A családban olykor jellemző, hogy emberi beceneveket adnak a háziállatoknak, és bizonyos antropomorf, azaz emberre jellemző tulajdonságokat, gondolatokat, szándékokat tulajdonítanak nekik, ami jól tükrözi az állatokhoz kapcsolódó emberi kötődés különleges jellegét. Több kutatást is végeztek emberi kötődés természetének témakörében, különös tekintettel például az anya-gyerek kapcsolatra. A jelenlegi kutatások fókuszába egyre inkább az ember és az állatok között kialakuló jellegzetes kötődések is bekerültek.

Miller és Lago elmélete szerint az ember és állat közötti kötődés egy érzelmekkel teli társkapcsolat, ami feltételezi a családban elfoglalt egyenrangú családi státuszt is, illetve közös tevékenységeket, jellegzetes dominanciára utaló jegyeket és alárendelődési faktorokat. Estep és Hetts szerint viszont az ember - állat kötődés akkor alakul ki, amikor a személy törekszik arra, hogy a kötődése tárgyával állandó közelségben legyen, és a szeparációs szorongás érzését él át, ha akaratán kívül távol van kedvencétől.

Egyes szakemberek véleménye szerint, akik bizonyos pszichoanalitikus megközelítési módot alkalmaznak, az embereknek szükségük van arra, hogy "függő viszonyban" lévő élőlényeket gyűjtsenek maguk köré, akikről gondozhatnak, és akikért felelősséget éreznek. Felvetődik ugyanakkor a kérdés, hogy milyen érzéseket képesek nyújtani a modern technológia vívmányai, a virtuális és a mesterséges háziállatok, az egykor oly népszerű Tamagotchik, vagy például az Internetes Teveklub tevéi, illetve a SONY kutyusok? Vajon milyen viszony fűz bennünket hozzájuk?

Nyilvánvaló tény, hogy ezek a virtuális vagy elektronikus "kedvencek", nem helyettesíthetik az igazi háziállatokat, akik lassanként igazi társainkká válnak, de a gazdik erős kötődést és őszinte ragaszkodást élhetnek meg ezekkel a virtuális kedvencekkel is, mivel „őket” is képesek vagyunk felruházni érző, emberi lényekre jellemző tulajdonságokkal, akár a Winnicott által bemutatott "átmeneti tárgyakat", a játék macikat is. Ha nem részesülnek megfelelő "gondozásban", a virtuális vagy robot állatok is elpusztulnak, ilyenkor a gazdájuk akár bűntudatot vagy lelkiismeret furdalást is érezhet. Ha nagyon erős kötődés alakult ki, egy Tamagotchi vagy egy virtuális Teve "halálakor" a tulajdonosuk átélheti azigazi veszteség élményét, és előfordulhat, hogy időre van szüksége, hogy meggyászolhassa virtuális "kedvencét".

(Pszicho)terápia állatokkal

Az egész világon széles körben alkalmaznak állat-terápiákat, de főként az Egyesült Államokban terjedt el az állatokkal végzett gyógyítás gyakorlata: idősek otthonában, kórházakban is alkalmaznak kísérő- és hobbi állatokat. Sikereket értek a cerebrális eredetű bénulásban szenvedő betegek gyógyítása terén az alkalmazott lovas terápiával, illetve autista gyerekek képesek delfinekkel kommunikálni, vagy börtönbüntetésüket töltő elítéltek és fiatalkorú bűnözők személyiségét fejlesztik azáltal, hogy lehetőségük van vad lovakat betörni, vagy más állatokról gondoskodni.

Az állatok közreműködésével végzett terápiát olyan beavatkozásként határozhatjuk meg, melynek során egy, bizonyos tulajdonságokkal rendelkező állat jelenléte, vagy a vele végzett közös tevékenység/gondozás része a terápiás/rehabilitációs programnak, ami a betegek fizikai, érzelmi, szociális, és kognitív funkcióinak javítására irányul.

