A csontkovácsolás években számolva megelőzi a kiropraktikát, több mint négyezer évvel ezelőtt a Távol-Keleten, Kínában már beszámoltak mechanikai módszerek alkalmazásáról, ezek terjedtek el később Európában is. E módszerek soha nem fejlődtek igazi orvostudománnyá.

A kiropraktika születése az 1800-as évek végére tehető, megalapítója a kanadai születésű Daniel David Palmer, aki mágnessel gyógyított, de otthon volt az élettanban és az anatómiában is. Egyik betegének sikertelen kezelése után kiderült, hogy évekkel azelőtt egy rossz mozdulatnál egy roppanást érzett a gerincében, s ekkor veszítette el a hallását. Palmer megvizsgálta páciense gerincét s kiderült, hogy egy gerinccsigolya elmozdult a helyéről, helyreigazította, majd kis idő elteltével visszatért a beteg hallása. Az orvos így fedezte fel, hogy a gerincnek milyen befolyása lehet más szervek működésére. Módszerét saját maga és később fia, B. J. Palmer és követői továbbfejlesztették, és a róla elnevezett, ma már egyetemi státusszal működő kiropraktőregyetem (Palmer College of Chiropracic) 1897 óta működik.

Annak ellenére, hogy ilyen kifinomult technikát kíván a gerinc, az ízületek gyógyítása, a szakembereken kívül szép számban találhatunk mindenféle orvosi képzés nélkül "gyógyító" csodadoktorokat. A kiropraktőr és a csontkovács között az egyik leglényegesebb különbség, hogy az előző mögött több éves orvosi képzés áll, míg az utóbbinál sok esetben csak pár hetes gyorstalpaló. Mivel csak az Egyesült Államokban van kiropraktőr képzés, itthon egyelőre kevés a szakember, s egyelőre csak Budapesten érhetők el ezek a kezelések, ahol öt kiropraktor orvos rendel.

Hazánkban a mozgásszervi panaszok népbetegségnek számítanak. Az EU-ban sincs ez másképp, minden negyedik munkavállaló panaszkodik hátfájásra, és csaknem ugyanennyi ember életét keserítik meg más mozgásszervi bajok - állapítja meg az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség 27 tagországban végzett felmérése. A szakemberek szerint nem meglepő, hogy ez a civilizációs betegség gyakori. A rohanó, teljesítményorientált világunk felelős a váz- és izomrendszeri problémák kialakulásáért: a monoton munka, a gyakori hajolás, a kényszertartások, a nehéz fizikai munka, a számítógépes munkahelyek terjedése, sőt a stresszes munkakörnyezet is mind hozzájárul az ízületek sérüléséhez. Sokan megpróbálnak inkább együtt élni a fájdalommal, ahelyett, hogy minél előbb szakemberhez fordulnának problémájukkal. Pedig a kiropraktika pontosan ezeket a bajokat orvosolja.

Hogyan hat a kiropraktika?

A tengerentúlon teljesen természetes, hogy akinek fáj a háta, dereka, vagy bármilyen ízületi problémája van, felkeres egy kiropraktőrt. A kiropraktika szerint (amelynek fő szakterülete a gerinc, annak nyaki, háti, derék és keresztcsonti részei, illetve az ezeket alkotó csigolyák, porckorongok, ízületek, és különösen a gerincből kilépő idegek), amikor a csigolyák elmozdulnak a helyes pozícióból, nyomást gyakorolnak a kilépő ideggyökökre - ezt nevezik subluxatiónak vagy ízületi blokknak. Ennek következtében a beidegzett izmokban, testrészekben és belső szervekben működési zavar, kóros állapot alakul ki. A kóros állapot leggyakoribb tünetei a fájdalom, izomgörcs, gyengeség, keringési rendellenességek, ödéma. A kiropraktőr feladata e kóros állapot megszűntetése, éppen ezért a vizsgálat során kitapintja az elmozdult csigolyákat és helyre teszi azokat, felszabadítva az idegeket a nyomás alól.

A kiropraktika szakterülete a derékpanaszok, gerincproblémák, porckorongsérvek. De számos esetben kiderül, hogy a migrén mögött is a sérült idegrendszer áll. Az izmok görcsössége ugyanis kihathat az agy vérellátására, az idegpályák szabad működésére, ezek pedig előidézhetnek migrént, szédülést, kábultságérzetet, fülzúgást. Már gyerekkorban kialakulhatnak ízületi blokkok, részben a rossz testartás miatt, de a rosszul választott, vagy túl nehéz iskolatáska is nyomott hagy a gerincen. De ugyanúgy vezethetnek csigolyaelmozduláshoz a különféle balesetek során elszenvedett akut traumák, esések, lelki túlterheltség és a mozgáshiány is.

Évekig el lehet úgy lenni, hogy ezek nem, vagy csak ritkán okoznak panaszokat, de valójában egyre súlyosabb lesz a helyzet. Az ízületi blokkok a gerincben merevséget, mozgáskorlátozottságot, porckopást, meszesedést és porckorongsérvet okoznak. Az ízületek állapota romlik, és ha a folyamat hosszú időn át fennáll, visszafordíthatatlan változások mennek végbe.

A kezelés sikerének kulcsa az ellazulás

Minél korábban szánja el magát az ember egy ilyen kezelésre, annál többet lehet korrigálni, az ideális állapotot nem lehet visszaállítani, de tünetmentessé tehető a páciens. S minél kisebb a baj, annál kevesebb kezelésre van szükség. A panaszok megszűnéséhez szükséges kezelések számát mindig egyénileg lehet csak eldönteni. Ez a problémától, az életkortól, testsúlytól, életmódtól, és a táplálkozástól is függ. Ráadásul mindenki másképp reagál a kezelésre.

A kezelés sikere attól is függ, hogy a páciens mennyire tud ellazulni. Feszes izmoknál lényeges a gyorsaság és a technika, hogy az izmok ne fogják vissza az ízületeket. A test befogadóképessége nagyon fontos, hiszen nemcsak izmokkal, szalagokkal és ízületekkel, hanem az idegrendszerrel van dolguk, ezért óvatosan kell végezni a kezelést. A kezelés gyors, rövid, erőteljes, de nem fájdalmas mozdulatokból áll. A kiropraktor ezért figyelembe veszi az egyén fájdalomtűrését (hiszen lehet kellemetlen is a terápia, még ha nem is elviselhetetlenül fájdalmas), testi adottságait, aktuális állapotát, problémáját.

alternativgyogymodok.hu