A migrén keletkezésének útjai

A migrén a koponya területén lévõ véredények izomzatának görcsös állapota miatt alakul ki, ami késõbb elernyedésbe megy át. Mind a görcsös állapot, mind pedig az erre következõ izomzatelernyedés véráramlási zavarokat váltanak ki, amelyek feltételezettek a migrénrohamok keletkezésénél. A véredények görcsös állapotát okozhatják anyagcsere- vagy hormonális tényezõk, de mechanikai irritáció is. Az anyagcsereokokra visszavezethetõ kiváltásnál szerepet játszhatnak bizonyos élelmiszerek. Menstruáció elõtt vagy klimaktériumban a szérum relatíve magas ösztrogénszintje a feltételezett kiváltó ok. A nyak és a tarkóizomzat feszülése által okozott érfal-beidegzési mechanikus irritáció szintén szóba jöhet migrént kiváltó tényezõként.

A migrén meghatározása és tünetei

Azt a fejfájást nevezzük migrénnek, amely a fej egyik oldalán jelentkezik, erõssége a tompa nyomástól a lüktetõ fájdalomig terjed, legalább 4-72 óra hosszan tart és minimum öt alkalommal elõfordult már.
A migrén tipikus tüneteihez sorolják, hogy

• a fájdalom a tarkóról a fej hátsó részére húzódik,
• a fájdalom féloldali, a szem, illetve a halánték régiójába lövellõ,
• a csaknem elviselhetetlen fájdalom néhány órától napokig tart,
• rosszulléttel és/vagy hányással jár együtt,
• egyensúlyzavarok, valamint
• fényérzékenység és látászavarok lépnek fel.

Az okok

A migrén hátterében rejlõ tulajdonképpeni okok nem ismertek. Megállapítást nyert az agytörzs túlzott aktivitása, amelyet az agykéregben észlelt extrém izgalom okoz.
Némelykor úgy tûnik, hogy a fejfájás „csak” a felfokozott ingerületi túlérzékenységtõl való fájdalmas megszabadulás következménye.
Ezzel lehet magyarázni a migrének halmozott elõfordulását hétvégeken vagy szabadság ideje alatt, tehát a kikapcsolódás idején.
A stressz és a szervezet túlsavanyodása negatívan befolyásolják a rohamok súlyosságát vagy gyakoriságát. A táplálkozás, valamint a normális vastagbélflóra egyensúlyzavara úgyszintén hatással van a migrénre. Sok betegnél a tiramintartalmú élelmiszerek (például sajt vagy vörösbor) váltanak ki migrénrohamot.

A rohamok gyakorisága

A fejfájások a leggyakoribb közérzeti zavaró tényezõk közé tartoznak. Az emberek mintegy 50 százaléka panaszkodik alkalmanként vagy gyakran jelentkezõ fejfájásról. De nem minden fejfájás migrén. A felnõttek mintegy 12 százaléka és a gyermekek kb. 5 százaléka szenved migrénben. Sajnos az érintetteknek csak a fele keresi fel az orvost, a többiek csendben szenvednek vagy magukat próbálják kezelni.

Nemek közötti megoszlás

A migrén nõknél messze gyakoribb, mint férfiaknál. Már gyermekkorban elkezdõdhet. Leggyakrabban a 10. és 20. életév között lép fel, de néha késõbb is. Az 50. életév feletti kitörés azonban igen ritka. Ilyenkor más okokat kell keresni a panaszokra.

Terápiás lehetõségek

Elméletileg két fõ irányt lehet megkülönböztetni a migrén terápiájánál: a hivatalos orvoslás, illetve a komplementer gyógyítás kezelési módozatait. A mindenkori diagnózis és az egyéni adottságok alapján kell eldönteni az egyes esetekben alkalmazandó terápiás módokat.

A hivatalos orvoslás

A hivatalos orvoslás képviselõi a legkülönbözõbb hatású készítményekkel gyógyítják a migrént: hányáscsillapítókat, fájdalomcsillapítókat, szerotonin-anyagcserét befolyásoló gyógyszereket rendelnek. Némelykor magasvérnyomás elleni szereket (béta-blokkolókat, kalcium-antagonistákat) vagy antidepresszánsokat alkalmaznak.
Ezeknél a hatóanyagoknál figyelembe kell venni az ellenjavallatokat, alkalmazási korlátozásokat, mellékhatásokat is.

Komplementer Gyógyítás

A komplementer gyógyászat eszköztárából ismertetjük a vastagbélszanálás és a homeopátia módszereit.

Vastagbélszanálás (szimbiózis-beállítás)

Egyes betegek tapasztalták maguknál, hogy bizonyos ételek vagy élelmiszerek elfogyasztása után fejfájásos roham lép fel. Ebben az esetben természetesen segíthet a roham kivédésében, amennyiben ismert, ennek a meghatározott élelmiszernek az elkerülése.
Azonban gyakran nem elegendõ egymagában a táplálkozás megváltoztatása. Ezekben az esetekben olyan kezelés végezhetõ, amelyben elérhetõ a bélflóra stabilizálása. Ezt az eljárást nevezték korábban szimbiózisrendezésnek, népiesen bélszanálásnak.
Ennek beavatkozásnak a célja a test egyensúlyból kibillent elhárítómechanizmusának újbóli harmonizálása. Az elhárítómechanizmus túlnyomóan a vastagbél nyálkahártyájára lokalizálódik. Elsõ lépésben a káros bélbaktériumok számának csökkentését kell elérni, majd a bélmiliõ pH-értékét stabilizálni, megfelelõ szelektív tápanyagot összeállítani és lehetõvé tenni a belek betelepítését az egészséges flórával. Már az immunfunkciók eme harmonizálása révén is sikerül némelykor a fejfájásos panaszokat befolyásolni.

