Mi az állatasszisztált foglalkozás? Mi az állatasszisztált terápia?

Állatasszisztált foglalkozásnak nevezzük azokat a programokat, melyek során egy vagy több állat társaságában látogatunk meg egészséges vagy beteg embereket (lehet egyéni vagy csoportos látogatás). A foglalkozás elsődleges célja, hogy mindenki jól érezze magát, ennek érdekében a konkrét program és időtartam a pillanatnyi igényeknek megfelelően változtatható. Jó példái az állatasszisztált látogatásoknak az idősotthonokban tett rendszeres látogatások, melyek során a legfőbb cél: kellemes, szórakoztató, vidám perceket szerezni a lakóknak.
Az állatasszisztált terápia a foglalkozások azon csoportját jelöli, amikor egy betegcsoporttal előre rögzített feltételekkel és időtartamig dolgozunk úgy, hogy az állattal való gyakorlatok szerves részét képezik az adott betegcsoport terapeutája által kidolgozott terápiás tervbe. Ilyen lehet például egy logopédus vezetésével zajló beszédfejlesztő program, ahol a kutya a gyakorlás és feladatmegoldás során jelenlétével motivál, illetve enyhíti a szorongást.

Milyen egy terápiás állat?

A velünk dolgozó terápiás állatokat elsősorban az jellemzi, hogy sikeresen teljesítették az Alapítvány által előírt teszteket, illetve az egészségügyi és higiénés előírásokat. A kutyáknak megbízhatóan kell teljesíteniük az alapengedelmességi és fegyelmező feladatokat, ezen kívül jó, ha minél több trükköt tudnak. Nem mutathatnak agressziót semmilyen helyzetben, sem állatokkal, sem emberrel szemben. A kutyáknak más állatok jelenlétében kell dolgozniuk, ilyenkor sem terelődhet el a figyelmük.
Meghatározóan fontos, hogy keressék az idegenek társaságát, kezdeményezzenek kapcsolatot velük, dolgozzanak szívesen másokkal. Fogadják el és örüljenek az idegenektől kapott érintésnek, simogatásnak, ölelésnek; teljesítsék az idegen által adott utasításokat. Nagyon lényeges az is, hogy gazdájukkal kiemelkedően jó legyen a kapcsolatuk, a gazdának minden körülmények között kontrollja alatt kell tartania az állatot.

Hogyan segíthetnek az állatok?

Minden állattartó megtapasztalja, hogy milyen sokféle módon tudja az állat kellemesebbé tenni az életünket. Könnyebben ismerkedünk, alakítunk ki kapcsolatot másokkal, oldódik a magányérzetünk, kimozdulunk a lakásból, megtapasztaljuk, hogy valakinek szüksége van ránk.
A terápiás állatok elérhetővé teszik ezeket a jótékony hatásokat azok számára is, akik betegségük vagy más okok miatt felelősséggel nem tarthatnak állatot. Terápiás programok során pedig segítenek elviselni az időnként fárasztó vagy kellemetlen gyakorlatokat, motiválnak olyankor is, amikor az ember már kedvetlen vagy feladni készül a gyakorlást.
Sok tényező együttesen határozza meg, hogy egy adott program során milyen hatások lesznek hangsúlyosak. Ez függ a résztvevők életkorától, betegségének jellegétől, a terapeuta terveitől és kívánságaitól, az állat fajtájától, stb.
Általánosságban elmondható, hogy az állatok segíthetnek elérni a relaxált állapotot, erőteljes motiváló erővel bírnak, javítják a hangulatot, elősegítik a szociális kezdeményezést, ítélkezés és feltétel nélkül való elfogadást, a napi rutin megtörését, nem verbális szintű kommunikációra biztosítanak lehetőséget, a mozgás mennyiségét és minőségét is pozitívan befolyásolják.

Vannak-e tudományos bizonyítékok?

