Gyógyszergyári kutatók ígéretes válaszokat találtak egy a rákkutatókat több mint egy évtizede izgató kérdésre: Hogyan lehet kijavítani az elromlott molekuláris hulladéklerakó rendszert? A figyelem középpontjában a p53 nevű protein áll, amely felfedezi a rákossá váló sejteket, és beindítja az apoptózisnak nevezett programozott sejthalál folyamatát.

Arról, hogy a p53 ne pusztítsa el a jó sejteket, egy másik protein, az MDM2 gondoskodik.

A 90-es évek közepe óta tudják a kutatók, hogy az MDM2 interferálhat a p53-nak azon kísérleteivel, hogy elpusztítsa a rákos sejteket, de arra, hogyan lehet leállítani ezt az interferenciát, még senki sem talált megoldást.

A Hoffmann-LaRoche Inc. kutatói most azt jelentették, hogy talán megvan a módszer: ezek apró molekulák, amelyek gátolják azt a helyet, ahol az MDM2 a p53-hoz kötődik.

A molekula felületén egy 3 aminosav által jól definiálható területen játszódik le az interakció – mondja Lyubomir T. Vassilev, molekuláris onkológus, a kutatás vezetője. – Ha a protein-protein interakciót próbáljuk meg célba venni, ez a legjobb lehetőség.

Először a kötődés helyéről készítettek részletes röntgenképet, majd a szintetikus vegyi anyagok hatalmas tárházában megkeresték azt, amely megtapad a protein-protein interakció helyén.

Kimutattuk, hogy egy apró molekula ténylegesen kötődhet az MDM2 felületén – mondja Vassilev.

A szilárd tumorok mintegy felénél szerepe van a p53-MDM2 interakciónak. Mindazonáltal még hosszú az út odáig, hogy a rák kezelésében ez a módszer valóságos értékkel bírjon. A következő lépés az lesz, hogy megállapítsák, klinikailag alkalmazhatók-e ezek a molekulák, ezért egérkísérleteket fognak lefolytatni. Az állatkísérletek sikere azonban még nem szükségszerűen vonja maga után azt, hogy a humán rákokkal is garantáltan pozitív eredményeket kapnak a kutatók. Sok előre nem látható esemény is bekövetkezhet, például a mellékhatások tolerálása sem tisztázott még.

Vassilev szerint az elérendő cél a gondos egyensúly, az, hogy a p53 a rákos sejteket megtámadja, de a normál sejtekben a legkevesebb kárt okozza. A most kikísérletezett molekulákkal azonban erre minden remény megvan.

Yahoo News

Forrás - InforMed.hu