Régóta tudják a kutatók, a migrén nem hétköznapi fejfájás, hanem speciális diagnózis - a világon sok millió ember szenved tőle. A betegség okait feltérképező kutatásoknak köszönhetően a migréneseknek ma már nem kell rettegniük a rohamoktól: a gyógyszerek és terápiák segítségével megszüntethetők a panaszaik.

Féloldali, lüktető fájdalmak a homlok körül, a szem mögött. Minden szívdobbanással rosszabb: mintha ököllel nyomnák az ember agyát. Hallucinációk, fényes, cikázó foltok, villanások. Rosszullét, émelygés, gyöngeség. Beszédünk összezavarodhat, érzékenyek leszünk a hangokra, az intenzív illatokra, és a sötétbe menekülünk. Minden tizedik ember jól ismeri a tüneteket.

- Egész országra érvényes statisztikáink nincsenek, de helyi felmérések szerint nálunk, Magyarországon is hasonló a migrénes esetek előfordulásának aránya, mint amit a nemzetközi adatok mutatnak. Ez nagyjából 10-15 százalék, de az életkortól is függ, és a nők esetében magasabb, mint a férfiaknál - mondja dr. Kundra Olga, az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet főorvosa.

Körülbelül háromszor anynyi nőnél, mint férfinál diagnosztizálták a betegséget, és a kutatások eredményeiről rendszeresen beszámoló Neurology című amerikai szakfolyóirat szerint a nőbetegek menstruációs ciklusuk első két napjában kétszer gyakrabban élnek át aura (látászavar) nélküli fejfájást, mint a hónap többi részében. Ebből arra lehetne következtetni, hogy a szervezetben lezajló hormonális folyamatoknak főszerepe van a rohamok kialakulásában. Ám sokkal valószínűbb, hogy az ösztrogén hormon szintjének megváltozása csak egyetlen a migrént kiváltó lehetséges hatások közül. A kutatók megfigyelték, hogy bizonyos ételek - például sárga, állott sajtok, nitrátot tartalmazó húsok, alkoholos italok (különösen a vörösbor) és citrusfélék fogyasztása hozzájárulhat a fejfájás kifejlődéséhez. Különböző környezeti tényezők - egyebek közt az időjárás- és hőmérséklet-változások, fluoreszkáló fények és a folyamatos stressz, aggódás, kialvatlanság, vagy éppen a mértéktelen alvás - szintén elindíthatnak rohamokat. Elég valamilyen izgató hatás, amely során a beteg agya túlzottan ingerült állapotba kerül. A migrénes emberek idegrendszere érzékenyebb az átlagosnál - állítják az orvosok.

Az érintettek nagy része nem keres ellenszert visszatérő fejfájásaira, mert azt hiszi, hogy a migrénre nincsen megfelelő gyógymód. Bár a kutatók hosszú ideig nem jöttek rá, milyen folyamatok állnak a betegség hátterében, a legutóbbi évek kutatásainak köszönhetően ma már hatékony gyógyszerek és terápiák vannak a rohamok elmulasztására, megelőzésére.

- Az elmúlt évtizedben komoly előrelépés történt a migrén patomechanizmusának pontosabb megismerésében. Humán PET- (pozitronemissziós tomográfia) vizsgálati adataink vannak arról, hogy a migrénes roham során az agytörzs egy kitüntetett régiója különleges aktivitást mutat. Emellett biokémiai kutatások a betegség molekuláris mechanizmusairól adnak egyre több információt - magyarázta lapunknak prof. dr. Vécsei László, a Szegedi Tudományegyetem Neurológiai Klinikájának igazgatója.

Sokáig azt gondolták a tudósok, hogy csak az agyi erek abnormális lüktetése okozza a migrénes tüneteket. E nagyon leegyszerűsített elmélet szerint amikor az agyhoz befutó artériák kitágulnak, előbb kissé összeszűkülnek, s így a normálisnál kevesebb vér jut az agyba, ami rosszullétet okoz. Kiderült azonban, hogy sokkal bonyolultabb folyamat zajlik le a migrénes ember fejében. Az agy felületén, az agykérgen egy lecsökkent idegi aktivitásként végigterjedő hullám okozza a beteg vizuális hallucinációit, auráját. Ezután az agytörzsben feltételezett "migréngenerátorból" érkező jelek hatására kezdetét veszi a fejfájás: az agytörzsi szignálok a homlok és a szemek alatt futó háromosztatú idegbe jutnak, amely válaszként kémiai anyagokat, neuropeptideket termel. Az idegvégződésekről a vérbe került neuropeptidek felelősek az agyi erek kitágulásáért. Az így létrejött tág erek, amellett, hogy a környező idegeket irritálva erőteljes fejfájást okoznak, újabb neuropeptid-molekulák termelésére késztetik a már amúgy is "begyulladt" háromosztatú ideget. A pozitív visszacsatolás miatt a migrénes roham órákig, vagy a status migrenus diagnózis esetén akár napokig is eltarthat.

A kutatók rájöttek, hogy az agy szerotonin nevű ingerületátvivő anyaga fontos részt vállalhatna a migrénes rohamok elmulasztásában. A szerotonin ugyanis a háromosztatú ideg sejtjeinek úgynevezett 5HT-receptoraihoz kapcsolódva csökkenteni tudja az ideg aktivitását, és így a neuropeptidek termelését. Káros mellékhatásai miatt ez az ingerületátvivő molekula nem használható hatóanyagként, ezért olyan gyógyszereket kerestek, amelyek az 5HT-receptorokon keresztül a szerotoninhoz hasonlóan hatni tudnak a migrénes rohamokban főszereplő idegsejtekre.

E célra fejlesztették ki a migrén gyógyításához ma már klinikailag alkalmazott hatóanyagok egyik nagy családját, a triptánokat. Ezek különböző fajtái gyorsan ható rohamkezelő gyógyszerek alapanyagai. A migrén kezelésére más hatóanyagok is alkalmasak: az agyi és perifériás erek szűkülését okozó ergotaminszármazékok és a fájdalomcsökkentő analgetikumok. Dr. Kundra Olga szerint azonban a beteg életmódjának megváltoztatásával, a rohamokat kiváltó tényezők (triggerek) kiszűrésével is komoly eredményeket lehet elérni. A gyógyszerek és a terápiák variálásával ma már minden migrénes betegnek segíthetnek az orvosok.


Forrás - Népszabadság.hu