Az állatterápia során, a kezelt páciens a terápiát vezető személy vagy csoport segítségével alakít ki kapcsolatot a "terápiás állattal" ami esetenként lehet kutya, macska, esetleg ló vagy delfin, de lehet akár hüllő is. Mivel az állatokkal kialakult kapcsolatban nincs feltétlenül szükség a beszéd általi kommunikációra, ezért a terápiás állatok jól alkalmazhatók afáziás (beszélni képtelen) betegek esetében is, illetve olyan páciensek esetében, akiknek nehezére esik a szavak általi kommunikáció.

A társállatokra, illetve a „terápiás állatokra jellemző, hogy elfogadják a gazdikat olyannak amilyenek és képesek örömet érezni irántuk, akármilyen is a külsejük. A kutya még akkor is örül és csóválja a farkát a gazdája láttán, ha annak épp nem volt kedve, hogy rendbe hozza a haját reggel, vagy, ha annak testét műtét, betegség csúfította el, vagy öregség változtatta meg.

Az állatterápia sikeresen alkalmazható a gyógyíthatatlan betegek segítésére is, beleértve az AIDS-ben szenvedő betegeket és a HIV fertőzötteket, akiknek a terápiás állatok képesek enyhíteni a depressziójukat. Angliában az állatterápiás mozgalomba (PAT-Pet As Therapy) több ezer olyan cicát és kutyát regisztráltak, akiket önkéntes gazdáik visznek különböző kórházakban, és látogatják meg a legkülönfélébb korú betegeket. Az állatok terápiás alkalmazása során semmiféle higiéniai, vagy egyéb, az emberi egészségre káros hatást nem tapasztaltak. A terápiás állatok kiválasztásakor egyetlen szempont fontos igazán, hogy az állat kiegyensúlyozott és ugyanakkor emberbarát legyen.

A Tetra Állatterápiás Csoport 2000 óta végez Magyarországon terápiát melyek során állatokat alkalmaznak. Terápiás programjaik keretében például krónikus szkizofréniában szenvedő betegek állapotát próbálják javítani kutyás terápiával. Ezen kívül értelmi fogyatékos gyermekeket és bentlakásos otthonokban élő időseket segítettek állatterápiával. A Tetra Csoport „Terápiás kutyákon kívül” dolgozik még galambokkal, teknősökkel, macskákkal is.

Állataink és egészségünk

Egy állatbarát mesélte egyszer, hogy a rohanó hétköznapokban, a fotelben nyugodtan és méltóságteljesen szunyókáló macska puszta látványa képes elűzni a mindennapi stresszt és képes megnyugtatni.

Műszerekkel végzett vizsgálatok is igazolták, hogy ha az ember az ölében tart egy kutyust, vagy egy doromboló cicát, kár 20%-kal csökkenhet a vérnyomása. Az ember és állat kapcsolatát vizsgáló kutatók kimutatták, hogy azoknál az embereknél, akik házi kedvenceket tartanak alacsonyabb a vér koleszterin szintje, alacsonyabb a vérnyomásuk és a stressz szintjük is alacsonyabb, mint azoknál, akik közelében nem élnek állatok.

Más kutatók azt is megállapították, hogy az állatokkal létrejövő természetes kapcsolat, fejleszti a gyerekek szociális érzékenységét, hiszen az állattartás által korán megtanulják azt, hogy nem csak körülöttük forog a világ, hanem vannak mások is, akikről gondoskodni kell, és akikért felelősek vagyunk.

A lakásban tartott kedvenc kisállatok figyelmet és törődést igényelnek, amit szeretetükkel és ragaszkodásukkal többszörösen meghálálnak és gazdagítják és színesebbé teszik a gazdáik életét. Egyes elméletek azt feltételezik, hogy az emberi lélek mélyéről fakad az a szükséglet, hogy az állatok közelségében éljen, ami a gyerekekben még erősebb lehet, hisz nincs elfojtva. Az internet világának elkerülhetetlen velejárója az elidegenedés, ilyen körülmények között a kedvenceink emlékeztethetnek arra, hogy az emberek és az állatok ma is összetartoznak éppúgy, ahogy egymás elválaszthatatlan társai már évezredek óta.