Erre a kérdésre egyértelmű igen a válasz. Számtalan tanulmány számol be az ember-állat kapcsolat során nyerhető jótékony hatásokról. Külföldön évtizedek óta alkalmaznak állatokat látogató és terápiás programok során, és mérték az elért változásokat és hatásokat. Nagyon sokféle területen számoltak be meggyőző eredményekről. Több tanulmány jelent meg, mely az emberrel együtt élő állatok jelenlétének pozitív hatását vizsgálja, míg mások kifejezetten a terápiás programok hatékonyságának mérését tűzték ki célul. Külföldi könyvekben és szaklapokban találhatunk bőségesen ilyen jellegű publikációkat.
Az Alapítvány által végzett programok eredményességét is tudományos módszerekkel mérjük. Egyes programok esetében tudományos előadásokon, szaklapokban már beszámoltunk a program hatékonyságáról, illetve az elért pozitív változásokról, a többi esetben a kiértékelés folyamatban van.

Milyen fajta állatok alkalmasak ilyen munkára?

Elvben nagyon sokféle állat alkalmas lehet erre, amennyiben szívesen alakít ki kapcsolatot emberekkel, elviseli az utazást, és biztosítható, hogy egészséges legyen és ne fertőzhessen meg senkit.
Külföldi szakirodalomban olvashatunk delfinek vagy lámák segítségével megvalósuló terápiás programokról is, de leggyakrabban kutyák vesznek részt ilyen munkában, irányíthatóságuk és az emberi társaságra való igényük miatt. A kutya nagyon régóta él az ember mellett, jól érti annak jelzéseit. Fejlett a nem-verbális kommunikációja és szociális készsége. Jól alkalmazkodik új helyzetekhez, és viszonylag könnyen tanul új dolgokat (készségeket vagy feladatokat). Szemkontaktust tart, szívesen vonódik be az emberrel közös tevékenységekbe, játékokba.
Természetesen részt kaphatnak a terápiás munkából egyéb állatok is, például macskák, nyulak, különféle madarak, teknősök, kisrágcsálók. Ezekre az állatokra hasonló higiénés és egészségügyi előírások vonatkoznak, mint a kutyára (oltások, parazitamentesség, stb.), el kell viselniük az utaztatást, illetve azt, hogy idegenek megérintsék őket. Csak akkor lehet állatasszisztált programokba bevonni őket, ha mindez nem megterhelő számukra.

Szükségük van-e az állatoknak speciális képzésre?

Már Magyarországon is lehetőség van a gazda-kutya páros alkalmasságának felmérésére. A cél, hogy a terápiás munka úgy terjedhessen el minél szélesebb körben, hogy a fertőzések, illetve az agresszív viselkedés kockázatát minimális szintre lehessen csökkenteni, és a program hatékonysága minél inkább biztosítható legyen. A legfontosabb, hogy a gazda-kutya páros együttes teljesítménye megfelelő legyen, de, természetesen, számít a kutya képzettsége és fegyelmezettsége, a gazda alkalmassága és elkötelezettsége, kapcsolatuk és kommunikációjuk mélysége és módja.
Ha jól szocializált, jól képzett, engedelmes, barátságos, dolgozni vágyó kutyánk van, és elkötelezettek vagyunk, hogy tartósan részt vegyünk egy önkéntes alapon végzett segítő programban, érdemes vizsgán is tesztelni tudásunkat, mielőtt tényleg munkába kezdenénk.
Mivel a kutyáknak speciális helyzetben kell dolgozniuk, ismerniük kell olyan készségeket is, mint például liftben utazni, szűk helyen járni, gyógyászati segédeszközök között közlekedni, nem reagálni furcsa szagokra (gyógyszer, fertőtlenítők, vizelet, sebek, stb.). Nem mutathat agresszió vagy félelmet akkor sem, ha sok ember között kell tartózkodnia, ha a páciensek viselkedése számára nem bejósolható vagy szokatlan (bizarr mozgások, érthetetlen, túlságosan hangos vagy túlságosan halk beszéd, stb.)
Néhány feladat megbízható teljesítése különösen fontos, a kutya biztonsága érdekében, ilyenek a behívás, a helyben maradás fektetéssel vagy ültetéssel, illetve az, hogy a kutya engedély nélkül semmit ne egyen meg, különösen a földről ne szedegessen fel semmit.
Mind a gazdának, mind a kutyának nyitottnak kell lennie új feladatok elsajátítására, hiszen a programok során felmerülnek olyan igények, melyekhez új trükköt vagy készséget kell tanulni. Mindez folyamatos és rendszeres gyakorlást igényel.

