Nem mindegy, hogy szürke vagy zöld hályogra derül fény a szemvizsgálatnál. Míg a szürke hályog (cataracta) a szemlencse jóindulatú betegsége, addig a zöld hályog (glaukóma) a látóidegrostok lassan előrehaladó, megfordíthatatlan pusztulását jelenti.

Valójában ez utóbbinál nincs szó valódi hályogról, a szembelnyomás megnövekedése miatti látóideg-pusztulást nevezik zöld hályognak.

Szemek a számok tükrében

Világviszonylatban 66,8 millióra becsülik a glaukómában szenvedő betegek számát, amelyből megközelítőleg 6,7 millióan meg is vakulnak. A zöld hályog a vakság vezető okai között szerepel, országonként változóan az elsőtől a hatodik helyen áll. Becslések szerint 2020-ra - a világ népességének öregedése miatt - 80 millió ember lesz glaukómás. Magyarországon a lakosság 1-2 százalékát érinti a kórkép, amely az életkor előrehaladtával akár az 5-8 százalékot is elérheti.

A megemelkedett szemnyomás következménye

Az egészséges szemben a csarnokvíz azonos arányban termelődik és vezetődik el a szemből így kialakítva a normál szemnyomást (intraokuláris nyomás (IOP), amely egészséges emberekben 10 és 21 Hgmm között van. A nap során sem állandó, ingadozik néhány Hgmm-nyit. Ha a csarnokvíz termelődése és elfolyása között felborul az egyensúly, megemelkedik a szemnyomás, amely a látóideg károsodását okozza. A zöld hályog leggyakoribb - bár nem minden esetben meglévő - jellemzője a magas szemnyomás, de kialakulásában több - anatómiai, örökletes, életkorral vagy fokozott stresszel kapcsolatos, keringési, gyógyszerezési, esetleg más szembetegség okozta - tényező játszhat közre. A glaukómás betegeknél a szem folyamatosan termeli a csarnokvizet, ami nem tud normális arányban elfolyni. Minden ideg, és ide sorolhatjuk a látóideget is, nagyon érzékeny a nyomásra és károsodás nélkül magasabb nyomást hosszú ideig nem képes elviselni. A megemelkedett szemnyomás miatt a látótér egy része kiesik. A már kialakult idegrost-pusztulást nem lehet megszüntetni, csupán a további károsodást lehet megelőzni a kezeléssel.

Mitől veszélyes?

A kór azért alattomos és veszélyes, mert az emelkedett szemnyomás hosszú időn át fennállhat anélkül, hogy bármilyen panaszt okozna a betegnek. A kezdeti elváltozások lassan alakulnak ki, általában a látótér széli részein és az ilyen kieséseket az egyik szem a másikkal pótolni tudja. Gyakran a beteg ezeket az elváltozásokat túl későn veszi észre, már csak akkor, amikor a látótérkiesések mindkét szemen kialakulnak. A tartós nyomásemelkedés miatti látóideg-károsodás oly mértékű lehet, hogy az a látás elvesztését okozhatja, és vaksághoz vezethet.


Forrás - HáziPatika.com