Homeopátia

A homeopátiában a betegség puszta tünetein vagy bizonyos panaszokon kívül mindig a beteg életkörülményeit is magában foglaló összképet kell figyelembe venni. Ezért különösen fontos a szakavatott tanácsadás.
A hasonlósági elv alapján végzett kezeléseknél olyan anyagok kerülnek alkalmazásra, amelyek igen magas koncentrációban ugyanazokat a panaszokat és tüneteket okozzák, mint amelyeket kezelni szándékoznak. Tehát a fejfájásos panaszok kezeléséhez olyan anyagok alkalmasak, amelyek magas koncentrációban kiváltják a migrén olyan tüneteit, mint például a féloldali fejfájás, rosszullét, fényjelenség a szem elõtt stb.
A homeopátiás készítményekkel kezelt betegeknek tisztában kell lenniük azzal, hogy a homeopátiás anyagok a megzavart szabályozásra hatnak. Tehát nem szabad azonnal beálló fájdalommentességet várni, amelynek azonban újból gyorsan lecseng a hatása. Hanem egy lassan, két-három hét alatt beálló fájdalommentességgel lehet számolni, ami viszont hónapokig, gyakran akár egy évig is tartós javulást biztosít. A migrén, illetve a fejfájás terápiájánál olyan szereket használnak, amelyek egészséges környezetben az alábbi tüneteket okozzák, és így a hasonlósági szabály alapján az ilyen jellegû panaszoknál alkalmazandók pl:

• Iris versicolor (Különbözõ színû kardliliomok): Homloktáji fejfájás rosszulléttel, fátyolos látással, szédüléssel, szellemi erõfeszítés után enyhület állhat be.
• Gelsemium sempervirens (Sárga jázmin): Halántéktáji fájdalom, amely a fülbe, állba és az orrszárnyakba sugárzik. Jellege tompa, súlyos fájdalom, amelynél a beteg nehéznek érzi a fejét és a szemhéjait. Béklyóérzés a fej körül, érintésre érzékeny, fájdalmas fejbőr.
• Cyclamen europaeum (Közönséges alpesi ibolya): Féloldali fejfájás. Szédülés, a dolgok körben mozognak. Reggelenként fájdalom vibrálással a szem elõtt.
• Paris quadrifolia: Fájdalmasság a fejtetõn, furcsa üres érzés a fej baloldalán. Fájdalom a fej hátsó részén, a fejbõr összehúzódásának érzése.
• Asarum europaeum: Összenyomó jellegû fájdalom. Feszültségérzés a fejbõrben. A haj mozgatása fájdalmas.

Annak érdekében, hogy a fenti hatóanyagok teljesen ki tudják fejteni hatásukat, pontosan be kell tartani a Homeopátiás Gyógyszerkönyv elõírásait. A legújabb vizsgálatok azt bizonyítják, hogy méréssel különbségeket állapítottak meg a normális hígítások és a lege artis elõállított homeopátiás potenciák között.

Tennivalók migrénes roham esetén

A migrénroham kezdetekor azonnal nyugalomba kell helyeznie magát a betegnek, lehetõleg egy elsötétített szobában. Meg kell keresni, hogy a fej milyen pozíciója teszi leginkább elviselhetõvé a fájdalmat.
Ne egyen, ne igyon a migrénes beteg, az alkohol és a nikotin is csak fokozzák a szenvedését. A legújabb kutatások szerint a megfelelõ magnéziumellátás képes segíteni a roham bevezetõ idõszakában és csökkenti a rohamok gyakoriságát. Fájdalomcsillapítót lehetõleg csak ritkán és mértékkel alkalmazzanak, minthogy ezzel a veséket és a májat megterhelhetik.
Az alvás, a pihenés és a különbözõ kikapcsolódási tevékenységek segítségével lehet gondoskodni az élet ritmusában a szükséges kiegyensúlyozottságról.

Létezik-e diéta a migrénesek számára?

Nem létezik olyan diéta, amely a fejfájást vagy a migrént megszünteti. Mindazonáltal meghatározott élelmiszerek, illetve azok természetes összetevõi jótékony hatásúak lehetnek migrénes rohamokban. Bizonyára jó tudni, hogy milyen élelmiszerek jöhetnek itt szóba annak érdekében, hogy figyelni lehessen, vajon ténylegesen kapcsolatba hozhatóak-e ezek a fejfájással vagy migrénes történéssel.
Gyakran figyelték meg, hogy a tiramintartalmú élelmiszerek rohamok kiváltói lehetnek. Ezek közé tartoznak többek között a csokoládé, a banán, a citrusfélék, az avokádó, a heringfélék, a paradicsom, a vörösbor vagy a sajtok. Tehát mindenképpen kifizetõdik megfigyelni, hogy vajon ezeknek az élelmiszereknek az elfogyasztása után bekövetkezik-e a migrénes roham. Amennyiben igen, ezeknek az élelmiszereket a fogyasztását a jövõben teljesen el kell kerülni vagy legalábbis csökkenteni kell.


Forrás - vitalitas.hu