülírt, szerzett bőrfestékhiány, melynek alapja a festékképző sejtek (melanociták) teljes hiánya az adott területen. Megelőzheti a pajzsmirigybetegség felléptét. Az úgynevezett autoimmun (olyan állapot, melyben a szervezet saját szövetei, sejtjei ellen fordul) eredetű pajzsmirigytúltengésekhez társul egy hármas tünetegyüttes, ezek: a dobverőujjak (a kéz és a lábujjak lágyrészeinek gömbölyűvé válása), aztán a kéz és lábujjak csontos és lágyrészeinek megvastagodása és a csonthártya alatt csonttulajdon-képződés. Ritkán megelőzhetik az alapbetegség kifejlődését, de gyakrabban csak évekkel később jelennek meg.

Toxikus diffúz golyvában (Basedow-kór) 1-4 százalékban fordul elő a lábszárakon a sípcsont feletti bőrduzzanat (mixödéma), mely súlyos esetben "elefántlábhoz" hasonló képet ad. Kezdetben halványrózsaszín vagy barnás livid foltok jelennek meg, viszkethetnek, a szőrtüszők kitágulnak és a vizenyő miatt behúzódnak ("narancshéjtünet"). A szőrzet megerősödik az ilyen bőrterületen. Kialakulásában hasonló folyamatok játszanak szerepet, mint a szem kidülledésében.

A pajzsmirigy csökkent működésében - típusos esetben - jellegzetes a beteg külleme. Az arc puffadt, álmosnak látszik, mozgás- és mimikaszegény. A bőrerek összehúzódnak, kifejezett a sápadtság. A rossz vérkeringés miatt (lassul!) testszerte száraz a bőr, de legkifejezettebb az alszárakon, ahol pikkelyes hámlás jelentkezhet. Néha a tenyéren, talpon és/vagy könyökökön, térdeken a szaruréteg túlburjánzik és a bőr kifejezetten megvastagodik.

Jellemző lehet a bőr sárgás színárnyalata, ennek hátterében karotinlerakódás áll. A sebgyógyulás elhúzódó, a szőrzet csökken, a haj ritkul és a szemöldök külső széle ilyenkor jellegzetes módon kihullik. A körmök töredeznek, elvékonyodnak. A testhőmérséklet csökkenésével a bőr is hűvös tapintatúvá válik. A kötőszövet nyákos átivódása és duzzanata főleg a szem körül és a végtagokon feltűnő. Ez az ödéma az ujjbenyomatot nem tartja (szemben a pangás okozta vizenyővel), mivel a hajszálerekből a folyadékon kívül nedvességkötő fehérje is kerül a kötőszövetbe, és a nyirokkeringés is akadályozottá válik. Ez a jelenség testszerte észlelhető több-kevesebb mértékben. Kezelésre (ilyenkor a hiányzó pajzsmirigyhormon pótlásával) teljes mértékben visszafejlődhet. A pajzsmirigy többek között fontos szerepet játszik az alapanyagcsere szabályozásában, amit az évszakok és a külső hőmérséklet változásával át kell hangolni. Így a nyár-ősz, valamint a tél-tavasz évszakváltásnál jelentkezhetnek a szervre jellemző bőrtünetek. Kérem, figyeljünk rájuk és időben forduljunk orvoshoz.


Forrás - Gyógy-ír - Kisalföld