Nagyszámú emberen végzett megfigyelések eredményei mutatták, hogy akiknél magasabb a kalciumbevitel (értéke 1g=1000 mg feletti/nap), azon egyéneknél mind a verőeres, mind a vénás vérnyomás alacsony, nem alakulnak ki a szülés körüli különböző komplikációk.

Több mint 30 ezer férfi vizsgálata azt mutatta, hogy a hipertónia (magas vérnyomás) megelőzése szempontjából az 1 g/nap kalciumbevitel tekinthető optimálisnak. Ezt az értéket 1994-ben az amerikai egyesült államokbeli National Institute of Health kongresszus ülése is elfogadta.

A magas vérnyomást okozó betegségek egyike lehet a vesekő is. A veseköves betegeknél a kövek típusai különböznek (kalcium-oxalát, kalcium-urát, kalcium-foszfát stb.). A gyomor-bél rendszerből a kalciumsók csak ionizált formában szívódnak fel, a kalciumhoz kötődő anionrészek pedig a vesében dekoncentrálódhatnak és kicsapódhatnak. Hazánkban leggyakrabban kalcium-oxalát kövekkel találkozunk. Lényeges megfigyelés, hogy a kalciumbevitel megnövelésével a vizelet útján ürülő oxalát mennyiségét növelni tudjuk. Tehát a kalcium megvonása hibás, sokkal célravezetőbb a kalcium adása.

Azon egyéneknél, akiknek valamilyen zsírfelszívódási zavaruk is van, ott a zsírhoz a kalcium lekötődik (szappant képez), a szabadon maradt anionok felszívódnak és vesekövet hozhatnak létre. Ha zavart a zsírfelszívódás (pl. epebetegeknél, krónikus bélgyulla dásnál) különösen fontos a kalciumbevitel jelentős mértékű megnövelése, hiszen ezáltal csökkenteni tudjuk az anionoknak a gyomor-bélből történő felszívódását és ezzel a vesekőképződés esélyét is. Ezt legjobban azok a nagyon kövér betegek példázzák, akiknél mintegy két évtizeddel korábban bypass műtétet (érműtét) alkalmaztak, és ahol az említett mechanizmusok maximálisan érvényre jutottak.

A kalcium és a vastagbélrák

A vastagbél-nyálkahártya rosszindulatú elfajulása számos tényező eredményeként jöhet létre. A szervezetünkben termelődnek különböző anyagok (pl. epesavak), amelyek maguk is képesek a vastagbél-nyálkahártyát ingerelni, hasmenést okozva, és a nyálkahártyasejtek elfajulását elindítani. A kalcium sejttenyészetekben képes volt gátolni a vastagbél-nyálkahártyából izolált prae-malingus (előrák) sejtek növekedését. Itt azonban nemcsak a kalcium, hanem a kalcium-anyagcserében is szerepet játszó D-vitamin metabolitjai (előanyagai) is hasonló hatást fejtettek ki. A kalcium azáltal, hogy leköti a savakat és kalciumsókat képez velük, megszünteti az epesavak nyálkahártya-irritáló hatását. Érdekes megfigyelés az is, hogy a nem szteroid gyulladáscsökkentő gyógyszerek maguk is képesek gátolni a vastagbél-nyálkahártya rosszindulatú átalakulását és mindez jelentős mértékben na gyobb védőhatást mutatott, ha aszpirint adtak, amely kémiailag kalcium-acetil-szalicil-sav.

Az említett megfigyelések csak kis részét jelentik a kalcium jelentős szerepének az említett három betegség megelőzése szempontjából.
A kalciumban legdúsabb élelmiszerek a tej és tejtermékeink. A kiegyensúlyozott, egészséges táplálkozás alapelveinek érvényesítése, amely többek között naponta fél liter tejet, vagy ennek megfelelő tejterméket javasol, hangsúlyozza, hogy naponta többször együnk zöldségfélét és gyümölcsöt, elsősorban a magas rosttartalmú sütőipari termékek fogyasztására ösztönöz, fontosnak tartja a változatos nyersanyagot, ellenzi az italozást és dohányzást, felhívja a figyelmet a rendszeres mozgásra ­ aki ezt követi kétségtelenül jó úton jár.
A hazai és nemzetközi egészségügyi statisztikák eredményeként vált ismertté, hogy Magyarország lakossága 1960 és 1990 között mintegy félmillióval csökkent. Pedig hazánk gazdaságilag fejlettebbé vál t és a fertőző betegségek aránya jelentősen csökkent. Az elnéptelenedés egyik fő oka a születési gyakoriság csökkenése mellett a jóléti társadalmakra jellemző anyagcsere-betegségek (elhízás, szív- és érbetegségek, cukorbaj) szövődményeinek köszönhető. A szerző a következőkben a kalcium egészségvédő szerepét mutatja be.

Ugyancsak a fent említett vizsgálati sorozatokból ismerjük, hogy a születéskor várható élettartam jelentős mértékben csökkent Magyarországon és a volt ún. szocialista országokban, ugyanakkor az Európai Gazdasági Közösséghez tartozó államokban (beleértve Japánt, Új-Zélandot, az USA-t, Kanadát is) ezek a paraméterek nagyon kedvezően alakultak. A szakma ezt úgy hívja, hogy az említett országcsoportok között kinyílt az "egészségügyi olló".

Az okokat elemezve kiderült, hogy nincs szoros összefüggés a gazdasági helyzet és az egészségügyi paraméterek változása között. Erre abból következtethetünk, hogy az ún. kelet-európai volt szocialista országok államai között is lényeges különbségek mutatkoznak, noha gazdaságilag nincs nagy eltérés. A leglényegesebb faktorokat táplálkozási tényezők következményeként fogadják el. Magyarországon a szív- és keringési betegségek az első helyen vannak, a vastagbélrák ­ a többi daganatos betegséggel együtt ­ a második helyet tartja. Hazai adatok szerint a magyar lakosság 2-3%-a szenved vesekőbetegségben.

Forrás - Ideál - Reforméletmód magazin Celsus Kft.