Ironikus fordulat a dohányzás és az egészség viszonyában, hogy a növény a jövőben akár a daganatellenes oltások alapanyagává is válhat. Amerikai kutatók ugyanis bizonyos limfómák antitestjeit dohány növényekben szaporítva és abból kivonva, majd a betegekbe visszajuttatva megfelelő immunválaszt értek el az esetek többségében.

Ez nagy segítség lehet a rák elleni harcban. Az amerikai kutatás az első, ami a növényekben előállított antitestekkel végzett oltásaival az emberi kísérletekig eljutott.

Régóta vannak próbálkozások arra, hogy állatok helyett növényekben állítsák elő az oltóanyagokat, azok olcsósága, biztonságossága és gyorsabb termelhetősége miatt. Azonban a növényekkel végzett kutatások eddig nem kerültek a figyelem középpontjába, eddig ugyanis nem voltak humán kísérletek a témában.

A fázis 1 vizsgálat során a szerzők 16 beteget gyűjtöttek össze, akik frissen diagnosztizált follikuláris B-sejtes limfómában szenvedtek. A betegekből kivont egyláncú antitesteket módosított dohány-mozaikvírusba juttatták, amivel azután megfertőzték a növényeket.

A vírus szaporodásával az antitest is megsokszorozódott. Néhány nappal később a kutatók kivonták az antitesteket a növényből, néhány cserje elég volt egy-egy betegnek. Minden beteg a saját antitestjeit kapta vissza. A vizsgálat során az alacsony és magas dózisú oltásokat is vizsgálták, méghozzá az immunrendszert stimuláló növekedési faktor mellett, és annak hiányában is.

A szerzők tapasztalata szerint „egyik esetben sem lehetett súlyos mellékhatást tapasztalni”. A betegek több mint 70 %-ánál ki lehetett mutatni az immunrendszer válaszát, és 47 %-nál antigén specifikus reakció is igazolható volt. Egy beteg sem számolt be mellékhatásról.

A szerzők szerint „ezek az eredmények összességében azt támasztják alá, hogy a növényekben előállított oltóanyag biztonságosan alkalmazható, és járható útja a follikuláris limfómás betegek egyénre szabott kezelésének”.

Az oltás lényege, hogy a gátlástalanul szaporodó immunsejt minden egyes utódsejtje hordozza ugyanazt az antigént a felszínén. Ez az antigén egyedi minden egyes daganatnál, és máshol nem található a szervezetben, így célpontként szolgál a kezelések során. Az oltás során megnő az antigén mennyisége a szervezetben, így az immunrendszer erős jelet kap arra vonatkozóan, hogy pusztítson el mindent, ami ezt az antigént hordozza, vagyis a daganatos sejteket is.

Az eljárás csak akkor működik, ha a személyre szabott oltásokkal nagy mennyiségű antigént sikerül bejuttatni a betegekbe.

A follikuláris B-sejtes limfóma egy krónikus, gyógyíthatatlan betegség, amit jelenleg kemoterápiával kezelnek, ez sok mellékhatással jár, így a betegek sokszor inkább várnak, hogy a betegség előrehaladjon. A mellékhatásoktól mentes, növényekből kivont oltással azonban korán és agresszíven fel lehet lépni a tumor ellen.

Állatokkal is próbáltak már személyre szabott oltásokat létrehozni, ezek azonban sokkal több hátránnyal jártak: a jelentősen nagyobb költségek és a hosszabb termelési idő mellett fennállt annak a veszélye is, hogy a beteg valamilyen vírussal fertőződik az állatokból.

A növényi termelés további előnye, hogy sokkal erősebb immunválaszt indukál, mint az állati oltások. Ez azért van, mert az állati és a növényi sejtek másféle cukrokat kötnek az antigénekhez: ez jelentősen befolyásolja az antitestek aktivitását.

A szerzők terveiben egy több beteget felölelő, fázis 2 vizsgálat szerepel következő lépésként.

Medical News Today

Forrás - InforMed.hu