Oka a koszorúerek valamelyik ágának - rendszerint előzetes érelmeszesedésen alapuló hosszantartó görcse, majd az ezt követő rögös érelzáródás.

A szívinfarktusra ugyanzok a tényezők hajlamosítanak, mint az érelmeszesedésre, így a szívinfarktus gyakorisága 40 év feletti férfiakon következik be gyakrabban, nőkön viszonylag ritkább, amilyen arányban növekszik a dohányzó nők száma, olyan arányban növekszik köztük a szívinfarktus előfordulása.

Az elzáródott ér által táplált szívizomterület hiányzó oxigénellátása heves, markoló, tűrhetetlen, halálfélelemmel társuló fájdalmat vált ki, amely legtöbbször a bal kar kisujji oldalára, máskor a jobb karba vagy a nyakba sugárzik ki. Ezt a fájdalmat a nitrát nem nagyon szünteti. Az oxigénhiány állapotában levő szívizomból reflex indul ki, amelynek hatására a beteg elsápad, testét hideg verejték lepi el, és pulzusa - a jelentős vérnyomásesés miatt - alig tapinthatóvá válik. Sajnos az esetek egy részében az infarktus fájdalom nélkül zajlik le, és csak egy "véletlen" EKG során derül ki.

Koszorúér-elzáródásra utaló tünetek esetén sürgősen hívjunk mentőt (104).

A beteget azonnal fektessük le, és hagyjuk mozdulatlanul feküdni. Ha van kéznél bármilyen fájdalomcsillapító, különösen kúp formájában, adjuk a mentő érkezéséig. A szívinfarktust kapott betegek tetemes hányada hal meg "szívroham" alatt. Az ok legtöbbször az infarktust követő szívritmuszavar. Ezek számát lehetne csökkenteni, ha miként ez jó néhány államban már megvalósult - minél többen sajátítanák el a mesterséges újjáélesztés, a szívmasszázs és a mesterséges lélegeztetés gyakorlatát.

A koszorúér-trombózis gyanúját megerősíti a jellegzetes EKG, a laboratóriumi vizsgálatok (szívenzimek, a troponin teszt, a CK-MB izoenzim vizsgálata), de kissé emelkedhet a fehérvérsejt szám és a megemelkedett vércukor is. A beteg minél előbbi kórházba jutása azért is fontos, mert az erre specializálódott centrumokban, ha ide időben bekerül a beteg, a koszorúeret elzáró vérrög feloldható. Újabban akut tágítást (PTCA) és stent behelyezést is végeznek. Intenzív terápiás kezelésre pedig a friss infarktus utáni súlyos ritmuszavarok kezelése miatt is szükség van. E ritmuszavarok néha defibrillálást, máskor pacemaker felvezetését teszik szükségessé. Az erős fájdalmat gyakran kábítószerrel kell csillapítani.

A koronáriatrombózisos betegnek - nemcsak a heveny időszakban, hanem felkeltetése után is - véralvadásgátló szereket kell szednie általában. Aki alvadásgátló tablettákat szed, tartson magánál személyi okmányai között feltűnő helyen írást, amely ezt feltünteti.

Az egyszer infarktuson átesett betegek prognózisa nem rossz. Ahhoz azonban, hogy prognózisa tényleg jó legyen és az átlagos várható életkort elérje, feltétlenül szükséges az étrendre és az életmódra vonatkozó orvosi utasítások betartása, a megfelelő gyógyszerelés mellett.

Az infarktuson átesett betegek megfelelő rehabilitáció után jobb életesélyekkel bírnak, ha megszokott régi munkájukat vagy állapotuknak megfelelő munkát végeznek. A hirtelen nyugdíjazással járó tétlenség biztosan árt. Az infarktuson átesett ember feltétlenül kerülje a dohányzást, de szeszes italt, például vörösbort, mértékletesen fogyaszthat. A rendszeres nemi élet a házastársi ágyban inkább előnyös, mint káros.

Az infarktus járványtani vizsgálatok számos kockázati tényezőt, ún. rizikófaktort mutattak ki, amelyek hajlamosítanak szívinfarktusra. Ezeknek elkerülésével az infarktus ismétlődése kivédhető, illetve csökkenthető. A legfontosabb rizikófaktorok: a vér zsírtartalmának jelentős emelkedése, a magas vérnyomás, elhízás, cukorbetegség, dohányzás, stressz. Akinek magas a vérzsírszintje (koleszterin, triglycerid), annak a megfelelő étrend betartásával, rendszeres fizikai munkával, szükség esetén a vérkoleszterin és triglicerid szintet csökkentő gyógyszerekkel módjában áll ezt a kockázatot elkerülni.

A második legjelentősebb rizikótényező a magas vérnyomás. Mivel a magas vérnyomást gyógyszerekkel normalizálni lehet, feltétlenül indokolt, hogy a hipertóniás ember e szereket éveken vagy akár évtizedeken át orvosi ellenőrzés mellett rendszeresen szedje. A hipertóniás ember éljen sószegény étrenden, mert ez egymagában is csökkentheti a magas vérnyomást, de fokozza a vérnyomáscsökkentő gyógyszerek hatását is.

A harmadik kockázatot jelentő tényező a dohányzás. Érdemes legalább negyvenéves kor felett a dohányzást abbahagyni; aki ezt nem tette, az első infarktus után feltétlenül tegye meg

A további rizikótényezők az elhízás, a cukorbetegség és a mozgásszegénység. A diabétesz diétás és gyógyszeres kezelése, az ésszerű fogyókúra és a rendszeres mozgás, nagymértékben képes csökkenteni az érelmeszesedés, ennek keretén belül a szívkoszorúér-elmeszesedés és a belőle származó infarktus kockázatát.

Szívinfarktust követően gyakran adunk gyógyszeres kezelést. A gyógyszerek egy része (angiotenzin konvertáló enzimgátlók, béta blokkolók, kalcium csatorna gátlók) a magas vérnyomás kezelésében is használatosak, más részük alvadásgátló, míg a harmadik csoport a ritmuszavart kivédő szerek, a negyedik csoprt vérzsírcsökkentő gyógyszerek. Fesorolásuk a megfelelő fejezetben található.

Szívinfarktus után a fenti gyógyszereket normális vérnyomás illetve normális vérzsírszintek mellett is szedni kell, mert csökkentik a infarktus megismétlődésének kockázatát.


Forrás - InforMed.hu