A közvélemény által legtöbbet emlegetett önálló fejfájásbetegség a migrén. Az elsődleges fejfájások közé tartozik, ám ez a „minősítés” nem jelenti azt, hogy – egyes esetekben – nem kell kutatni az okai után, mert ilyen erősségű főfájást kiválthatnak bizonyos betegségek is.

A migrénes fejfájás elsősorban a nőket érinti, s gyakran már gyermek-, kamasz, vagy fiatalkorban kezdődik: főként a 25–55 év közötti, aktív korú hölgyek körében fordul elő - mondta Bozsik György, a Semmelweis Egyetem Általános Orvosi Kar Neurológiai Klinikájának főorvosa. A kamaszkor előtt a lányok között kevesebb a fejfájós, mint a fiúknál. A nemi érés során azonban a fejfájós lányok száma megháromszorozódik. A változókor után enyhülnek a panaszok, ekkor már „csak” kétszer annyi nőt kínoz fejfájás, mint férfit.

A migrénnel már jó ideje eredménytelenül viaskodók fele általában megannyi öngyógyítási kísérlet után keresi csak fel a háziorvosát, a  negyedük – félve például egy esetleges agydaganattól – beutalót kér neurológiai szakrendelésre, a betegek kisebb hányada pedig valamilyen szakorvostól  – reumatológustól, nőgyógyásztól, fül-orr-gégésztől vár megoldást kínzó fájdalmai enyhítésére.

„A markáns tünetek több lépcsőben jelentkeznek” – magyarázza a neurológus.  „Az első fázis – amely egy órától akár negyvennyolc órán át is eltarthat – előjele lehet a nyakmerevedés, illetve a szélsőséges hangulatingadozás, fokozott étvágy, bizonyos ételek megkívánása. A második szakaszban megjelenik a rohamot előre jelző úgynevezett „aura”, mégpedig vizuális torzulások (fényvillanások, hullámvonalak, foltos látótérkiesések), beszédzavar, kézzsibbadás formájában. Becslések szerint, a migrénesek 15–20 százaléka érzi meg a roham közeledtét. Ez a szakasz maximum egy órán keresztül tart. A harmadik etapban jön maga a nagyon erős, lüktető – általában – egyoldali fejfájás. A fájdalomhoz émelygés, hányás, szag-, fény- és hangérzékenység társulhat: ez a szakasz négy órától akár három napig is eltarthat. A betegek többsége az erőteljes fájdalmat és a közérzetét ellehetetlenítő társult tüneteket elsötétített szobában, ágyban igyekszik átvészelni. A fájdalom megszűnését néhány napig tartó fáradtság, levertségérzet követheti.

A migrén ugyan az elsődleges fejfájások közé tartozik, ám ez a „minősítés” nem jelenti azt, hogy – egyes esetekben –  nem kell kutatni az okai után, mert ilyen erősségű főfájást kiválthatnak bizonyos betegségek is. Ezért is tartja fontosnak a neurológus a különféle szakorvosi – szemészeti, belgyógyászati, nőgyógyászati –, műszeres  – CT, MRI stb. – és egyéb célirányos vizsgálatok elvégzését.

Bár az orvos hangsúlyozza, hogy a migrén okát, a roham alatt a központi idegrendszerben zajló folyamatok pontos menetét ma még nem sikerült a neurológiai kutatásoknak teljes mértékben tisztázniuk, az azonban már biztosnak látszik, hogy a migrén kialakulásában kulcsszerepet játszik a szerotonin nevű, központi idegrendszeri ingerületátvivő anyag mennyiségének változása, az agyburok erei körül zajló úgynevezett „steril” gyulladás és az agyi fájdalomérzékelő központ megzavart működése. Erre a fejfájástípusra hajlamosíthat a genetikai örökség; illetve ma már a rohamot provokáló tényezők közé sorolják a kutatók a tartós stresszt, a pszichés/egzisztenciális problémákat, az alvászavarokat, a rendszertelen étkezést, sőt a hormonháztartást áthangoló fogamzásgátlók szedését is.

A migrén ismételt megjelenése a nőknél összefüggésben állhat a menstruációs ciklushoz köthető hormonszint-változásokkal is. Ezt a feltevést látszik igazolni az a szakorvosok által ismert tény, miszerint a migrénes nők 14 százalékánál a rohamok csak ebben az időszakban jelentkeznek, viszont terhesség alatt – általában – a migrén „szünetel”, a menopauza után többnyire enyhül, illetve meg is szűnik. 

A szakorvos azt tanácsolja a migrénes nőknek, hogy gyakrabban menjenek el vérnyomásmérésre – egyes kutatások szerint ugyanis a 45 éves kor alatt rendszeresen jelentkező migrén némileg fokozza a trombózis és az agyvérzés kockázatát –, ne fogamzásgátló tablettákkal védekezzenek, hanem más módszereket részesítsenek előnyben a nem kívánt terhességgel szemben. Különösen veszélyeztetetteknek tekinti a főorvos a dohányzó és fogamzásgátlót szedő migrénes nőket: náluk az agyi- és érkatasztrófa kialakulásának esélye akár megtízszereződhet nem dohányzó társaikhoz képest.

A neurológusok megfigyelték, hogy az időjárás-változásra érzékenyek körében több a migrénes beteg. Bozsik főorvos szerint, az időjárási fronthatásokkal szembeni védekezésben segíthet a kiegyensúlyozott életmód: a frontos időszakokban ne hajszoljuk túl magunkat, vitamindúsan táplálkozzunk, kerüljük a stresszhelyzeteket.

A migrén terápiájáról szólva, a szakorvos első lépésként említi, a kiváltó tényezők – lehetőség szerinti – kiiktatását, ami segíthet legalább néhány kínzó roham megelőzésben vagy „felszámolásában”. Hangsúlyozza, hogy a kezelés egyénre szabott, és az enyhe migrén esetében elegendő lehet a vény nélkül kapható fájdalomcsillapító. Közepesen súlyos esetekben ezek kombinálhatók hányáscsillapító szerekkel, illetve vényköteles, specifikus migrén elleni gyógyszerek is szóba jönnek. A kínzó, életminőség-rontó fejfájások kezelését általában – megfelelő orvosi ellenőrzés mellett – az utóbbiakkal kezdik a szakorvosok. 

Ha az állandó orvosi kontroll alatt álló migrénes beteg szokásos fejfájási tünetei valamiben megváltoznak, akkor „soron kívül” tanácsos felkeresnie a házi- vagy kezelőorvosát, hogy újabb vizsgálatok segítségével kiderüljön, nem társult-e az addig önállónak tartott, elsődleges fejfájásbetegséghez valamilyen, szervi okokra visszavezethető betegség (magas vérnyomás, vérszegénység, zöldhályog, látásromlás stb.) is.

A szervi „meghibásodást” nem takaró, elsődleges fejfájások között a szakemberek számon tartják a hideginger okozta, illetve a fizikai, szellemi megerőltetéssel összefüggő, a szexuális aktivitással kapcsolatos, valamint a levegőszennyező gázok és a dohányfüst által kiváltott fejfájásokat is. Ezek ellen vagy életvitel-váltással, vagy egy pirula fájdalomcsillapítóval lehet védekezni. 

Az sem eléggé köztudott, hogy az éjjeli vagy reggeli krónikus fejfájásban szenvedőknél az ok a diagnosztizálatlan alvászavar. Amennyiben sikerül az alvás ritmusát visszaállítani, enyhülhetnek, illetve meg is szűnhetnek a fejfájásos panaszok.


Forrás - medizona.hu