Mit jelent az önkéntesség?

Az önkéntesség azt jelenti, hogy az Alapítvány tagjai munkájukat ellenszolgáltatás nélkül végzik, szabadidejükben. Hetente általában egy vagy két foglalkozást vállalnak, ezen kívül felkészítik állataikat a foglalkozásokra (fürdetés, állatorvosi vizsgálatok, stb.), gyakorolnak velük, részt vesznek az Alapítvány által szervezett ismeretterjesztő előadásokon, bemutatókon, edzéseken.

Hogyan kapcsolódhat be valaki egy programba?

Mivel Magyarországon remélhetőleg egyre több állatasszisztált tevékenységgel foglalkozó szervezet alakul, érdemes egy olyat keresni, amelynek az elveivel és elvárásaival egyetért.
Ha a környezetben nincs ilyen csoport, meg kell próbálni létrehozni egyet. Jó kapcsolatfelvételi lehetőség lehet a helyi kutyaiskola, állatorvos, kutyakozmetika, stb. Alapítványunk igény szerint segít a helyi csoportok létrehozásában, a csoportok közötti kapcsolat, hálózat kiépítésében, adatnyilvántartásban, közvetítésben.
A Tetra Csoporthoz való csatlakozás több lépésben valósul meg. Menete attól is függ, hogy a munkát állattal vagy anélkül, segítőként szeretné végezni a jelentkező. A résztvevők egy személyes beszélgetésen vesznek részt a csoport egyik vezetőjével, ahol nem csak az Alapítvány elvárásai, de a jelentkező elképzelései is megbeszélésre kerülnek. Az alkalmasságot állatnál, embernél egyaránt szakember vizsgálja (kutya kiképző, pszichológus), s amennyiben a tesztelés után mindenki a csatlakozás mellett foglal állást, a programokba való bekapcsolódás előtt kötelező a Tetra saját - gazdának, kutyának egyaránt szóló - képzésén részt venni.
Amennyiben a közös munka zökkenőmentesen, mindenki megelégedésére hat hónapon keresztül folyik (próbaidő), a jelentkező felvételt nyerhet a Tetra Csoport tagjainak sorába. (Ezt a véglegesítést a csoport vezetése hagyja jóvá, a közös munka és a résztvevő elbírálása után.)
A Tetra Csoport tagjai munkájukat ellenszolgáltatás nélkül, önkéntesként végzik. Az Alapítvány azonban biztosítja a terápiában résztvevő állatoknak a védőoltásokat, a külső és belső paraziták elleni védekezéshez szükséges gyógyszereket, az állatorvosi és kiképzői tanácsadást, illetve folyamatban van a terápiás kutyák számára készülő biztosítási rendszer felállítása - egy hazai biztosítótársasággal együttműködve. Ezek a "szolgáltatások" mindaddig megilletik a terápiás állatot (és így gazdáját is), amíg az állat ténylegesen részt vesz a programokban, és a közös munkát a csoport vezetése jónak és folytatásra alkalmasnak minősíti. A csatlakozási folyamatban éppen résztvevők (a próbaidő hat hónapja alatt), illetve a munkát már nem végző állatok nem jogosultak a fent felsoroltak igénybevételére.

Forrás - tetra2002.hu